22-es csapdajaban Panamaban
|Tegnap este indultam volna San Joseba, szokas szerint. Mar mehetnekem van innen Panamavarosban. Szokas szerint elhagytem egy borondot a taxiban, ebben nem csak az en cuccaim, de a szupermodel es a menedzserenek teli holmija is benne volt, ugyhogy jo kicsengessel zartam eletem egyik legfontosabb munkajat. Februar 1-re valtottam ejszakai Tica buszra (kedvenc buszjaratom, eddig mar vagy egy honapot ultem rajta) jegyet.Az allomason csekkolom be a borondoket. Erre kerdezi az elottem allo, h en is San Joseba utaztam-e volna. Mondom, h hogy volna, en megyek is. Nem hiszem, mondja. Utblokad van az Interamericanan (Panamerikai orszagut, az egyetlen utvonal, amin el lehet jutni Costa Ricaba). Kivalo, akkor most mi van? Van meg 4 jegy holnap delelottre, de az sem biztos, h indul. Jo en azert atrakattam ra biztonsag okan. Vissza a szallodaba. Szokasos munkasszallo, most azzal a kulonbseggel, h sajat szobam van mar, annyit aludtam ott, ezzel szemben felujitasi munkalatokat vegeznek, tehat malterkupacon kell atmaszni. Magamra csukom a bortonajto szeru takolmanyt es joejszakat. Masnap reggel telefonal a faszi, h egyelore meg megvan az utzar (mar azon is csodalkozom, h egyaltalan telefonalnak, eloszor csak azt hittem, h almodok meg). En hasonloval nem probalkozom, megyek ki taxival a kisrepterre, hatha van Davidba valami repjegy, amivel atugorhatom a zonat es aztan valahogy atjutva a hataron San Joseba kerulhetek. Mind ket legitarsasag tele van mar aznapra. Remek. Masnap hajnalban meg van hely, az nekem mar viszont keso. Meg amugy is csak az ut harmadanal vagy negyedenel lennek 120 dollarert. Internetkavezo.
Mind a ket ceg (COPA, TACA) gyakorlatilag kartel szinten 400 dollarrol inditja a jegyeit, az alig 500 kilometeres tavra. Kb. Becs – Debrecen viszonylat. Addig szarakodom, mig elfogynak meg ezek az olcsok is, tehat marad nekem pentek reggel 464 USD-ert egy iranyban, egy alig masfel oras repules. Ez nem az europai fapad (diszkont legitarsasag) kategoria.
Irany a Ticabuszhoz visszavaltani a jegyet. Paran elegedetlenkednek, h most akkor mi lesz veluk. Mondjak nekik, h indianok torlaszoltak el az utat, mert tiltakoznak a banyakonszern erdobe torteno terjeszkedese miatt. Ezek nem tanult emberek, mondja a feher igazgatoforma fiatalember, nem lehet veluk targyalni. Nyomorultak mi mast csinalhatnanak, ha tonkre akarjak tenni az eredjuket – teszem hozza. A tomeg az oldalamra all es hangoztatjak, h szegeny emberek, igazuk van es hasonloak hangzanak el. Az ugyintezo csendben marad es folytatja a jegyek atirasat. Mindenki elegedetten bologat, h el van torlaszolva az ut. Aztan eszukbe jut, h nem tudnak hazamenni. Egy costa ricai csaladnak bevaltok colont dollarra, h el tudjanak menni szallodaba.
Mi van az egesz hatterben? Allitolag ez a Martinelli elnokjeloltkent meg megigerte az indianoknak, h kepviselni fogja oket a banyaszati ugyben. Haromszor is korbejarta a rezervatumot, hogy szavazatokat gyujtson. Azt igerte nekik, h ha nem tartja be a szavat felkothetik a rezervatum legmagasabb fajara.
A videon lathato legmagasabb rangu Gnäbe-Buglé indian fonokasszony (casique) ezt nehezmenyezi pontosan, hozzateszi, h nem tervezi felakasztatni az elnokot, csak azt szeretnek, ha meglatogatna oket es meghallgatna a panaszaikat. Addig folyatjak az utlezarast, immaron 48 oraja. Az egeszben az a lenyeg, h Panama legszegenyebb retege kuzd a nagybefektetok ellen. Ezek az emberek esetenkent evi 100-200 dollarbol elnek, mert mindenuk a termofoldrol es az erdobol szarmazik es pont a fold es az erdo vedelmeben szalltak harba. Legalabb valakik tenyleg tesznek valamit a termeszetert.
http://www.tvn-2.com/noticias/noticias_detalle.asp?id=68167