Dominikai társadalom szociális metszete. 2. rész

Elment az áram 1 napra, mert a fákat vágták a negyedben. Következésképpen víz sem volt, úgy hogy a WC-t sem tudtam lehúzni. WC papírt meg egy ideje már nem kaptam. Most szóltam a tulajdonosnak.. Monkey Island, ahogy egy vendég mondta itt…Látszat társadalom

Rendkívül materiális gondolkodású társadalomról van szó. Ha hasonlítani kellene Európához, akkor Bulgáriát vagy Ukrajnát tudnám említeni. Ez is sántít valószínűleg, de a lényeg, hogy kb. a vad rendszerváltás utáni állapothoz közelít, amikor az embereken teljes agymosást tudtak végezni. Magyarországon is van egy réteg, aki jól érezné magát így, mert otthon sem él másképp, csak itt legalább meleg van. Nevezzük ezt lumpennek.

Mindennél fontosabb, hogy milyen mobil telefonja van valakinek, annál is, hogy mit eszik. Tülekszenek a telefonokért, közben tartoznak 6 helyre pénzzel. Alapvető rutin, hogy valakinek van 5 hitelkártyája és az egyikből fizeti a másikat, mikor a határidő közeledik és így tovább. A lényeg, hogy folyamatosan negatívban van. Mikor szembesítem ezzel őket, azt mondják, hogy másképp nem lehet megélni, mert amúgy is olyan drága minden. Persze pofáznak rajta ha kelll, ha nem. Aztán tarjeta. Tienes un minoto (van egy perced kölcsön? a kölcsön azt jelenti, hogy örökbe) és a többiek.

Itt még a városban is sokkal fontosabb a látszat, mint a valóság. Képesek az egyetemre gyalog menni, csak, hogy lássák a kezükben a könyvet, ezzel inteligensnek látszanak. Szerintem pont fordítva. Táskát nem használnak, mert akkor nem látszanak a könyvek. Inkább összeszarják magukat és vesznek egy terepjárót, közben pedig a szemétdombon laknak. A perui azt mondta valamelyik nap, hogy ha fejre allitod a terepjárot egyetlen peso sem esik ki belőle.

Közlekedés

A közlekedés külön fejezetet érdemel. Minél drágább autója van valakinek, annál kevesebb szabály vonatkozik rá. Ez Magyarországon is lehetne akár, bár ott lassan javul a helyzet. Mondjuk itt amúgy sincsenek szabályok. Van egy stop tábla, a többi felirat maximum. A dominikai még Costa Ricában is belezavarodna a közlekedési „rendbe”. Azokban az országokban, ahol eddig tartózkodtam huzamosabb ideig csak Panamában vezetnek tiszteségesebben az emberek. Miért? mert a gringók ott voltak 80 évig. Valószínüleg az üzletre is megtanították őket. Majd meglátjuk azt is egyszer. Itt semmi sem szent. A gyalogosnak semmi becsülete nincsen. A fasznak gyalogol? Sokszor megállok az ilyenek előtt, aztán fékeznek. Ez nem túl egészséges játék. Ilyenkor nem örülnek, én meg jól elküldöm őket a francba. Általában ezek fehérek szoktak lenni. Pénzzel nem jár együtt a kultúra…

Vélemények

Másik érdekes dolog a hangos véleménynyilvánítás. Lépten nyomon mindenkinek ellenálhatatlan kéztetése van, hogy kinyilvánítsa a véleményét. Mikor Elizabeth-tel sétálok kikiabálnak a kocsiból; öleld át a néger barátnődet amerikai (abraza a tu morena americano), hol ugrottál erre a gingóra? micsoda mellek (que frente), micsoda fenék (que culo), hagy ott ezt a gringocskát négerlány és gyere velem… stb. Persze komolyabb vélemények sosem hanzanak el. Az ilyeneket is csak szinte elsuhanó autóból merik kikiabálni. A dominikai szinte sosem mondja ki a szemünkbe, amit gondol és nagyon csodálkozik, ha valaki ezt teszi vele. Már próbáltam.

