Latin-Amerika túlélési útmutató

Ezt ugyan az Eupolisznak írtam (ezért a kicsit hivatalos stílus), de bárkinek hasznára lehet, aki Latin-Amerikába készül és csekély önálló utazási tapasztalattal rendelkezik.

Általában

Európán kívül vagyunk. Azoknak, akiknek ez szokatlan, fel kell készülniük arra, hogy itt bármi történhet a szervezés szempontjából és lesz is probléma szinte biztosan. A helyiek elképzelése szinte mindenről, beleértve a pénzt és az időt (pontosság és megbízhatóság) különbözik az európai normáktól.

Csak egy példa a sok közül ennek érzékeltetésére. Az egyik 2006-os csoportom fővárosi szállodáját 3 héttel előre foglaltuk le Costa Ricában. Az egyeztetés levélben, telefonon majd személyes megerősítéssel zajlott, melynek során a teljes szállásköltséget előre kifizettük. Ennek ellenére amikor megérkeztünk, fogalmuk sem volt, hogy aznap esedékes és még szerencse volt, hogy nem főszezonban voltunk és üres volt a szálló. Ez egy belvárosi USA tulajdonban lévő középkategóriás szálloda volt, csak latin dolgozókkal. Természetesen a túravezető azért van, hogy ezeket az előre nem látható problémákat megoldja, de ilyenkor az utasok türelmére és megértésére is szükség lehet.

Biztonság

Mint sok más helyen, Latin-Amerikában is szemet szúr az idegen. Turistaként különös figyelmet kell fordítanunk arra, hogy ne váljunk lesipuskás bűnözők könnyű célpontjává. Utazásunk során külföldiek által frekventált, viszonylag biztonságos területeket látogatunk, ahol az erőszakos bűncselekmény esélye roppant kicsi, leginkább az alkalomszülte és zsebtolvajlás veszélyére kell figyelnünk. Körültekintéssel és józan paraszti ésszel elkerülhető a legtöbb baj.

