Capurgana, San Blas-szigetek,Narasgandub, Panama City, Amszterdam, Budapest
|VIDEÓ! Pubi baratom utolso beszamoloja kozos utazasunkrol.
„Vissza eszak fele Capurganaba egy mini geppel repultunk, hogy kicsit gyorsitsunk a tempon. A gep akkora volt, hogy felallni se lehetett benne, csak preselodve ulni…
Cserebe viszont, repules kozben utos latvanyt nyujtottak a hegyek, szigetek, foldnyelvek es a tenger. Megerkezve a helyi repuloter rendkivul meggyozo volt! Gyakorlatilag az erdoben levo tisztasra erkeztunk, kb. egy baromfiudvar kozepere, ahol „minosegi” lovas taxi vart muanyag szekekkel felvertezve! 🙂 Lovas nemzet reven az ajanlat kihagyhatatlan volt :). Ezzel vitettuk be magunkat a csodalatos „kozpontba”. Az ut, a sipcsont-kozepig ero sarban 5-6 perces volt.
videó: a capurganai taxi.
Capurgana egy picit tengerparti zsak-telepules, ahova max. berepulni vagy behajozni lehet. A helyiek is joval baratsagosabbaknak tuntek mint pl Turbo-ban (Nem tevedes a telepules neve Turbo!). Turbo nem mas, mint aljasul tomeny fekete forgatag! Sulyos szinmelysegben megvetoen meregettek koromfekete arcok tucatjai. Gyakorlatilag legtobbjuk semmirekello, de komoly melyen ulo szemekkel probaljak erzekeltetni, hogy fizikai es mennyisegi folenyukkel konnyen megszerezhetnek barmit, amit akarnak. Ennel mar csak Colon lehet sulyosabb, ami tudtommal az egyik legveszelyesebb varos egesz Latin-Amerikaban (napi gyilkossag atlag 2-3).
videó: részletek a buliból.
A mi kis baratsagos Capurganank messze nem tunt ilyen veszesnek, csak akkor lett erdekesebb a helyzet, mikor nem talaltunk erdemi hajost, aki elvitt volna Panamaba, a San Blas szigetek iranyaba. Kezdetben ugy tunt, ott ragadunk, ezert elkezdtunk egy kocsmaban inni, biliardozni, mig meg nem jelent egy orias helyi feka, aki irrealis ajanlattal de legalabb vallalta, hogy elvisz minket csonakjaval Panama iranyaba. Lelkesedesunkben ot is elkeztuk itatni, majd Toki kitalalta, hogy kihivja szkander meccsre, dupla vagy semmi alapon! A fekusz kb 30 kiloval volt tobb nala meg fel fejjel magasabb is volt, de egyre tobbet ittunk es a felporgott allapotban mar nem volt visszaut.
videó: a panamai hatóságoknál, avagy határátkelés.
A meccs a vartnal nagyobb kuzdelmet hozott, de sajnos vesztettunk, igy viszont nem tudtuk megfizetni a hajost. Jobb alternativa hianyaban minden – mindegy alapon buliztunk hajnalig… Varatlan modon ez hozta meg a sikert, mert hajnalban jozanodva a tengerparton belebotlottunk egy masik arcba aki jelentosen jobb arert bevallalt minket. Igy a napsutotte panamai hataratkeles utan johetett a kijozanito viharokkal tuzdelt hajout, amit oriasi hullamok kozepette kb egy 8-10 fos csonakban kellett tulelnunk ugy, hogy helyiekkel egyutt kb. 30 an lehettunk a ladikban :).
videó: az első könnyedebb hajóút.
San Blas szigetek kulonleges hely. Egyreszt csodalatos termeszeti adottsagai miatt, masreszt pedig egy autonom rezervatum, kulon torvenyekkel, kulon szabalyokkal, indianokkal es torzsfonokokkel. A szigetvilagot osi lakosai a Kuna indianok lakjak. 70 ezres kis indian nepcsoportrol van szo, amely evtizedek ota onallo kormanyzattal rendelkezik politikai fuggetlensegben (Panaman belul)! Nehany negyzetmeterestol a tobb hektarig elterulo palmas homokszigeteken elnek nadbol palmalevelbol epult kunyhoikban, melyeket a csaladi kozossegek aparol fiura szallva oroklik. A spanyol mellett megtartottak sajat nyelvuket, hagyomanyos oltoztozekuket, tradiciokat es kulturat, legendakat, zenet es tancot, ami jelentosen elter a tersegben megszokottol.
videó: kuna vendéglőben.
