A haiti segély álságos mivolta 2 – Haiti teljes kivéreztetése
|Lassuk a tovabbiakban, hogy Haitinak mit kellett elszenvedni azert, mert szabadsagat idejekoran kivivta.
– A nyugati világ sosem bocsátotta meg Haiti bunet es a „felszabadulast” kovetoen a nemzetkozi elismeresert cserebe Franciaorszag a rabszolgatartoknak vegkielegitest kovetelt, ami 1947-ig az orszag koltsegvetesenek jelentos reszet tette ki. Ez az osszeg, ami rabszolgatartok kiesett beveteleit hivatott potolni 190 millio frankra rugott, amit kesobb 1838-ban 90 milliora csokkentettek. Meg ez is a mai arfolyamon tobbmiliard dollart jelent (Jean-Bertrand Aristide szerint 21 milliard dollar).
– 1910-ben a US State Department – National City Bank of New York (ma Citibank) konzorcium felvasarolta a Haiti Nemzeti Bankot es ezzel a teljes allamadossagot is, ami azt jelentette, hogy innentol kezdve Haiti az USA-nak tartozott. 5 evvel kesobb Woodrow Wilson elnok elrendelte az orszag katonai megszallasat, hogy a befektetes biztos kezekben legyen.
– 1915 es 1934 kozotti kemeny eszak-amerikai katonai iranyitas alatt az orszag brutto nemzeti osztermek 40%-at az adossag fizetesere forditottak, ami igy maganbankokban landolt az USA-ban. Az ellenallast veresen megtoroltak, haitiakat gyilkoltak le, megtiltottak nekik a kormanyzati funkciok betolteset. A kolaboransok a babhadseregben kaphattak allast, ami elokeszitette a kovetekzo diktaturat.
– Az adossag kenyszeru fizeteset 1947-ig, 32 even at tartottak fent.
– 1957-ben a CIA Francois „Papa Doc” Duvalier elnokot juttatta hatalomra, aki veres diktaturat vezetett be. Tonton Macoute-nak nevezett halalosztagai hozzavetolegesen 30.000 haiti eletet oltottak ki es a rendszer a muvelt es tehetosebb lakossag jo reszet kivandorlasra kenyszeritette.
– Papa Doc halala utan, 19 eves, de annal kegyetlenebb fia vette at a vezetest. Az USA hamar szarnyai ala vette Baby Doc Duvaliert, mint a Kuba es kommunista ellenes kuzdelem egyik fo strategiai partneret. Az elnok sereget az USA fegyverezte es kepezte ki. Baby Doc svajci es mas europai maganszamlakon urlakodasa alatt mintegy 300-800 millio dollart halmozott fel. Ez az orszagba aramlo segely 80%-at tette ki, mindezt a babot iranyitok teljes tudtaval.
– Ezen kivul az USA rahatasara minden korlatozast megszuntetett elelmiszer behozatalra vonatkozoan, amelynek hatasara domping aron erkezett Eszak-Amerikabol silany mennyisegu alapelelmiszer. Elkezdodott a mezogazdasag es parasztok teljes tonkretetele, ami a mai napig is tart. Ennek folyamanyakent a termelok elhagytak foldjeiket es a varosokba koltoztek, ahol bodega nyomornegyedekben telepedtek le. Haiti, amely valaha egy mezogazdasagi nagyhatalom volt mara tulnyomoreszt behozatalra szorul. Egyet lehet talalgatni, hogy honnan. A szubvencionalt amerikai rizs sokkal olcsobb, mint amit a magara hagyott keves haiti paraszt elo tud allitani, igy termeke egy ilyen szegeny orszagban teljesen eladhatatlan.
– 1986-ban Ronald Reagan elrendelte Baby Doc szamuzetteteset Franciaorszagba, ezzel az akkor mar igen feszult helyzetben megmentette egy nepfelkelestol. A Duvalier korszak 29 evig tartott.
– A maradek munkat az IMF (Nemzetkozi Penzalap) vegezte el, amelynek az elkepzelese egy orszag felviragoztatasarol, hogy minden szocialis juttatast megszuntet. Az adossag fizethetosegenek erdekeben brutalis kormanyzari megszoritasokat foganasitottak az amugy sem tul adakozo haiti koltsegvetesben.
– Az USA 1990 ota ketszer avatkozott be az amugy is igen gyenge labakon allo demokraciaba Haitin, pusztan azert, mert politikailag nem „megfelelo” elnok nyerte a valasztasokat. 1991-ben Jean-Bertrand Aristide (papbol lett nagyon nepszeru bal oldali populista politikus) szabadon valasztott elnok ellen CIA altal titokban penzelt puccsot hajtottak vegre. Fo buneinek egyike volt, hogy ellenalt az IMF megszoritasi kenyszernek. Emmanuel Constant, aki a puccs utani veres leszamolasokat vezette azt nyilatkozta a CBS News-nak, hogy o is a CIA-tol kapta erre a fedezetet. 1994-ben Clinton alatt Aristide visszaterhetett, de csak azzal a feltetellel, ha bizonyos „piaci reform” intezkedeseket foganatosit. forrás: guardian.co.uk
– 2004-ben Aristide masodik ciklusaban az USA nyiltan tamadta a szigetet azzal, hogy minden nemzetkozi segelyt akadalyozott negy evig azzal a kovetelessel, hogy az elnoknek meg kell egyeznie politikai ellenfeleivel, mig az altaluk penzelt ellenzektol ennek szoges ellentetet vartak el. Ennek folyamanyakent az elelmiszerarak az egbe szoktek, a munkanelkuliseg 70%-ot ert el, majd egesz egyszeruen ehseglazadas tort ki. Kozben fegyvereket csempesztek be es szamuzetesben elo volt haiti hadurak segitsegevel szervezkedni kezdek. A kormany nagyon gyorsan elvesztette az iranyitas a kialakult kaotikus helyzetben. A CIA Aristide-et a Kozep Afrikai Koztarsasagba deportalta, majd a Del-Afrikai Koztarsasagban kapott menedekjogot, ahol a mai napig is tartozkodik. A masodik puccsot hivatalosan nepfelkeleskent talaltak.
– Nagy amerikai befektetocsoportok (Disney, Wal-Mart, Kmart, JC Penny, Sears, and Hanes/Sara Lee) altal uzemeltetett textilgyarakban a munkaber 11-28 dollarcent orankent. Ez azt jelenti, hogy a megelheteshez szukseges abszolut mimimum 60%-at (tehat csak elelmezes, mert mindenhova gyalog jarnak) tudja megkeresni egy dolgozo, heti 6 napos, 8 oras muszakban. Aristide megprobalta ezt felemelni a duplajara, de nyugati nyomasra le kellett tenni a terverol.
Vegul, amitol valoszinuleg nem hangos a sajto. Venezuela a mult heten elengedte Haiti tartozasat, amit utobbi az amugy rendkivul kedvezmenyes olajimportokkal halmozott fel. Ez 296 millio dollart tesz ki. Ezen kivul a jovoben meg nem hatarozott ideig minden kozcelra szant olajat ingyen szallitanak (koztuk a tomegkozlekedesre is). Mindezek mellett 20 millio dollart adnak az egeszsegugy javara es legalabb 100 millio dollarert epitenek korhazakat rendeloket a szigeten. Az indoklas: Haiti nem tartozik Venezuelanak, Venezuelanak van tortenelmi tartozasa Haiti fele. lasd 1 resz…
Tovabbi reszletek egy nagyon jo angol myelvu cikkben:
www.informationclearinghouse.info/article24582.htm