Don´t cry for me Argentina

A politikai korrektseg dog unalmas… Uditoen kellemes, 20 oras utazassal jutottam el Buenos Airesbe. Ebbol a tengerentuli resz 14 oraig tartott, amit felalomszeru revuletben toltottem. Valahol a Shrek 4. resze korul sikerult elaludnom. A Lufthansan egyetlen ertelmes filmet nem birtak adni a szanalmas kis TV kepernyojukon, ami akar az Orion urhajon is lehetett volna a 60-as evekben. A programot vagy egy retardalt allitotta ossze, vagy egy nagyon okos ember retardaltaknak, mert meg beborozva sem sikerult elernem azt az IQ allapotot, hogy elvezzem. Az ellatas azonban jo volt, termeszetesen frankfurti virslit kertem idefele, mert a masik ajanlat, a marhahus nem kelltette fel az erdeklodesemet Argentinaba jovet, vajon miert?Sokan azt mondjak, h Bunenos Aires (BsAs) hasonlit Budapestre, ezert is forgattak nalunk az Evita cimu mjuzikelt. Ezek az emberek vagy Buenos Airesben nem voltak, vagy Budapesten. Mast nem tudok elkepzelni. Nyilvan, ha az ugandai Bundibugijot vesszuk ellenpontkent, akkor lehet benne igaszsag. Nekem inkabb egy enyhen lepukkanat Madrid ugrik be a 90-es evek elejerol. Az idoutazas foleg az autopark miatt adott, mert tobbsegeben europai modellek futnak, de inkabb a regebbi fajtabol. A hazak nem meglepo modon inkabb Spanyolorszagra emlekeztetnek, bar a belvarosban eleg sok a magas epulet, szemben Madriddal.

Ezt a varost tartjak a legeuropaibb del-amerikai telepulesnek. Az itt lakok jo 80%-a fehernek jeloli meg magat a nepszamlalason (ki az, aki Latin-Amerikaban bejeloli afrikai vagy indian szarmazasat, ha nem egyertelmuen latszik rajta.. megmodom: senki). En mondjuk ezt a kvotat azert felul tudnam birlani, de nagy rahagyassal megkozeliti a valosagot, na legyen 65%, ami eroteljesen csokken mostansag. Nem is annyira valtozatos az utcakepp, kicsit unalmas is latin-amerikai mercevel, de azert Budapestnel valamivel valtozatosabb (csak hogy tudjuk hova tenni), Mexikonal meg abszolut mertekeben.

Kezdjuk fajelmelettel, mert ez a kedvenc temam. Az itt lakok majdnem harmada kaphatna olasz utlevelet, mert felmenoinel kimutathato az egyertelmu olasz szarmazas. Ennel tobben vannak, akik spanyol szarmazasuak. De nagyon sokan jottek ide Europa minden reszerol, koztuk magyarok is (vagy 200.000-et saccolnak), ezen kivul zsidok mindenhonnan, de legfokepp arab orszagokbol. Vannak meg itt arabok leszarmazottjai is, foleg keresztenyek, ormenyek, meg midenfele menekult mindenhonnan.

Chino (csino): vannak az azsiaiak, kianaiak, koreaiak, akik egy resze regebben jott ide, miutan a rabszolgasagot megszuntettek, es oket dolgoztattak. Nagyobbik reszuk nemreg erkezett es elfoglaltak a kisebb szupermarketek, elelmiszer kereskedesek piacat. Gyakorlatilag ezt olyan hatekonysaggal, h nem lehet olyan boltot talalni, ami nem chino kezben lenne. Legalabb nem kell sokat beszelni, csak fel kell emelni az arut es oda kell szolni, hogy „chino” es mondja is mennyibe kerul, bar ez itt nem annyira divat, de mukodik. A chino mindent tud fejbol, ami a boltjaban van.

Latni meg az utcan feketeket is. Mivel ebben az orszagban nem csak az indianokat irtottak ki nagy hatekonysaggal, hanem az afro lakossagot is (haboruba kuldes az elso tuzvonalba Paraguay ellen), ezert a neger lakossag tulnyomo tobbsege elso generacios. Jo kerdes, h hogy a picsaba kerulnek ide afrikaiak. Ezek a foleg nyugat-afrikai bevandorlok nagy tobbsegeben hajokon erkeznek Braziliaba, majd atszoknek a hataron es itt probalnak letelepedni a viszonylag baratsagos bevandorlasi torvenyek miatt. Valoszinuleg valamivel elonyosebb lehet itt az eletuk, mint mondjuk Dakarban („az erkezes pillanataban halott vagy”, mondta egy ismerosom, aki jart ebben a varosban, nem csoda, hogy ott inkabb a falusi turizmus „viragzik”), bar itt sem konnyu nekik valoszinuleg.

Vannak meg ezen kivul egy rakat masik latin orszagbol. Optikailag is jol latszik a gyakorlott szemnek, hogy ki honnan jott; Kolumbia, Brazilia, Peru, Bolivia, Paraguay. A kolumbiai not onnan lehet megismerni, hogy utana kell fordulni az utcan (ha meg olyan is atfut az ember agyan, hu de meg….lak, akkor biztos). A tobbeik csapottlabuak, szinesek, az arcuk/fizimiskajuk alapjan jol elkulonithetok, bar vannak argentin indianok es meszticek is. Az argentin nok jo resze olyan, mintha egy klongyarbol erkezett volna. Nem az en esetem, bar spanyol beutesuek, de legalabb nem vagjak le a hajukat egy csereppel a fejukon, mint utobbiak (azon mar sokat gondolkodtam, hogy a spanyol ferfiak miert nem menekulnek el Latin-Amerikaba, de addig jo). Szoval az argentin nok abban hasonlitanak a magyarokra, hogy ok is mereven neznek elore az utcan, nehogy valakire ra kelljen mosolyogni, mert akkor meg megkapna, hogy jo segge van, ami mint tudjuk katasztrofalis dolog. Kulonben is itt nem tenferegnek az utcan, mint a meleg egovben, hanem mindenki siet.

