Nicaragua gyötrelmes történelme

Nicaragua a napokban parlament ele terjeszt egy javaslatot az iraki lakossagnak szant humanitarius segellyel kapcsolatban, amely foleg a taposoaknak eltavolitasaban jelentene aktiv szerepvallalast. Ebben sajnos van tapasztalatuk. Miert van az, hogy Nicaragua, Latin-Amerika egyik legszegenyebb orszaga segelyezesben gondolkodik?Az orszag tortenelmeben most helyszuke miatt csak
addig mennek vissza, hogy az 1821-es fuggetlenseg utan
az elso eszak amerikai megszallas ket varos, a
liberalis León es a konzervativ Granada
rivalizaciojara teheto. A liberalisok 1855-ben William
Walkert, egy kalandort hivtak segitsegul a politikai
harcban, aki kozep-amerikai birodalom epiteserol
almodozott es az orszagban is maradt megszallo
“csapataival”. Elnoknek is kikialtotta magat es
intezkedesei kozt a rabszolgasag es az angol hivatalos
nyelv bevezetese is szerepelt. Rovid ido utan kiuztek
az orszagbol, minekutan meg tobbszor probalkozott, de
1860-ban vegul Honduraszban elkaptak es kivegeztek.

A liberalisok es konzervativok harca tovabb folyt. A
tersegben az angolok is megjelentek, majd kiuzettek.
Nicaragua ezutan 1909-tol 1925-ig eszak-amerikai
katonai megszallas alatt volt, majd 1927-tol
ismetelten. A ket politikai fel kozott letrejott egy
paktum, ami a megszallast is bebetonozta. Ekkor
Augusto C. Sandino, egy korabban Honduraszban es
Guatemalaban dolgozo bananultetvenyes iranyitasaval
fegyveres ellenallas tort ki, amely tavozasra
kenyszeritette az USA megszallokat. Ezek azonban
tamogatasukkal hatrahagytak a Nemzeti Gardat (Guardia
Nacional), akik Anastasio Somoza García vezetesevel
1934-ben halalos merenylettel eltavolitottak Sandinot.
1937-tol Somoza ketes valasztasok utan Nicaragua
elnoke.

Somoza, az Egyesult Allamok szovetsegesenek uralma
alatt a nicaraguai nep allami szintu kizsakmanyolasa
vette kezdetet. Megvaltoztatta az alkotmanyt es
diktaturaja alatt a csaladja tulajdonaba kerult az
orszag foldjeinek, vallalatainak nagy resze. Mikor
szamos birtokarol kerdeztek, csak annyit mondott, hogy
abbol neki csak egy van es azt Nicaraguanak hivjak.
Masik vele kapcsolatos szolas Roosevelt elnokhoz
fuzodik, amit nem tudok leforditani: “Somoza is a son
of a bitch, but at least OUR son of a bitch”. Az
orszag lakossaga ekozben irtozatos nyomorban elt,
jellemzo volt az iskolazatlansag, irastudatlansag es
rossz orvosi ellatas. Errol az eletrol az azota
“fejlodesnek” indult nicaraguai videken jarva ma is
valami halvany kepet kaphatunk (nem ritka latvany,
hogy egy 3-4! eves kisgyerek cipotisztitassal keresi a
kenyeret). Csaknem 20 evig volt uralmon, majd mikor
1956-ban meggyilkoltak, a Nemzeti Garda segitsegevel
fia es kesobb unokaja, Luis Somoza Debayle es
Anastasio Somoza Debayle vettek at az iranyitast,
egeszen 1979-ig, mikor Anastasio 900 millio dollarral
a zsebeben kenytelen tavozni az Egyesult Allamokba
(kesobb Argentinaban meggyilkoltak).

1962-ben alakult meg az FSLN (Frente Sandinista de
Liberación Nacional), a szandinistak fegyveres
tomorulese. A diktatura es a kulfoldi befolyas ellen
harcoltak, eloszor kisebb sikerekkel, de kesobb egyre
tobb tamogatoval, foleg fiatal ertelmisegiek es a
dolgozok koreben. Nagy lokest adott a szervezetnek az
az elegedetlensegi hullam, ami az 1972-es
foldrengessel kezdodott. Ekkor oriasi ellenallast
valtott ki, hogy az orszagba erkezo nemzetkozi
segelyeket Somoza gatlastalanul a sajat zsebebe
terelte. A szandinistak a gerilla (itteni kiejtes
szerint gerijja) akcioktol kezdve az emberrablason at
elertek, hogy sok politikai folgoly kiszabaduljon,
nepszeruseguk es sikereik szama novekedett. Tamogatast
a volt Szovjetuniotol kaptak (ennek mertekerol nem
tudok pontos adatokat, de az orszagban meg ma is nagy
szamban hasznalnak LADA-kat, IFA-kat, MZ-ket es
valoszinuleg a fegyverek egy jo resze is innen
erkezett). Somoza uralmanak vege fele a Nemzeti Gardat
iranyitva mar valogatas nelkul gyilkoltatta az altala
gyanusnak velt civileket, mig vegul 1979-ben a vegso,
egy honapos harcban gyozott a szandinista forradalom.

