Linux kalandok a Dominikai Köztársaságban
|Unalmasan tengetem napjaimat, napi körülbelül 500 méteres körzetben, ezért pótcselekvésekre van szükségem. Perui barátom nyökörgő számítógépébe próbáltam életet lehelni valamelyik nap. Köztudott, hogy a Windows XP minél régebben van a gépen és minél több vackot telepítettek rá, annál nyögve nyelősebben működik, egyszerűen szétrágja magát. Hiába szedtem le a programokat, meg töredezettségmentesíthetelenségeskedtem, írtottam ki egy rakás rezidens szart, csak nem javult sokat a helyzet, bár most már 15 perc helyett 5 perc alatt is hajlandó elindulni néha. Magno (így hívják a perui fakereskedéssel foglalkozó ismerősöm) megkérdezte hát mit lehetne tenni az ügyben.
Vista, Windows 7 ezen a gépen szóba sem jöhetett, XP telepítőnk nem volt. Elmondása alapján régebben vett otthonra egy gépet és azon valami Linux volt, de mivel nem tudta használni letörölte és Windowst telepített rá. Gondolom nem ő volt az első. Megkérdezte tőlem, hogy tudom-e mi az a Linux és szerintem működne-e a két éves noteszgépén. Az utolsó emlékeim a Linux telepítéséről nem asztali gépre az volt, hogy nem ajánlanám laikus személynek, mert a meghajtókkal irdatlan nagy szívások vannak.
Hát azóta eltelt egy kis idő. Letöltöttük tehát az Ubuntu (illetve pontosabban a Kubuntu, mert én KDE párti vagyok) Linux legfrissebb kiadását a Karmik Koalát, ami úgy siklott fel 20 perc alatt a gépre, mint az álom. Meghajtók telepítéséről szó sem volt, felismert mindent kapásból, a hangot, a videokártyát, egeret, billentyűzetet mind természetesen. A felbontást beállította optimálisra és csak egy fogós kérdést tett fel, hogy hogy hívják a felhasználót és mi legyen a jelszava. Na azt azért meg kell hagyni, hogy a vezeték nélküli hálózat beállítása kicsit fogósabb feladat volt, mert ehhez külső programot kellett használni, de ettől eltekintve minden úgy ment, mint ahogy már 10 éve kéne, hogy menjen minden.
Azóta ismerősömet nem lehet levakarni a Linuxról. Saját kezébe vette a sorsát és pár gombnyomásra telepíti a többezres adatbázisból a teljesen jogtiszta programokat. Maga állította be a DVD lejátszást és a töltötte le a codec-eket a különböző videók megjelenítéséhez és zenehallgatáshoz. A grafikus felületen pedig csodákat művelt, szinte minden grafikus trükköt beállított, amit a Macintosh-omon látott. Két nap múlva már nem ismertem rá a gépre.
Mire van szüksége egy átlagos felhasználónak. Szöveg- és táblázatszerkesztőre, levelezésre és böngészésre, videók és zenék lejátszására. Ez mind tökéletesen működik és a gépe új életet kapott. Különösen szimpatikus neki, hogy nem kell a vírusoktól rettegnie. Azt is elmagyaráztam neki, hogy miért marad ez így a jövőben is és miért van az, hogy akik Apple-t vagy Linuxot használnak szinte csak a hasznos dolgokkal törődhetnek, nem pedig a gépüket bütykölgetik nap, mint nap, vagy védelmi programokkal lassítják a munkafolyamatokat. Azt mondta, hogy teszteli rendesen és ha tetszik neki, majd Peruban is felteszi a családnak.