• Bármennyire is igyekszünk, szinte kizárt, hogy helyieknek látsszunk, a felesleges feltűnést azonban kerülnünk kell. Ha egyedül vagy kis csoportban mozgunk, próbáljunk határozottan megközelíteni célunkat. Kiterített térképpel, útikönyvünkkel a kezünkben, angolul kérdezősködve nyílt meghívást adunk a bűnözőknek. Forgalmas helyen azért ne tegyük ezt, mert elvonja a figyelmünket értékeinkről, elhagyatott helyen pedig magunkra vonja a figyelmet. Érdemes az útikönyv vonatkozó oldalait lefénymásolni és csak pár papírral keresni a nevezetességeket.
• Készpénzfelvételnél kérjük meg társainkat, hogy álljanak őrt míg az automatánál időzünk. Amennyiben egyedül vagyunk kérjünk meg egy rendőrt, vagy keressünk zárt fülkés automatát és határozottan távozzunk, meggyőződve arról, hogy nem követ bennünket senki. Sose számoljunk, rendezzünk pénzt utcán.
• Sose hagyjuk magára értékeinket, legfőképpen olyan helyeken, ahol sok ember megfordul, pl. piac, körmenetek, pályaudvar, repülőtér vagy akár romok, nemzeti parkok, melyek a felügyelet hamis biztonságérzetét kelthetik.
• Séta, városnézés közben és a fent említett helyeken, tömegközlekedési eszközökön értékeinket ne a hátunkon viseljük, hanem vagy a ruha alatti tárcában, övtartóban, vagy a mellkasunkhoz szorítva.A városnak, településnek a biztonságos részein közlekedjünk. Legfőképp este vagy éjjel kerüljük a nem ajánlatos zónákat. Sötétedés után hosszabb távon mindenképp üljünk taxiba.
• Próbáljunk alkalmazkodni a helyi öltözködéshez, városban ne viseljünk tengerpartra való ruhát. Kerüljük a feltűnően turistás felszerelést, bármilyen ékszert és értékesnek látszó órát. Fényképezőnket csak biztonságos helyen vegyük elő, a biztonsági szíjjal a nyakunkban, vagy a csuklónkhoz szorítva. Értékeinket igyekezzünk jellegtelen táskákban tartani.
• Útlevelünk és értékeink mindig legyenek kéznél, vagy a szállodában biztonságos helyen. Az útlevélről rövid séták kivételével legalább fénymásolatot mindig magunknál kell tartani. A határátkelések alkalmával kapott dokumentumokat a következő határ átlépéséig általában meg kell tartani, ezért ezeket tároljuk biztos helyen.
• Utazás közben ne tegyünk csomagtérbe nagy érteket vagy nehezen pótolható dokumentumokat. Az utastérben található csomagtartóba csak olyan tárgyakat helyezzünk el, ami könnyen beszerezhető, pl. élelem, ivóvíz. Értékeinket, dokumentumainkat tartsuk állandóan testközelben, látóterünkben, leginkább az ölünkben. Éjszakai utazás esetén a táskát ajánlott pántjával az ülésünkhöz, testünkhöz rögzíteni.
• Csak hivatalos taxiba szálljunk be. A személyszállítók kötelező jelzései országonként változnak. A taxiban, hacsak nem állandó útvonalon közlekedő gyűjtőtaxi, ne üljön és szálljon be a vezetőn kívül más személy. Az ajtókat zárjuk be belülről és nyitott vagy akár zárt(!) ablak közelébe ne helyezzünk el könnyen megragadható értékeket. Személyes tulajdonunkat mindig szorítsuk magunkhoz. Állapodjunk meg a viteldíjban, vagy az óra használatában minden esetben az utazás megkezdése előtt. Tegyük egyértelművé, hogy a fizetendő összeg a csoport egészére, a teljes útra értendő.Lehetőség szerint győződjünk meg róla, hogy a visszajárót nem hamis bankjegyek vagy érmék formájában kaptuk meg.
• Óvakodjunk a „hirtelen barátoktól”! Utcán, vendéglőkben és szórakozóhelyeken ne fogadjunk el idegentől italt, ételt vagy cigarettát, mert előfordulhat, hogy kábítószert tartalmaz és fél nap múlva az egyik külvárosban alsónadrágban ébredünk ennek tudatára.
• Óvakodjunk a régi trükköktől; segítőkész idegenektől, akik vélt vagy valós koszt akarnak eltávolítani a ruházatunkról. Ha lefröcskölnek valamivel ne hagyjuk, hogy letöröljék és azonnal szorítsunk magunkhoz minden értéket. Pénzért ne hajoljunk le az utcán, mert ezek mind bevett módszerek arra, hogy elvonják a figyelmünket, míg a szervezett társaság többi tagja kifosztja a gyanútlan utazót.
• Kerüljük a kábítószerfogyasztást és vásárlást, mert mindkettő börtönbűntetést vonhat maga után. Előfordulhat, hogy az árusító személy korrupt rendőrökkel működik együtt és az állítólagos büntetést csak magas „váltságdíj” kifizetésével tudjuk elkerülni. Emlékezzünk arra, hogy a rendőr csak az útlevelünket kérheti el és nem jogosult a kutatásra. A hivatalos közegnek kötelessége az igazolványát bemutatni.
• Fegyveres támadás esetén ne próbáljunk meg egyéni hősökké válni, adjuk át, amit a rablók követelnek. Kisstílű bűnözők támadásaira érdemes kisebb összeget (10-20 USD) elkülönítve magunknál tartani és először ezt átadni. Próbáljuk megőrizni nyugalmunkat és humorunkat(!), az agresszió csak agressziót szül.

Táplálkozás, egészség, higiénia

A megváltozott környezet fokozott elővigyázatosságot követel az utazótól. Érdemes odafigyelni pár apróságra és akkor nem a mellékhelységben töltjük szabadságunk nagy részét.

