Az evés folytatódik nicaraguai módra, de Costa Ricában

Ismét Közép-Amerikában landoltam. Mosni mentem le a konyhára, ahol találkoztam az állandó szállásom takaritónőivel, a kubai Gabyval és a nicaraguai Gloriával. Utóbbi éppen marhahúst főzött, paradicsomos szószban. Életfilozófiám az, hogy a boldogság egyik titka (nem mintha arról én sokkal többet tudnék, de inkább irjunk elégedettséget),  hogy nem hasonlitgatjuk az élményeket, hanem mindent a maga helyén és idejében élünk meg. Igy nekem a kiváló nicaraguai házi étel egyáltalán nem okozott csalódást akármilyen argentin flancos hússötődék után, ráadásul a hangulat is remek volt.

Igy néz ki a végeredmény, kiváló costa ricai szilajon tartott marha, paradicsomos hagymás szósszal. Köretnek lapitott plantán átsütve és rizs, meg egy kis közép-amerikai paradicsomos hagymás saláta.
Mindez felülről.
Vettem nekik hozzá, cserébe, hogy megkináltak ezt az erős közepes fölé, chilei cabernet sauvignont, ami asztali bornak amúgy teljesen hibátlan.
Aztán megjelent ez a costa ricai fickó, a neve már nem ugrik be és a pincéjéből előhozott egy elég jófajta spanyol bort. Igy alakult ki a buli spontán.

Comments

comments

Add a Comment