Burkolás házilag, gyakorlatilag irdatlan szopás

Mivel errefelé nincs megbízható szakember, ezért Zsolti barátommal, akivel kölcsönösen segítettünk lakást felújítani – beköltöztünk a házba burkolni majd egy hétre. Munkatábor szopóágon.

Attól eltekintve, hogy a házat majdnem a tavaszi rumlira redukálja az átmeneti munka, a kandalló ablakát is betörtem egy nagyobb fadabarab beerőletetésével, így most füstös cigány szintre hoztam megint a kéglit.

Csak napló szerűen irok le néhány szívást, hogy később szörnyülköshessek rajtuk jóízűen. A köműves, aki már egy ideje kerül, mert azt szeretném, hogy dolgozzon, úgy vakolta be a lefolyócsövet a WC mosdója alatt, hogy az nem zárt teljesen, így persze elkezdett ázni a fal, a másik oldalon ledobva a vakolatot, lábazati csempét. Azt újra kell vakolni, festeni és burkolni, de az csak egy mozdulat ahhoz képest, hogy a másik oldalon bontani kell a friss csempét.

Azt mondja a vízszerelő 1 hónap hivogatás, kinyomás, nem visszahívás után (aki az egész fűtést alakította ki tavasszal, persze már ki lett fizetve), hogy tárjam én fel, mert ő nem ér rá. Na ahhoz még nem értek, bár Zsoltival itt lefedünk ketten már 5-6 szakmát. Mikor nagynehezen megjelenik, akkor 6 csempe megy a levesbe. A csapot majd le kell szednünk és újrarakni mindent.

A szobatisztaságra szoktatás első fázisában a macska befosott az ágyamba, Zsolti ágyát pedig lehugyozta, így hajnali 5-kor szarrobbanásra ébredtünk és vegyvédelmi riadót kellett fújni. Macska persze ballisztikus pályára állt, azóta az alomba dolgozik, ha épp bent van.

Mivel sokszor hajnali 3-ig burkolunk, elég fáradtak vagyunk. Persze borozgatás nélkül sem megy, mert fejben nem lehet feldolgozni 12 óra folyamatos küzdést. Na nem hulla részegen, de egy kis nyomás alatt minden könyebbnek tűnik. Nemcsoda, hogy a legtöbb köműves alkesz. Lefekvés előtti utolsó járólapnál fordult elő, hogy megcsúsztam és a tenyerembe szamurájkardként vágódott bele egy frissen élére vágott, anyaggal felkent greslap. Másnap nem a szartól, hanem a vértől kellett az ágyneműt kimosnom. Senkinek nem kivánom, hogy csempevágót krisztusi sebbel kezelje.

A relatíve konzervatív falunkban persze este 8 után már nem illik nagy zajokat kelteni ilyenkor, ezért a padláson flexelünk. Így is erős, ha az úr napján hajnali 2-kor sír fel a vágószerkezet, mert persze a hangszigetelés nem annyira hatékony.

Na ennyit mára, mert addig jó, amíg mindez nekünk még vicces.

Comments

comments