Esküvőnk, menekülés az anyós otthonából, Táncsics börtöne, az első szerény otthonunk. 6. rész

VIDEÓ! FOTÓ! A héten beindult a verkli. Elmentem több helyre, hogy olcsóbb házassági szerződést kössek. Először a szomszéd Maximo ügyvédjénél jártam (erről az emberről majd később). Aztán a család kérésére a saját ügyvédjüknél kötöttünk ki. Dona Gregoria szimpatikus asszony, nem csak az iratokkal, de a lelkünkkel is foglalkozott. Gregória asszony a dominikai törvények alapján a javak szétválasztásával megkötött esküvőt javasolta, ami anyósomnak először kiverte a biztosítékot. Költség: 80.000 FtEz azt jelenti, hogy gyakorlatilag nem osztozunk semmin sem a házasság előtti, sem a rá következő javakról, csak ha explicite így rendelkezünk. Erre azért volt szükség, mert a két ország között a házassági törvények inkompatibilisek, tehát, ha nem kötnénk ilyen megállapodást, az egy esetleges válásnál nagyon hosszú vitákat és jogi eljárást hozhatna magával, amely keserű helyzetet már most el kell kerülni.

videó: Útban az ügyvédhez, sofőrünk a perui fakeresgedő, Magno Davila.

Inkább most vitatkozzunk, mint később alapon hosszú szócsatába bonyolódtunk tehát Dona Josefinával, ahol sok minden elhangzott, csak a szerelem és a szeretet szavak nem. Inkább az eltartás, javak, részesedés, örökség, járadék, juss, tartozás, jövedelem és a férjnek kötelessége kulcsszavak mentén mozogtunk. A vita odáig fajult, hogy egy éjszakára átköltöztünk Elizabeth ecuadori barátnőjéhez Alexandrához, ahol végre sikerült az elvárásaimnak megfelelő szociális életet élnünk. Emellett sikerült végre vödör helyett folyóvízben lezuhanyoznom, ami szintén jól tud esni. Anyósom kimutatta foga fehérjét, ezért elhatároztam, hogy drasztikusabb lépéseket teszek.

fotó: Antonio a spanyol szocio munkás, ecuadori felesége Alexandra, jómagam és Elizabeth.

fotó: Sorrend változatlan, csak korábban sült el a gép.

A dominikai szokásoknak megfelelően a férj általában lakhatást biztosít újdonsült feleségének, tehát ez azt jelenti, hogy nem igazán maradhatunk az anyósom, amúgy nem túl csábító hajlékában. Az kevéssé számít, hogy nekem otthon van lakásom és az berendezve áll majd a rendelkezésünkre, a család elvárja, hogy itt és most lépjek a lányuk érdekében. Erről kis tárgyalás után sikerült lebeszélnem őket. A dominikai egyébként nagyon érdeklény. Az itteni tartózkodásom során sikerült elég beható képet kapnom a társadalomról. Döbbenetes, hogy Latin-Amerikán belül mekkora különbségek vannak. Kolumbiában, Costa Ricában az emberek sokkal őszintébben kedvesek. Itt ha valaki ad valamit, annak biztos megvan a jó oka. Nem olyan szívélyesek az emberek, mint Peruban vagy Bolíviában és sokkal materiálisabban gondolkodnak, mint Kubában. Itt más szokások vannak. Jobb ezeket előre tisztázni.

fotó: Érkezés a Hotel Villa Residencialba, mellettem a holland Niels egyik gyermeke. Első szerény trópusi otthonunk.

fotó: A holland.

Anyósom nyomorúságos kis viskójából, őszintén szólva pár hónap is elég volt. Bár örülök, hogy ott lakhattam, de hosszú távon ez nem működik. A lakást nem lehet bezárni, csak egy kis lakat tehető az ajtóra, de ezt rövid távon nem mindig használja a család. Bárhova megyek tehát, ahhoz hogy nyugodt legyek, magammal kell vinnem a fényképezőmet, a számítógépemet és az összes pénzem, mert különben könnyen nincstelenné válok és még a munkaeszközeimet is elvesztem. Latin-Amerikában mászkálni ennyi értékkel nem egy életbiztosítás. Az utóbbi időben itt is divatja van az először lőnek és utána kérdeznek rablásfajtának, amivel Costa Ricában mindennaposan kellett számolnom. Itt nem úgy van, hogy csak úgy az utcán elővesszük a számítógépet és beülünk a vendéglőbe vele. Ezen kívül a pénzt bankszámlára nem tudom betenni, mert olyan követelményeket támasztanak, hogy úgy döntöttem nem veszem ezt a küzdelmet is a nyakamba a vízum mellett:
– 1 db ajánlás egy anyaországi bankból
– 1 diplomás dominikai pecsétes ajánló levele
– tartózkodási engedély az országban és/vagy a nevemre szóló valamilyen közmű számla
– minimum 500 dollár betét, ami ha ez alá megy, akkor havi 10 dollár számladíj
– ha dollárban nyitom a számlát, akkor külföldön nem tudok róla pénzt felvenni
– ha pesóban akkor pedig nem tudom betenni rá a dollárban érkező csekkjeimet és a dollárt is át kell váltanom és fordítva valahányszor ki be teszek pénzt.

