Meghívó Kolumbiába

Az utóbbi időben a latin zenetévéken játszanak egy kellemes ballenato dalt, ami arról szól, hogy Kolumbia milyen varázslatos ország és tárt karokkal várja a látogatókat. Nagyon szép szövege van, a kolumbiai nép azon vágya fogalmazódik meg benne, hogy a külvilág végre másképp tekintsen rá. Eddig háromszor voltam Kolumbiában, de minden utazásom után egyre inkább úgy látom, hogy ezt végre megérdemelnék.

videó: La invitación (a meghívó) – Jorge Celedon és Jimmy Zambrano

Venezuelából átlépve a határt (ezt mondjuk kezdőknek nem ajánlom) az az érzésünk, hogy egy szemétdombból érkeztünk meg a civilizációba. Ez az első pár kilométeren még nem szembeötlő, de később nyilvánvalóvá válik, hogy egy kulturált, természetet tisztelő, kedves és vendégszerető nép földjén vagyunk. Az embereknek értelemtől csillog a szemük. Az utak mellett nyírják a füvet, a tengerpartokon összeszedik a szemetet, vagy el sem dobják (nem úgy mint Venezuelában, vagy ebben a szemétdomb Dominikai Köztársaságban), a városok rendezettek (persze itt is van olyan negyed bőven, ahol nem érdemes húsvéti locsolkodásra indulni).

Chilétől Mexikóig Latin-Amerika nagy részét bejártam és állítom, hogy kevés szebb ország van ezen a földrészen mint Kolumbia. Meglátogatunk egy kisvárost találomra az ország bármelyik részén és azt látjuk, hogy a történelmi magja, mint a patika rendbe van rakva. Mindenki megy a dolgára, háborítatlanul zajlik az élet. Mindenkinek elege van már a fegyveres konfliktusból és mindent meg is tesznek azért, hogy a turista itt jól érezze magát és jó véleménnyel távozzon.

Bogotában, ami egy 8 milliós metrópolisz felhőkarcolókkal, a városnézéshez ingyenes, rendőrség által kiképzett idegenvezetőt kapunk. Bogota városvezetése példaértékű lépéseket tett az élhető belváros létrehozásához. 300 kilométer feletti, a teljes környéket is behálózó kerékpárutat építettek, amellyel minden lényeges csomópont, intézmény elérhető. A hálózat tartalmaz nem szintbeli kereszteződéseket és beköti a szegényebb negyedeket a vérkeringésbe. Naponta többszázezren használják. Sok helyről kiszorították a kocsikat a gyalogosok érdekében. Vasárnaponként lezárják az utak felét és ott gyalogosok, görkorisok és kerékpárosok közlekedhetnek.

Az országnak mindene megvan, gyönyörű tengerpartok, havas csúcsok, hatalmas esőerdők, csodálatos termőföldek, indián kultúrák, romok. Santa Marthából tiszta napokon a tengerből lehet látni az 5000-es hófödte csúcsokat. Az erdőkben 3000 orchidea faj él, negyedmillió növényfaj összesen. Az állatvilág változatossága szintjén csak Brazília előzi meg Amerikában.

Az ország egyes részein járva, a szépen rendben tartott gazdaságokat elnézve megdöbben az ember. Mintha nem abban a Kolumbiában járnánk, mint amelyiknek ilyen rossz híre van. Az emberek szorgosak és ez meg is látszik a környezetükön. Kolumbia azért néz ki másképp, mert a mezőgazdaság mindig is munkát adott az embereknek, szemben Venezuelával, ahol az utóbbi 100 évben az olajból éltek és termőföldek híjján a városokba kényszerültek az emberek, ahol nyomorban élnek és a bűnözés virágzik – egy mobiltelefonért szétlövik az ember fejét nappal. Kolumbiában soha egy rendőrnek vagy katonának egy rossz szava nem volt hozzám, sőt elkísért a szállásra, megmutatta az utat. Caracasban ezzel szemben géppisztolyos rendőr fosztott ki a sétálóutcában. Mikor szóltam egy másiknak pár száz méterrel később, elnézést kért tőlem, mondván, hogy ez előfordul. Mások mit gondolnak erről?

Idemásolom az automaikus angol fordítast, nem műfordítas (kicsit belejavítottam, h érthetőbb legyen.

How much I love Colombia!

Greetings from Colombia to the entire world,
with a song that borns in the heart,
forgive me if I interrupt you with my song,
I ask 3 minutes of your attention,
I want to tell you about the valleys and mountains,
how the plantation looks brown,
about my land how it smells when
bathing in drops of fresh water God sends us,

My Holy Land,
told me to do this invitation,
ay to sing together with my accordion
For the carnival in Barranquilla,
for Monserrate in Bogota,
for those nice Fairs in Cali
Vallenato Festival in Valledupar,
for the beautiful beaches of Cartagena,
Santa Marta Fiestas of the Sea,
for the liquor and the good things,
Café de Colombia.. have a drink,
the Flower Market we do in Medellin
carousing in my Guajira
and those corn arepas,
for my people who are so good,
and on my behalf of my nation,
Colombia opens the door,
and its immense heart.

Hombe ay!

San Andres and Providencia,

Ayayay

From my Guajira Leticia
and thence to Bucaramanga, the beautiful city

You thought I was going to forget the purest,
who gave me life and makes me happy,
The entire world and the holy child knows
ay that the most beautiful women are here,
The plains dance with joropo,
Savannah come and see how they feel,
Oh our females dancing cumbia drive us crazy,
And I swear so will happen to you when you come (ezt a bekezdést abszolut aláírom)

My Holy Land,
told me to do this invitation,
ay to sing together with my accordion
For the carnival in Barranquilla,
for Monserrate in Bogota,
for those nice Fairs Cali
Vallenato Festival in Valledupar,
for the beautiful beaches of Cartagena,
Santa Marta Fiestas of the Sea,
for the liquor and the good things,
Café de Colombia.. have a drink,
the Flower Market we do in Medellin
carousing in my Guajira
and those corn arepas,
for my people who are so good,
and on my behalf of my nation,
Colombia opens the door,
and its immense heart.
Ayayay

And the Carnival of White and Black … Come on!
Here I make the invitation
At the Cradle of Accordions, Villanueva
Sincelejo and Monteria, dance, dance …
Follow the Aguinaldos pa Boyacense and Carnaval de Ocana
Cucuta, here goes, here goes, we’ll see …

Comments

comments