Montis zuzás a perui sivatagban

Mostanában nem unatkozik az őrangyalom. A múlt héten két egymást követő napon szenvedetem el sorozatban kerékpáros baleseteket és még itt vagyok, hogy leírjam mindezt. Az egyik alkalommal süteményért indultam, mikor az erős nascai szélben megindult egy felelőtlenül kirögzitett fémkeretes reklámtábla és röptében az alkaromat taláta el, amint bekanyarodtam célállomásom felé. Csak azért írom ezt, mert nem a fejemre zuhant és nem törte el a karom csoda folytán…

Persze mindig visszaszállok a lóra. Másnap a sötétben minden előzetes jel nélkül rámkanyarodott egy addig parkoló! kivilágítatlan autó, nyilván mindenféle irányjelzés nélkül. Ha eddig a tikókat (costa ricai) szidtam, hogy idióták gyakorlatilag, akkor ezt itt egy dodzsem 8 éves gyerekekkel. Annyi az előnye Magyarországgal szemben, hogy nem agresszívak, meg rosszindulatúak az autósok, egyszerűen csak cselekszenek a lehetséges következményekre való tekintet nélkül. Szóval elütöttek és vonszoltak a földön vagy egy métert.

Eredmémy hiheteten módon: nekem és a kerékpárnak semmi komoly baja, szokásos kormányeltekeredést vissza tudtam állítani, de az autó elejét viszont tropára vertem (legnagyobb örömömre): Hyundai logó két darabban, oldalsó panel elgörbítve, bezuzva. Vissza is adtam a megszeppent fickónak a Hyundai emblémáját, hogy őrizze meg rossz magaviselete emlékéül és ne vétkezzen többé. 🙂 Legalább rosszul érezte magát és nem neki állt még feljebb, mint az otthon szokás (esetek legalább felénél).

Másnap persze mindenem sajgott, de ez legyen a legnagyobb baj. Icában már nyomtam is lefelé a hegyoldalból.

Na legyen itt pár vidámabb videó a sivatagból, egy szép oázis mentén haladó sivatagi ösvényről. Aki nem tudja őket végignézni, nyilván vágatlanul dögunalmas, annak a második videó elejét ajanánlom, ott látszik a hatalamas Cerro Blanco dűne és a szép táj.

Így indul az ösvény, át kell vágni a kiszáradt folyón

Itt már szebb a táj

Vissza a városba

Comments

comments

This post is also available in: Hungarian Spanish