Szociális piramis

A társadalom élesen osztályokra oszlik itt is, mint máshol Latin-Amerikában. Tekintsük a hagyományos társadalmi rendet a hóditás idején:

A spanyolokól való felszabadulás után (általában 1820 körül) semmi más nem történt, minthogy a spanyolok kezéből átkerült a hatalom a kreolok kezébe. A kreol azt jelenti, hogy itt született hódítók véréből származó személy. Nem jelenti azt, hogy sötétebb a bőre. Esetleg az itt élő spanyolok napbarnítottabbak voltak, bár valószínüleg kerülték a napot, mint a mostani fehérek. Tehat magyarul a „rendszerváltást” az előző rendszer haszonélvezői kezdeményezték (ez akár ismerős is lehet nekünk). Csupán egy bajuk volt, hogy nem voltak kizárólagos haszonélvezői a rendszernek. Fúggetlenséget akartak magunknak.

Ez a társadalmi szerkezet napjainkban is többé kevésbé tartja magát, bár a csoportok jelentős mértékben keveredtek már egymással. Akinek itt van diplomája vagy magasabban kvalifikált az szóba sem áll sokszor a pórnéppel, maximum, ha az autójának kell parkolót keresni. Mivel kezdetektől a kreolok kezében volt a hatalom, ezért ők a magasabban kvalifikáltak. Az egyéb lakosságnak sokkal nehezebb felkapszkodnia a piramis csúcsára, egyrészt anyagi okokból mársérszt a környezeti lehúzó hatás miatt. A felső rétegeknek nem érdeke, hogy javítsanak a környezeti hatáson, mert akkor többen versenyeznének a hatalomért. Általában egy-egy latin országban tucatnyi kiterjedt család kezében van a hatalom és ezt nevezzük oligarchiának. Nézzük végig a piramison a Dominikai Köztársaságban.

Haiti bevándorlók

A legsötétebb bőrűek, szinte 100%-os az afrikai örökség. Ők azok, akik a legszorgalmasabbak ezen a szigeten. Bármilyen sztereótípiák is élnek a afrikaiakról, ez nem igaz az itteni haiti munkásokra. A haiti bevándorló vágja a cukornádat, hordja az építési anyagot, kalapál a 40 fokos tűző napon, úgy, hogy közben egy szava sincs. Izzadtságot sem lehet rajta látni. A dominikai panaszkodik, a haiti munkás dolgozik. A haiti embereknek teljesen más a környezetében a levegő. Sokkal szerényebb, szinte sosem hallani a hangját. Persze Haitiban kicsit többet. A dominikai sokkal kevesebbtől sokkal nagyobbra fuvalkodik fel. Nagy lufi ember lesz belőle fals önbizalommal és nagy tupírfaktorral. Le is nézi a feketébbeket és sokszor vissza is él helyzetével. Én többször láttam diszkriminációt haitiakkal szemben.

Afro dominikaiak (négerek)

Alapvetően itt nagyon kevés ilyen van. Szinte mindenkiben van európai és indián (taino) vér is. A legsötétebb bőrűek a piramis alján vannak a mai napig. Minél sötétebb valakinek a bőre, annál kisebb az esélye, hogy jó munkát kapjon és ez nem csak a képességei miatt van így. Ha végignézünk a munkahelyeken, soha nem lehet olyat látni, hogy a bankban sötétebb bőrűek vidolgoznak a fontos posztokon és a kapuban egy fehérember örködik a lefűrészelt csövű lőfegyverrel. Ennek a család hátrányos helyzetén kívül még az is oka, hogy a gyerekek nem kapnak olyan modellt, ami ambiciókra sarkalná őket, ezért ebből az ördögi körből maximum felületi szinten tudnak kikerülni, vagy sokkal több munkával, ami nem jellemző. Mit jelent ez? Mivel ez a helyzet, ezért mindenki törekszik arra, hogy kevésbé legyen néger. Ez pl. abból áll, hogy a nők pénzt és energiát nem kímélve rendszeresen egyenesíttetik a hajukat fodrásznál. Aki nem teszi ezt, az munkát sem kap. Nagyon kemény ez, de így van. Gyakran fordul elő az a helyzet, hogy egy nőnek gyakorlatilag több költsége van, mint amennyit egy hónapban meg tud keresni. Egy olyan országról beszélünk, ahol az emberek 95%-ban van afrikai vér és 80%-uk többé kevésbé fekete is. Ha egy nő keres mondjuk 300 dollárt, ami ezen a szigeten csak akkor elég, ha a családjával lakik, viszont már magas nem diplomás kerestnek számít, akkor kb. ebből 100-150 körül kell költenie hajápolásra és ruházkodásra, mert különben kiveti magából a társadalom. Ezért van az, hogy itt a lányoknak akár több barátjuk is van, aki előteremti a pénzt mindenre. Egy a fodrászra, egy a ruházkodásra, egy az iskolához. Általánoságban elmondható, hogy itt mindenki úgy megy dolgozni, mint nálunk az emberek az operába és most nem az ízlésességről van szó.

