Nicaraguából Hondurasba

Granadabol masnap utnak indultunk a sokak altal nagyra tartott Leon fele. Errol sok jot nem tudok irni, azon kivul, hogy az egesz varoskara a gyogyszertarak es fenymasolo uzemek jellemzoek leginkabb (van pár szép épület a belvárosában, de nem összehasonlítható Granadával – a szerk.).Ut kozben erintettunk futolag 2 nagy tavat, a Nicaragua- es
Managua-tavat, es jopar vulkant, de termeszetjaras
helyett inkabb a szociologiai felmeressel
foglalkoztunk, ami teljes ejszakas varosjarassal
tortent. Nicaragua valoban nem egy felemelo hely,
ebben kezdek egyet erteni a costa ricai velemennyel.
Az egesz orszagra egy bizonyos sotetboru ciganyos
mentalitasu tipus jellemzo karakteresen. Mielott
fajelmeletet allitanek fel, ez nem jelenti azt, hogy
ne volnanak kellemes tersegek ill. egyeni pozitiv
peldak, valamint az emberek tobbsege is nagyon
baratsagos, de az egesznek van egy sotet derengese.
Annal izgalmasabb. (azóta már bőven nem így gondolom – a szerk.)

Tovabbi utvonalunk Leonbol, Choluteca, Tegucigalpa es
San Pedro Sula Honduraszban. A buszbol tortent gyors
mintavetelezes alapjan az orszagra komoly szegenyseg
jellemzo, afrikai szintu tapasztott sarkunyhokkal.
Choluteca poros felsivatagos kornyeken talahato
szegeny, egyszeru hazakkal. Ez volt az egyik
atszallasi pontunk, igy alkalmam nyilt beszelgetni az
amugy nagyon kedves helyiekkel. A digitalis gep
varazsa itt is nagyon hasznosnak bizonyult, mert az
egesz falu szinte mar sorban allt a fotora. Ezutan
Tegucigalpa a fovaros kovetkezett. Ezek a nevek azert
nem tul spanyolos hangzasuak, mert regi indian
kozossegektol vettek at oket. San Pedro Sula jelenlegi
allomasunk helyi szinten igen meglepett minket. Kicsit
szakadtabb europai varosnak is elmenne. Van epiteszet,
nagy belmagassagu viszonylag magas hazak, katedralis,
szepen kivilagitott utcak, rendezett boltok.

A konyv nelkuli szallaskereses neha nehezsegekbe
utkozik. Ez abbol adodik, hogy a taxissal meg kell
ertetnunk, hogy melyik anyagi savban tudunk mozogni.
Elso 20 dollaros jeloltunktol, tiszta kenyelmes
szobakbol (micsoda giccs) igy jutottunk el a mar
sokkal realisabb 2 dollaros szintre, ami leginkabb egy
8-keruleti szobaztatora hasonlit, kiselejtezett
kempingagyakal es dohos falakkal. Naszutasoknak mast
ajanlanek, de ez a mi helyunk. Nem egy Roma, de van
terasz, ahol teregetnek es innen a kozelben levo
kozponti templomra latni. Nagyon hangulatos, mert
idonkent egy-ket igen sotetfeju alak is megfordul es
egesz nap helyi zene szol a masfel wattos radiobol.

Itt mar vegre sokkal tobb embertipussal talalkozni,
vannak feherek, negerek, indianok, meszticek es
mulatok, ugyhogy ez sokkal kozelebb all mindannyiunk
izlesvilagahoz. A szebbik nem is sokkal szebb
altalanosan, mint Nicaraguaban, amit utcai interjukkal
probalunk apro oromkent kiaknazni.

Leginkabb tovabra is amerikainak neznek minket, ami
csak hatrannyal jar, de van egy-ket meglepo fordulat.
Pl. par elmondott mondat utan nezett a tersegben
fogados spanyolnak, itt Honduraszban kiejtes alapjan
costa ricainak, ami igen hizelgo, de szerintem komoly
hallaskarosodasrol tanuskodik. Kinezet alapjan tovabba
meg gazdag cosa ricainak es mexikoinak is gondoltak.

Mostani uticelunk, az eszaki karibi szigetvilag egyik
buvarparadicsomaba vezet, Utilaba, ahova ma delutan
keszulunk. Onnan visszaterve folytatjuk Costa Ricatol
osszesen negy napig tarto buszutunkat Guatemala fele,
amit a Copanban talalhato honduraszi maya romokkal
teszunk valtozatossa.

Amint valami tortenik jelentkezem is, Saludan los amigos:
Zsombor, Pubi, Juanos

San Pedro Sula, 2003. március 5. szerda, 10:09:06

Nicaraguából Hondurasba

Comments

comments