• Folyadék vásárlásakor győződjünk meg arról, hogy nem házilag újratöltött palackot árusítanak-e. Kétes helyen jég nélkül kérjük az italunkat! Fogyasztás előtt tisztítsuk meg az italosdoboz, -üveg tetejét vagy a szívószálat. Dobozos ital fogyasztásánál figyeljünk arra, hogy rovar ne jusson be a nyíláson.
• Csapvíz csak hosszú forralás vagy tisztítás után fogyasztható, kivételt képeznek azok a helyek, melyekről a túravezető említést tesz.
• Húsétel vásárlása esetén győződjünk meg róla, hogy a hús alaposan át van-e sütve és friss-e a termék. Hasonlóan fontos a tej, vagy tojást tartalmazó édességek gondos ellenőrzése is.
• Tartózkodásunk elején utcai árustól semmi esetre se vásároljunk friss ételt. Kezdetben csak teljesen biztonságosnak látszó, tiszta helyeken étkezzünk és ahogy hozzászokunk a környezethez és fokozatosan szert teszünk gyakorlatra elkezdhetünk módjával „érdekes” élelmiszerek próbálgatását. Mindenkor kerüljük a kisforgalmú, forróságban frissnek mondott ételeket árusító standokat.
• Egy vendéglátó egység forgalmából szinte mindig lehet következtetni az étel higiéniai minőségére is. A mellékhelység tisztasága általában arányos a konyha tisztaságával is.
• A vendéglőben a legnagyobb biztonságot a forrón tálalt frissételek jelentik; levesek, párolt zöldség, tészták, jól átsült, vagy puhára főtt húsok. Salátákat és nyers zöldséget elővigyázatosan fogyasszunk! Piacon, boltban vásárolt zöldséget gyümölcsöt fertőtlenítsük és/vagy tisztítsuk meg alaposan! Különösképpen hal és tengeri ételt csak megbízható vendéglőben fogyasszunk! Jégkrémnél az ismert gyártókat részesítsük előnyben és ellenőrizzük, hogy terméket nem fagyasztották-e újra, tartalmaz-e nem odatartozó jeget. Győződjünk meg róla, hogy az általunk fogyasztott tejtermék pasztörizált tejből származik!
• Vannak, akik arra esküsznek, hogy étkezés előtt vagy után alkohollal fertőtlenítik szervezetüket. Ezt konkrétan fertőtlenítésnek nevezni túlzás, de nem tudományos tapasztalat alapján az alkoholfogyasztás sokmindentől megvédhet bennünket. Javasoljuk azonban óvatosan bánni a mértékkel is, hisz nem előnyös az utazás jelentős részét illuminált állapotban eltölteni.
• Bármennyire is vigyázunk az étkezéssel, szinte elkerülhetetlen, hogy utazásunk során valami emésztőrendszert érintő kellemetlenségünk legyen. Ennek nem feltétlenül fertőzés az oka, hanem esetleg az országra jellemző eltérő baktériumflóra. Komolyabb probléma esetén érdemes a gyógyszertárban a probléma pontos leírásával helyi gyógyszert vásárolnunk. Ha a tünetek nem csillapodnak, vagy eleve súlyosak, akkor mindenképp ajánlott orvoshoz fordulni.
• Kirándulásainkhoz mindig érdemes fejfedőt, naptejet, szúnyogriasztót magunknál tartani. Gondoljunk arra, hogy az időjárás különösképpen a hegyekben hirtelen is megváltozhat, ezért napos idő esetén is készüljünk fel esőre és hideg időjárásnál is gondoljunk arra, hogy forróságban kell hazatérnünk.
• Utazásunk során előfordulhat, hogy rövid időre vagy huzamosabban nagy tengerszint feletti magasságban tartózkodunk. Legalább némi kellemetlenséget ennek okán szinte mindenki érezni fog. Azt tanácsoljuk, hogy az akklimatizáció során takarékoskodjunk az erőfeszítéssel, próbáljunk pihenni, ha ez lehetséges és fogyasszunk sok folyadékot. Az enyhébb tünetek közé tartozik a légszomj, magas pulzus, szédülés, hányinger, fejfájás, gyengeség, rossz közérzet, álmatlanság. A magashegyi betegség súlyos esetben komolyabb tünetekkel jár, felléphet komolyabb fejfájás, hányás, kényszeres köhögés, akár teljes koordinációs zavar, az izomrángás, személyiségváltozás, tudatvesztés, majd pedig kialakulhat a tüdő vagy agyi ödéma. Az egyetlen gyógymód a magasabb oxigéntartalmú levegő belégzése és a leereszkedés. A magashegyi betegséget nagyon komolyan kell venni, és már az enyhe tünetek hosszas megléte esetén konzultáljunk a túravezetővel.
• A rovarcsípés által terjesztett betegségek (malária, csonttöréses láz/dengue-láz, sárgaláz) estében a turista megfertőződésének esélye kicsi. Ennek ellenére gyógyszeres védekezés mellett is érdemes a csípések elkerülésére felkészülni. Ennek elengedhetetlen tartozéka a megfelelően záródó, lehetőleg sötétszínú ruházat és a hatékony rovarriasztó. A 20-33% DEET tartalmú riasztók a leghatékonyabbak a vérszívók távoltartásában. Éjszaka használjuk a szúnyoghálót és vagy kapcsoljuk be a ventilátort. A veszélyes területeken a túravezető felhívja a védekezésre az utasok figyelmét.
• Az fejlődő országokban a lefolyórendszer nem feltétlenül viseli el a hulladékot. A legszakadtabb buszmegállótól a luxusvendéglőig terjedő jelenség, hogy szemeteskukát látunk a mellékhelységben. Ez mindig azt jelenti, hogy a tulajdonos szeretné, ha minden nem emberi eredetű hulladék oda kerülne, beleértve a papírt is. Ennek oka nem csak a praktikum, hanem a higiénia is. Az eldugult lefolyóban baktériumok gyülemlenek fel és több napos tartózkodás során akár a saját szállodaszobánkat is eláraszthatja a kellemetlen bűz és fertő.
• A WC-t ne csak használat után, hanem előtte is húzzuk le az előző vendég emlékeinek eltávolítása okán. Higiéniai megfontolásokból egyes helyeken nem árt guggolni a kagylón, a nagyobb stabilitás érdekében esetleg a fal felé fordulva. A felcsobbanó szennyvíz elkerülésére papírból fészket lehet építeni, majd a kagylóba dobni. Több papírt azonban ne dobjunk a kagylóba!