Rasztafari feka

Itt rasztában maximum a zenészeket, a hajléktalanokat és a leveses kurvákat lehet csak látni, esetleg egy-egy eltévedt dszigolót Haitiból valamelyik kétségbeesett angolszász turistanővel. Itt a sötétbőrű, afro férfiak miliméter rövidre vágatják a hajukat, hogy ne látszódjon göndörnek, következésképpen „fehérednek”.

Indiánok (taino, arawak)

Ezeket a spanyolok teljes mértékben kiírtották részben közvetlen módszerekkel, részben közvetett úton (betegségek, kényszermunka). Még mielőtt kipusztultak volna keveredtek a társadalomban, ez adja a dominikaiak jellegzetes arckarakterét.

Mulattok

Ez adja a társadalom nagy részét. A dominikai nőknek amúgy az a nagy pechük, hogy fiatalon nagyon szépek és keresettek mindenhol. A dominikai prostitúció egész Amerikában és Nyugat-Európában virágzik. Mikor egy szép nő vidékről a fővárosba kerül, szerény kis teremtésből anyagi javakat halmozó nővé válik, feltételezhetően a környezeti hatás miatt és ezt az igényét oktatási háttere valószínűleg nem tudja kielégíteni, tehát alternatív lehetőségek után kell néznie.

Fehéredő mulattok (messziről fehérnek látszó, de alapvetően afro)

Ez talán a legroszabb fajta. Mivel itt minden lehetséges csatornából az jön, hogy minél fehérebb valaki, annál jobb neki (szappan operák, reklámok, ahol sötétebb bőrüeket szinte soha nem lehet látni). Sokan ezért erőn felül is fehérnek akarnak látszani és úgy is viselkednek a sötétebb bőrüekkel. Gyakori látvány az utcán napernyővel mászkáló sötét bőrű illető. Ők azt állítják a nap zavarja őket, de ebben benne van az is, hogy nem akarnak sötétebb bőrűek lenni. Ezzel persze semmi gond nincs, mert ha nekünk van jogunk barnulni, akkor nekik is van fehéredni. Nem mindenki visdelkedik így, ezek csak kiemelt példák.

Kreolok (fehérek)

Általában a hatalom szinte minden latin-amerikai országban még mindig a fehérek kezében öszpontosul. Velük viszon szinte soha nem lehet találkozni az utcán. Ezért van az embernek az a benyomása, hogy itt csak négerek és mulattok élnek. Kicsit kell forgolódni az üzleti életben és találkozunk ezekkel az emberekkel. Nagyon zárt körről van szó, még egy külföldinek is nagyon nehéz bekerülni ebbe. Néha ha kiszállnak a kocsiból, akkor lehet őket látni, vagy ha az elkényesztett gyerekeik leugranak a sarokra egy sörért. Ez a társadalmi osztály nagyon figyel arra, hogy fehér európai származását ne veszítse el, ezért kizárólag saját körén belül érintkezik társadalmilag. Ennek ellenére már láttunk vegyes párt utcán, de nagyon ritka.

Comments

comments