Akár egy hét munkával meg is tudnék felelni ezeknek az elvárásoknak. Ja, és az nem érdekelte őket, hogy ugyanannál a banknál Costa Ricában van két számlám is.

fotó: Szerény kültéri konyhánk, nevezzük barbekjúnak.

fotó: A hálószoba és fürdő, van meleg víz is, bár max fogmosáshoz kell.

fotó: A TV 80 csatornával, köztük több filmcsatorna és a kedvencem a venezuelai TeleSur hírcsatorna.

Anyósomnál minden életfunkció irdatlan energiával járt. Sokszor elzárták a csapot az utcán, nem volt fürdővizünk. Ha én nem cseréltem le az ivóvizes edényt, akkor napokig nem volt ivóvíz és kis zacskókban kellett beszerezni. A törülközőt, ha kint felejtette valaki a szárítón, valamelyik drogos összeszedte és reggelre már híre sem volt. A borotválkozás külön küzdelem, mert tükör csak a hálószobában volt, víz csak a fürdőben, viszont ott meg nem volt fény. Mindegy úgysem láttam magamat sosem. A dengue szúnyogok rojtosra csípték már a lábam, mert a szomszédban akkora rumli volt, hogy valamelyik tócsában biztos keltető alakult ki. Ha főzni szerettem volna valamit, akkor gyakorlatilag az edényeken kívül mindent meg kellett vennem, mert a lakásban semmi élelemet nem tároltunk egy kis són meg 2 db fonnyadozó hagymán kívül. Mindennaposak voltak az áramszünetek, ha éppen nem kötötték ki az áramot a házból valamelyik lakó tartozása miatt, akkor valamelyik transzformátor durrant el és napokig javították. Internet a közeli kávézóban óránként több, mint 1 dollár. Ha egész nap dolgozni akarok, akkor gyakorlatilag 8-10 dollár naponta.

fotó: A mosogép is rendelkezésünkre áll. Elizabeth mellett a kopasz láncdohányos takarítónő.

fotó: Az italgépben van egy legalabb 12 literes hűtő.

Kivettem tehát egy szállodaszobát ugyanebben a negyedben. Egyszerű hajlékunkban van folyóvíz!, angol WC, adnak szappant, törülközőt, WC papírt és még az udvari konyhát is lehet használni. Ezen kívül van egy hideg vizes automata, amit korlátlanul lehet használni, s ez a napi 1 gallon fogyasztásunknál nem utolsó szempont. Ezen felül egy picike hűtő is a rendelkezésünkre áll, továbbá a mosógépet is kölcsönkapjuk és van WI-FI kapcsolat egész tűrhető sebességgel. Tehát döbbenetes paradicsomi állapotokba kerültem, tudok dolgozni, igaz, hogy csak a hallból, mert a szobában már nincs vétel. Költség 40 napra: 80.000 Ft

fotó: Főzés közben.

fotó: Első szerény trópusi ebédünk. Hal plantánnal karibi kókuszos szószban.

fotó: Az irodám.

Itt aztán zajlik az élet. Állandó lakóink vannak. Az egyik kedves barátunk a perui Magno Davila, aki faanyaggal kereskedik és emellett Herbalife hálózatot épít az országban. A másik egy kövér puerto ricói alkoholista, aki minden este másik néger nőt mutat be feleségeként. Itt van a holland Nils, akinek lengyel felesége autóbalesetben halt meg két éve és azóta két kisgyerekével próbál megélni. Turizmus marketinggel foglalkozik. Most éppen lakást keres. Folyamatosan rémisztget, hogy milyen veszélyes ez az ország. Higgyem el, hogy éjszaka nem szabad vezetni, a rendőr barátja szerint minden nap találnak egy felgyújtott tetemet a kukoricásban az út mentén, ezeknek egy része turista, csak elhallgatja a sajtó. Szaporodik az erőszak, bizony. Azt mondja, hogy az első feleség mindig nagyon nagy dolog, de neki már három volt. A gyerekei a lengyel asszonytól vannak és annak ellenére, hogy holland-lengyel vérből valók, csak spanyolul beszélnek. Másfelől a fiatal asszony fiatalít. Ez azóta, mióta látta Elizabethet amolyan mottó is lett, huncut mosollyal. Ő most éppen feleséget keres, aminek szemtanúi voltunk tegnap, mikor egy viszonylag nyitottabban gondolkodó hölgy társaságában jelent meg a hallban. Ezen kívül van itt egy angol forma kopasz fickó, hát az sem középkorú fehér nőket hoz a házba.

videó: Elizabeth körömápolás és építés tanfolyam, ezen kívül még egy felszolgáló és egy bár mixer tanfolyamra is jár, majd igyekszem később azokat is dokumentálni.

fotó: A tanfolyam eredmenye.

Comments

comments