Veszélyes, visszataszító vagy annak látszó állatok

Ha trópusi országban járunk természetes, hogy az otthonitól eltérő veszélyes, visszatetsző vagy annak tartott élőlényekkel is találkozunk.

• Ebből következően teljesen természetes, hogy legfőképp tengerparton a szálloda kertjében, a zuhanyzóban vagy akár a szobánkban békával, tenyérnyi varanggyal, gyíkkal, gekkóval, rákkal vagy arasznyi méretűre nőtt sáskával találkozunk. Ezen ne lepődjünk meg és semmiképp ne háborodjunk fel, inkább próbáljuk meg humorosan felfogni! Ezek az állatok itt az élet mindennapos részét képezik.
• Amennyiben szállásunkon és környékén kígyóval, pókkal vagy skorpióval találkozunk, akkor ne magunk birkózzunk meg az eltávolítás feladatával, hanem szituációtól függően értesítsük a szállodaszemélyzetét vagy a túravezetőt.
• Természetes környezetben fokozott elővigyázatossággal közlekedjünk, mert a legtöbb kígyó rejtőzködő életmódot él;
  • ne térjünk le a kijelölt útról
  • viseljünk zárt lábbelit, minimum túracipőt vagy bakancsot
  • ne üljünk le alapos körültekintés nélkül
  • csak jól áttekinthető helyen pihenjünk
  • kerüljük a belógó ágak bármely testrészünkkel történő érintését még egyensúlyvesztés esetén is
  • ne kapaszkodjunk és lépjünk fatörzsek és kövek közvetlen közelében megfelelő rálátás nélkül.
• Annak az esélye, hogy turistaként véletlenszerűen kígyóval találkozzunk, igen kicsi. Még trópusi országban is a kígyók jelentős része ártalmatlan. Emellett a mérgeskígyók csak nagyon kis hányada agresszív állat, jobban fél az embertől, mint mi tőle. Csak a legritkább esetben támad, hacsak nem piszkálják, lépnek rá vagy játszanak vele.
• Ne etessük és közelítsük meg az emlősöket, madarakat, beleértve a háziállatokat bármilyen barátságosnak is látszanak. Egy ormányosmedve vagy majom pillanatokon belül támadólag léphet fel és meglepően gyorsan hidalja át az általunk biztonságosnak vélt távolságot. A majmok ezen kívül értékeinket is megkaparinthatják és elérhetetlenné vagy tönkre is tehetik azokat.Melegvérű állatok akár nyállal is terjeszthetnek veszettséget. Ha kutyaharapástól félünk, a menekülés helyett a legjobb módszer a határozott nyugodt cselekvés. Fenyegetettség esetén bevált módszer egy kőért lenyúlni. A legtöbb állat már megtanulta, hogy ez mit jelent.