A fizeto eszkoz ma mar a dollar, de nem is olyan regen meg a kokuszdio volt! Legfokeppen ma is kokuszeladasbol, halaszatbol es turizmusbol elnek, de ezek is mind Kuna torvenyek szerint. Pl.: Sehol nem epulhet szalloda (max. kunyhok vannak), ki vannak tiltva a tersegbol a nagyobb hajok, szigetek kozt max. motoros csonakkal lehet haladni. Minden kis szigetet oriz minimum 1-2 indian. A turizmusbol jovo tobbletjovedelem a torzsfonokhoz szall, aki kesobb elosztja a raszorulok kozt. Nagyobb szigetcsoportok mind rendelkeznek sajat torzsfonokkel. Ha valaki bunt kovet el, osszehivjak a torzs tagjait es mindenki elott komoly megszegyenitesben reszesul. Erezhetoen ez jol is mukodik, mindenhol beke, nyugalom es boldogsag sugarzik.
videó: házimozi az olajos hordók között a hajóskapitánynál.
Csak akkor csodalkozik az ember, amikor a tengerparton az indian gyerekek „felkilos kokain kockakkal dobaloznak”. 🙂 Kiderult, Kozep-Amerikaban a Karib tengeren keresztul itt csempeszik at ejszaka a drogot, csak ha rajtuk utnek, gyorsan bedobaljak a tengerbe, amit kesobb megprobalnak osszegyujteni, csak hat sokszor ez nem jon ossze. A tenger kiviszi a cuccost a partokra idealis epitokocakva alakitva a bekes indian gyerekek szamara.
videó: őrült hajóút San Blason keresztül.
Nos, ebben az idillben:) toltottuk tura utolso hetet, kipihenve a turazasok faradalmait. Tengerpart, pihi, ismerkedes az indian kulturaval, szigetrol szigetre uszkalas hajozas, snorkelezes, pelikan hecceles es hasonlok utan talalkoztunk a helyi torzsfonokkel is. Kiderult mi is vehetunk palmas szigetet, mindossze annyi feltetele van, hogy el kell venni egy Kuna lanyt felesegul :). Szegenyek nem az idealjaink, igy a leanykeres elmaradt, de pl. egyik szigeten toltunk Kuna – Magyar focimeccset, a helyi gyerekek ellen, javitva ezzel a Magyar-Kuna gyozelmi aranyon:). Megtanultunk kokuszdiot is torni. Felvilagositottak, hogy a legtobb baleset, halaleset okozoja a kokuszdio! Nem tortenik semmi kulonleges, csak az, hogy az erett kokuszgolyo leesik a farol es betori a szerencsetlenul alatta elhalado ember fejet, szoval az egyik elso dolog, amit megtanultunk, hogy ovatosan a kokuszpalmak alatt, mert paradicsomi latvany ellenere, komoly veszelyt rejteget.
videó: focimeccs az indián gyerekekkel.
Erdekes halal lenne napozas kozben ellazulva, kokuszgolyo altal eltavozni :). Estenkent adtunk a gasztronomiai oromoknek is. Oriasi rakokat, langusztakat es kulonbozo tengeri herkenytuket ettunk. Erezhetoen mivel meg itt nincs ipari szinten turizmus, nincs tonkre teve, se kifosztva a kornyezet (sajnos iszonyu sok szemetet hord magaval a tenger, par nap alatt barmilyen tengerpart tele lesz muanyag hulladekkal a cipotol a flakonig es apro tormelekkel -szerk). Oriasi csigakat kagylokat konnyeden talalni a tengerben.
A karib tengeri idilli pihenes es feltoltodes utan indultunk vissza Panamaba, ahol megneztuk az ovarost, majd meglatogattuk a Panama csatornat is. Szerencsenk volt, mert pont akkor kelt at egy oriashajo. Minden egyes hajo atkeles utan a panamai kormany 100ezer dollart kap (druvan par ezertol 450 ezerig terjed a tarifa -szerk). Itt nincs valsag, se recesszio, rengeteg az epitkezes, szaporodnak a felhokarcolok, elenkul a kereskedelem, a turizmus. Utolso estenket megunnepeltuk, majd masnap jelentos repcsi csuszas utan indultunk Amszterdamba, ahol folytatodott a mar megkezdett unneples, mindezt persze csak azert, hogy idoben hazaerjunk az unnepekre 🙂
A Budapeste tarto repulon az a megtiszteltetes adatott meg, hogy egyutt utazhattunk az uszovalogatottal. Ez kulon jol jott a vamnal, mert beferkozve kozejuk nem piszkaltak meg, igy vam nelkul behozhattam mindenfele jot, es tervek szerint megerkeztunk karacsonyra haza.”