Szoval itt a nem fehernepeket, negereket, indianokat es egyeb latin sopredeket nem igazan veszik emberszamba, ez szemmellathato, meg mondtak is nekem (jelzem, h durvan altalanositok, de itt nincs masra lehetoseg). A perui zeneszt senki nem tapsolta meg a metron, en azert toltam neki 2 pesot meg beszelgettem is vele, meg ha csak egy mondatot is.

Szoval ez a hely fejlett benyomast kelt, foleg La Paz es Lima meg a jatszoter San Jose mercejevel merve. Itt pl. lehet setalni az utcan, van jarda, a tomegkozlekedes szervezett. A metrot az angolok epitettek, ezert ellenkezo iranybol jon a szerelveny, mint ahonnan normalis ember gondolna. Mar csak annyi hianyzik, h bemondjak: Mind the gap between the train and the platform, mind the gap please… mind the gap please…, de nem mondjak be. Mondjuk azt hozza kell tenni, h itt 2 ev alatt epitenek meg egy uj jaratot es nem 10 ev mulva talalkoznak a furopajzsok valahol harmaduton, bar keregjaratokrol van szo.

Az emberek, lehet, h a feher lakossag dominanciaja reven, de meglepoen jol tudnak utbaigazitani. Megkerdezek valakit az utcan (altalaban inkabb idosebb ferfiakat, mert a nok egy ferfi ertelmezese szerint nem igazan tudjak, hogy hol vannak, bar itt mar a gyengebbik nemtol is kaptam viszonylag koordinalt valaszokat), akkor pontosan megmondjak, h egyesenen 14 sarok es jobbra 4 sarok mulva egy 25 meteres kiterovel talalom a keresett epuletet. Es altalaban mukodik is, szemben pl. a Dominikai Koztarsasagban szokasos kurjantassal az ellenkezo iranyba lenditett kezmozdulattal (amit maga sem biztos hogy ert), vagy Hondurasban a hadonaszassal (amit ha nem tudtam volna spanyolul tamadasnak vettem volna), esetleg Costa Ricaban az ellenkezo iranyba kuldessel, anelkul, h barmi fingja lenne arrol, h mit beszel (azt viszont nagyon meggyozoen). Szoval ezt hamar megszokja itt az ember.

A belvarosban mozogva azert kezdtem mar megijedni, hogy nem is Del-Amerikaban jarok. Eleg volt csak ma a buszpalyaudvarra latogatnom. Kicsit a kulvarosba tevedve erzi az ember, hogy Del-Amerikaban van. Egyre tobb a boliviai, perui es az indianba hajlo arc. Szemben mondjuk Caracas-szal itt akar elve is meg lehet erkezni a metromegallo es a palyaudvar kozti 500 meteres szakaszon, de legalabbis nem 200-as pulzussal. Ezert nem is ertem, hogy miert riogatnak az itteni kozbiztonsaggal. Egy ismerosom odaig ment, h azt mondta, hogy innen Johanesburgba koltozott es nagyobb biztonsagban erzi magat. Valoszinuleg meg nem hagyta el a hazat. Ez alapjan automata fegyverrel kene varosnezesre menem, de szerencsere nem ez a helyzet.

Az argentin szerevezettseghez kepest felemelo volt a paraguayi busztarsasagokkal tortnet targyalas. A spanyol, amit beszelnek, szamomra teljesen ertheto, szemben a helyi dialektussal, amit megszokni meg csak csak, de szeretni meg nem tudtam. Aztan amint a paraguayi jegyarus no az utaslistamat kezebe vette es megkerdezte a 15 Citizenship:Hungarian felirat lattan, h ezek a vezeteknevek-e, mindjart tudtam, h otthon vagyok es ezekkel az embekkel szot fogok erteni. Nem bazmeg, ezek a szuletesi datumok. A fonokkel azonnal meg tudtam allapodni es meg vagy 40 dollart alkudtam is a jegyek arabol. Ez nem ment nehezen, reven, hogy vagy 10 busztarsasag versenyez az utasokert, de alaphangon. Leultettek es meg teat is kaptam.

(Szemben egy indiai probal eladni egy telefont egy kinainak es a perui haverjanak, aki kozben reggeatont hallgat. Spanyolul targyalnak. Az indiai ugyanugy beszel spanyolul, mintha angolul beszelne, amit irasben nem tudok prezentalni)

Nagyon hires az argentin tango. A minap sikerult eltevednem a La Boca nevu negyedbe, ahol az utcan tancoljak ezt a mufajt. Megmondom oszinten, hogy engem ez erdekel itt a legkevesbe, de az utasaim miatt korbe kell jarnom a tancot. Maga a tango, mint minden latin tanc szinten afro alapokon van, az akkori rabszolgak kulturajaval keveredve nyerte el mai alakjat. A turistaknak prezentalt valtozata engem kb. 2-5 percig tud lekotni, attol fuggoen, hogy a tancosnonek meddig van felsliccelve a szoknyaja, vagy van-e miert a dekoltazsaba bamulni. Este meg tango klubba is kell mennem, meg a turszitkus tango eloadasokat is fel kell kutatnom, bar en magamtol akar reggel is inkabb egy hussutodeben koltenem el a penzem, mint inkabb az ilyen helyeken.

Folyt. kov.

Comments

comments