Felelős turizmus

A turizmus elkerülhetetlenül hatással van környezetünkre. Azzal, hogy repülőgépre vagy más közlekedési eszközökre szállunk, meglátogatunk eddig zárt közösségeket, kirándulunk a természetben óhatatlanul változtatunk a bennünket körülvevő világon. Rajtunk is múlik, hogy ez a hatás végeredményben inkább pozitív vagy negatív lesz. Az Eupolisz utazási iroda igyekszik környezettudatos módon utaztatni és ügyfeleit is a felelősségteljes utazásra bíztatni, ezért összegyűjtöttük az alábbi irányelveket és javaslatokat:

• Csak olyan helyi vezetőket alkalmazunk, akik kellő gonddal kezelik az állat- és növényvilágot és általában felelősségteljesen viseltetnek a természet irányában.
• Utasainkat megpróbáljuk gondosan tájékoztatni a régióra jellemző földrajzi, élővilági és kulturális viszonyokról. Különös gondot fordítunk a természeti környezet és az azt veszélyeztető tényezők ismertetésére.
• Nem vásárlunk olyan termékeket és ételeket, melyek elkészítéséhez alapanyagként veszélyeztetett állatokat, növényeket használtak fel. Utasainkat is hasonló magatartásra kérjük.
• A turista ipar azon résztvevőit próbáljuk támogatni, gondolunk itt legfőképp szállásainkra és utaztató partnereinkre, akik törekszenek a fenntartható gazdálkodásra és környezettudatos viselkedésre (víz és levegőszennyezés, energia takarékosság, hulladék újrafeldolgozás, veszélyes anyagok átgondolt kezelése) és jól képzett hasonlóan gondolkodó személyzettel rendelkeznek.
• A nagy sok esetben külföldi tulajdonban lévő szállodaláncok és ipari turistalétesítmények helyett helyi családi vállalkozások szolgáltatásait igyekszünk igénybe venni. Ezzel sokkal inkább a lokális közösség hasznára lehetünk. A pénzünkkel nagyobb eséllyel támogatjuk a kisembereket.

Természetesen ezek a célkitűzések nem minden esetben valósulhatnak meg teljes mértékben. Kérjük utasainkat, amennyiben a fent említett témában anomáliákat tapasztalnak partnereink magatartását illetően jelezzék azt a túravezetőnek. Mindezek mellett kérjük utasainkat a következő tanácsok megszívlelésére:

• Az általunk meglátogatott természetes környezetben lábnyomokon kívül semmi mást ne hagyjunk és csak fényképeket hozzunk magunkkal.
• A hulladékgazdálkodás nem minden országban közelíti meg az európai normákat. A műanyag hulladék emberi léptékben mérve egy örökkévalóságig szennyezi környezetünket. Gondolunk itt pl. A folyó- és tengerpartokon, nyílt területeken derékigérő műanyagpalackokra és nylon táskákra. Ha lehetőségünk van rá igyekezzünk nem eldobható csomagolású termékek, legfőképp italok vásárlására. Ha ez nem elkerülhető, akkor próbáljuk meg minimalizálni az ilyen áruk fogyasztását, vagy törekedni a nagyobb kiszerelésre. Amennyiben lehetséges használjuk a szelektív hulladékgyűjtőket rendeltetésüknek megfelelően.
• Túráink során előfordul, hogy terepen töltjük az éjszakát. Ilyenkor az étkezésnél és a tisztálkodásnál is igyekezzünk óvni környezetünket. Gyakran a hulladék elszállítása nem megoldott, vagy nehezen kivitelezhető, ezért ilyenkor készüljünk nem eldobható evőeszközökkel, tányérral és bögrével. A keletkező nem szerves eredetű szemetet vigyük magunkkal. Sajnos már láttunk példát arra, hogy a szemetet az alvállalkozók egyszerűen az erdei lerakatra dobták. Hasonlóképpen törekedjünk környezetünkre kevésbé káros, biológiailag lebomló tisztálkodó és tisztítószerek használatára.
• Az különösen veszélyes elemek és akkumulátorok kezelése sok országban nem megoldott, ezért törekedjünk az újratölthető elemek használatára. A már nem működő elemeket pedig más lehetőség híján kérjük egy otthoni gyűjtőbe dobni.
• A szállodaszobából távozva kapcsoljuk le a felesleges fogyasztókat (világítás, ventilátor, klímaberendezés stb.)
• Sok helyen a tiszta vízellátás is problémákba ütközik. Tanusítsunk önmérsékletet a fürdőszobában, sok esetben a turisztikai létesítmények kiemelten kapnak ellátást, míg esetleg a helybéli családoknak napi gondot jelenthet a vízhiány.
• Utazásunk során gyakran a fejlett világban ismertnél jóval nagyobb mértékű szegénységgel találkozunk. Igyekezzünk vásárlásunkkal a helyi közösség hasznára lenni. A bevásárlóközpont helyett a helyi árustól megvett csomagolt tartós élelmiszer, üdítő, esetleg egy szolgáltatás igénybevétele egy család számára az egész napi bevételt is jelentheti.
• Emlékezzünk arra, hogy a fejlődő országokban, területenként változóan az emberek jelentős hányada napi 2-400 Forintból tartja fent magát, ezért kisvállalkozókkal, árusító szegény emberekkel ne alkudjunk csak a sport kedvéért európai szemmel jelentéktelen összegeken. Ne próbáljunk meg egy termékhez vagy szolgáltatáshoz a helyieknél is olcsóbban hozzájutni.
• Nemzeti parkok és a kulturális örökség látogatásával hozzájárulunk ezen területek és értékek megőrzéséhez, munkát adunk a helyi közösségnek. Lehetőség szerint támogassuk a helyi gazdaság fejlődéséhez kisvállalkozás tulajdonában lévő boltok és vendéglátóipari egységek látogatásával, helyi kézműves és képzőművészeti termékek vásárlásával.
• Ne támogassuk a gyermekmunkát azzal, hogy utcán árusító gyerekektől vásárlunk, nekik pénzt adunk. A legtöbb esetben ezek a gyerekek ebből nem látnak semmit, mert az őket dolgoztató esetenként alkoholista szülők elveszik bevételüket. Amennyiben segíteni szeretnénk ezeknek a gyerekeknek, inkább vegyünk nekik élelmet, italt, vagy adjunk nekik valami ajándékot. A cukorkák és kekszek osztogatásánál is körültekintően járjunk el (összeverekedő gyerekek, szemetelés, koldulás motivációjának növelése). Nagyon sok gyermek elfelejti, hogy pénzt kell kérnie, ha megmutatjuk a róla készült fotót vagy játszunk vele, és betanított koldusból ismét gyermekké válik. Ne arra koncentráljunk, hogy milyen jót cselekszünk, hanem gondoljunk arra, hogy mi állhat az általunk megsegített személy érdekében.
• Próbáljunk különbséget tenni és lelkiismeretünk szerint cselekedni, hogy valakit a szükség kényszerít a kéregetésre, vagy árusításra, vagy közismert turistaútvonalon próbálja dagasztani a zsebét.
• A buszvezetők és helyi vezetők gyakran igen mostoha körülmények között dolgoznak, az őket alkalmazó cég csak minimális fizetésben részesíti őket, megterhelő felelősségteljes munkájukért. Ilyen esetekben a túravezető javaslatot tehet a csoportnak megjutalmazásukra. Gondoljunk arra, hogy sok országban a buszvezetők évi 350 napot is dolgozhatnak minimális fizetésért, megélhetésük nagyban függ az utasok borravalójától.
• Egyszerű vendéglátóhelyek meglátogatásánál hasonló okokból ne sajnáljunk borravalót adni. Gondoljunk arra, hogy otthon milyen szolgáltatásért szinte kötelezően mennyit adunk, míg a harmadik világban ennek töredékének is nagyon örülnek néha.

Etikett

Latin-Amerikában az udvarias beszéd sokkal hangsúlyosabb szerepet kap, mint Európában. A latinok emellett hozzánk képest sokkal konzervatívabban gondolkodnak, bár a turistának átmenetileg sok mindent elnéznek.

• Köszönés napszakokhoz kötött. Délig „buenos dias”, este hatig „buenas tardes”, majd „buenas noches” a megfelelő üdvözlési mód. Az „hola” nem formális, jelenése kb. az angol „hello”-nak felel meg. Ezek a szabályok országonként és ezen belül területenként is némileg változhatnak.
• A megszólítás fontos, sok esetben még akkor is ha angolul beszélünk. Férjes asszony minden esetben „senora”, fiatal hölgy általában 30 év alatt „senorita”. Az úrakat „senor”-nak szólítjuk.
• A latinok a tengerpart és az esőerdő kivételével csak a legritkább esetben viselnek rövid ruházatot. Templomban vagy szent helyen különösen tiszteletlen magatartás rövid nadrágban, papucsban, szandálban, vagy hölgyeknél kihívó, nem kellőképpen zárt ruházatban megjelenni.
• Ne keltsünk ellenszenvet a helyiekben azzal, hogy akaratuk ellenére is fényképezzük őket. Tartsuk tiszteletben mások privát szféráját! Amennyiben nem sikerül vagy nem szeretnénk észrevétlenül elkészíteni egy fotót, kérjünk engedélyt előzetesen. Nyelvismeret hiányában is célt lehet érni kedvességgel és gesztusokkal.

Kellemes és biztonságos időtöltést, jó egészséget kíván az Eupolisz csapat!

Comments

comments