Az uj kormany szegenyseget, hajlektalanokat es
kepzetlen lakossagot orokolt. Nicaraguanak ez az
idoszaka a felemelkedes lehetoseget rejtette magaban,
de egyben sok nehezsegekkel is jart. Az Egyesult
Allamok kormanya ekozben gyanakvoan szemlelte az
esemenyeket, mert Nicaragua balratolodasa
dominoreakciot indithatott volna a tersegben. A
szandinistak Daniel Ortega vezetesevel reformprogramot
inditottak az orszag helyreallitasara; az oktatasi
reformmal 50%-rol jelentosen csokkentettek az
irastudatlansagot, megalapoztak az egeszsegugyi
ellatast, sikeresen lekuzdottek a gyermekbenulast, es
a csecsemohalandosagot harmadara szoritottak vissza.
Somoza korabbi foldjeit meggondoltan osztottak szet a
termelok es szervezeteik kozott (ezt nem tudom
pontosan hogy zajlott, de a forras szerint nem
esznelkuli marakodassal). Mindezek mellett masok
tulajdonat nem vettek el, meghagytak a prosperalo
vallalatokat. Mindekozben Somozahoz kozel allo, gazdag
nicaraguaiak Miamiba emigraltak es ott kovettek el
mindent telhetot politikai befolyasukkal.

A problemak nem varattak sokaig. A Nemzeti Garda egyes
tagjai Costa Ricaba, masok Honduraszba menekultek es
onnan az Egyesult Allamok tamogatasaval
ellenforradalmi (contrarrevolucionario -> contra)
szervezkedesbe kezdtek. Ennek a konfliktusnak a
kovetkezmenyei iszonyatosak voltak. A szandinista
kormany hibait kihasznalva a kontrak bizonyos
teruleteken nepszeruek lettek, fo celpontjuk a
kisgazdasagok, az infrastruktura, az oktatas es az
egeszsegi ellatas volt. Ebben az idoben gyakori volt
az a kep, hogy a parasztember fegyverrel megy kapalni
sajat vedelme erdekebem. A hirek hallatan
szolidaritasi kampany kezdodott Europaban, az Egyesult
Allamokat tobbszor felszolitottak tobbek kozt Hagabol
is, hogy ne tamogassa az ellenforradalmat (a forrasok
nem kozlik, de azert reszben a ruszkik is ott lehettek
bizonyos ellenallasi mozgalmak hattereben). 1985-ben
az USA gazdasagi embargot hirdetett, es nyilvanvalova
valt, hogy oriasi penzekkel tamogatja a fegyveres
akciot, amit egyes politikai erok megprobaltak
megakadalyozni. A tamogatas titkos formaban folyt
tovabb, mig egy botrannyal napvilagra kerult az a
teny, hogy az irani fegyvereladasokbol fedeztek
(Iran-Contra) a katonai akciot. Emellett a kornyezo
orszagokbol is, tobbek kozt Costa Ricabol is szabadon
aramlott eszakra a kokain es a penzekbol tovabb
fegyverekeztek. A botrany azonban veget vetett a
tamogatasnak es a 1990-es valasztasokon ismet
szandinista gyozelem szuletett. Nicaragua az USA-tol
semmilyen segitseget mar nem kapott, Latin-Amerika
egyik legeladosodottabb orszaga lett. Az USA-t 17
milliard dollaros karteritesre itelte a nemzetkozi
birosag, aminek (a forras datumaig) meg nem tett
eleget. Egyebkent Jimmy Carter idejeben erkeztek
segelyek az orszagba, de ennek a Reagen komanyzat
veget vetett azzal az okkal, hogy a szandinistak
tamogatjak a salvadori kormany megdonteset (masik
gyonyoru historia, amire meg kiterek ha lesznek erre
reakciok).

