Átlagos napok Santo Domingóban (kicsit jobb a helyzet), Boca Chica

VIDEÓ! FOTÓ! Két hét alatt először sikerült eljutnunk a tengerpartra. Amúgy Boca Chica, ahol fürödtünk kb. 30 kilóméterre van a fővárostól, ami hozzávetőlegesen 1 órányi utazást jelent. Délutántól itt általában beindul az élet, a helyet ellepik a prostituálták, az a típus, akit nem lehet lerázni (korábbi tapasztalatokra alapozok). Felkeltünk tehát reggel 6-kor, hogy ne égjünk szénné (Elizabeth szó szerint) a napon és kihasználjuk az időt, amíg a kurvák még alszanak.

Ha ledér lányok nem is voltak, de nyugágy rikkancsok és vendéglősök igen. Ezek ugyanolyan piócák, abból a típusból valók, akik nem értik meg, hogy nem kivánjuk a nyomorult és drága szolgáltatásukat igénybe venni.

videó: Élet a Hotel Villa Residencialban.

Az egyik két méteres állat megfogta Elizabeth mellét, mikor nem néztem éppen oda. Az erőviszonyok felmérése után egy erősebb megrovásra futotta tőlem. Úgy érzékeltem, hogy egy nálam 1 fejjel magasabb fizikai munkához szokott négerrel történő verekedés hamar pontot tenne a tengerparti idillünk végére.

fotó: Boca Chica.

Nyilván itt mindenki azt hiszi, hogy a kurvámmal mászkálok a strandon, de hát nem vihetek magammal egy táblát, hogy az ellenkezőjét hírdessem. Szerencsére találtunk egy nyugodtabb öblöt, ahol 11-ig sikerült paradicsom vörösre sülnöm, ami arra jó volt legalább, hogy a szálloda személyzete aznap jól érezte magát.

fotó: Kiütve.

Comments

comments