Sandra Price, akkor a tersegben dolgozo amerikai
allampolgarsagu apaca elbeszelese alapjan 1986 marcius
25-en a kontrak egy csoportja hazabol elhurcolta
Donato Mendoza hitoktatot. 2 kilometerre az uton,
kihereltek, kinyomtak a szemet, leszaggattak az
ujjait, levagtak a hust a labarol, eltortek a
csontjait es vegul kivegeztek. Ezt nem nagyon lehetne
tovabb fokozni. Ez egy kirakat pelda volt. A kontrak
celja, akiket Ronald Reagen szabadsagharcosoknak
nevezett, hogy megfelemlitsek a lakossagot,
bizonytalansagot keltsenek, meggyengitsek az oktatasi
rendszert es ezzel hiteltelenne tegyek a “baloldalt”.
Ehhez a kovetkezo eszkozoket valasztottak, ill.
eredmenyeket ertek el:

1985-ig 3346 fiatalkorut gyilkoltak meg, tobbezer
felnottel egyutt (ez utobbirol nem talaltam adatot, de
az osszes halott szama kb. 30.000), 6236 gyerek
elvesztette egy vagy mindket szulojet, 2.400 serult,
vagy brutalisan megkinzott, 98 felsofoku oktato
meggyilkolasa, 171 felsofoku oktato tanar elrablasa,
15 altalanos iskolai tanar meggyilkolasa, 14 iskola
lerombolasa, 840 felsofoku oktatasi leteseitmeny
bezarasa, 354 iskola bezarasa, 18 orvos es apolono,
ebbol 2 europai megolese, 26 rendelo bezarasa, 10
lerombolasa (Figures from 1985 Oxfam publication
“Threat of a good example”).

Labjegyzet, a terrorizmus definicioja az FBI szerint:
“Az ero vagy eroszak torvenytelen alkalmazasa egyenek,
vagy azok csoportja altal szemelyek vagy ezek
tulajdona ellen, hogy a kormany, vagy a civil lakossag
fenyegetettsege aran elerjek politikai celjaikat.”

Az igazsaghoz hozzatartozik meg a Szandinistak nehany
cselekedete is, amihez csak kesobb talaltam anyagot. A
forradalom kezdetben minden Somozatol balra talalhato
politikai iranyzatot tomoritett, igy megtalalhatoak
voltak soraikban, demokratak, szocialistak es
kommunistak egyarant. Kesobb a fegyveres konfliktus
gyozelmevel nyilvan kozottuk is osszeutkozesek
alakultak ki. A kommunista iranyzatot lelkesen
tamogattak nem csak a Szovjet Uniobol, de Castroek is
Kubabol. Ez utobbiak pl. kinzasi modszerek oktatasaban
vallaltak szerepet. Az un. “tiszta kinzas” soran nem
bantottak fizikailag a politikai ellenfelet, csak nem
hagytak aludni, amely soran rovid idon belul az orulet
jelei mutatkoztak az aldozaton es ennek hatasara aztan
mindent elmondott, vagy epp alairt.

Somozarol sok jot nem lehet mondani, de az egyik ilyen
az, hogy az indian lakossagot nem uldozte es
zsakmanyolta ki jobban, mint barki mast.
Hallgatolagosan elismerte jogaikat is. A szandinista
kormany a “szokasos szocialista ertekeket” kepviselte,
munkas es paratsztreteg tamogatasa, orvosi ellatas,
oktatas erositese, de a lakossag bizonyos resze
kultura es vallasellenesnek tartotta oket. Igy voltak
ezzel a Miszkito es Szumo indianok is az orszag karibi
oldalan, akik fenyegetettsegerzetuket ki is fejeztek
valamint tiltakoztak pl. a Kubabol betelepitett
oktatok reszrehajlasa ellen is. A szandinistak
megvadoltak oket a kontrakkal valo egyuttmokodessel,
ami tobb fegyveres konfliktushoz majd nyilt haboruhoz
vezetett civil aldozatokkal.

Ennek hatasara 25.000 Miszkito es Szumo vandorolt ki
Hondurasba, akik maradtak, azok kozul sok (kb. 20.000)
mezogazdasagi kozossegnek nevezett koncentracios
taborokba kerult. A bekekotesre csak 1988-ban kerult
sor, mikor is a szandinistak elismertek az atlanti
partvidek nepeinek kozossegi es szemelyi jogait.
Autonomiat kaptak, kulturalis, politikai, gazdasagi,
oktatasi es vallasi ugyekben. Ezen kivul az altaluk
lakott terulet felett is rendelkezhettek, mint
kozosseg es a kormany kotelezettseget vallalt a harcok
okozta karok helyreallitasaert.

Forrasok:
La Nacion, Costa Rica
Espanica, Nicaragua: Una historia tormentosa
Lonely Planet, History of Nicaragua
Az FBI honlapja
Jegyzeteim latin-amerikai emberekkel tortent
beszelgetesek alapjan

 

San José, 2003. április 8. hétfő 00:20:02

Nicaragua gyötrelmes történelme

Comments

comments

Add a Comment