Pár infó Guatemaláról és “Mi is történt Corcovadóban?”

Guatemalaban azota sem javult a helyzet, az erdotuzzel meg sokaig hadakoztak az illetekesek, a paramilitarisok vegulis megbenitottak az orszagot, ugy hogy barrikadakat emeletek es ezeket neha fel is gyujtottak nyomatekositva szandekukat. Az autobuszvezetok sztrajkolnak, mert 1 heten belul rablotamadasban negy kollegajukat oltek meg munka kozben. Nem regen olvastam, hogy par eve az a szobeszed jarta arra, hogy turistak indiangyerekeket rabolnak, ez annyira feborzolta a kedelyeket, hogy egy
gyanutlan kisgyereket fotozo turistat addig vertek, mig az belehalt a seruleseibe es a segitsegere sietok helyi idegenvezetot szinten agyonverte a felboszult tomeg. A mendemondarol kiderult, hogy semmi valosagalapja nem volt.Ennek ellenere sok fotot keszitettem az emberekrol,
ezen belul gyerekekrol a gyakran eloszor ridegnek,
penzehesnek tuno kornyezetben. Nagyon sok munka van
abban, hogy egy embert meggyozzunk arrol, hogy hagyja
magat lefotozni, mikor lathatoan tart a kameratol,
vagy penzt ker erte, es hat ingyen kene. Minden
fotozasi mufajnak megvan a szepsege, talan az epitesi
alapanyagok es tormelekek fenykepezeset leszamitva.
Hegymaszas kozben, ugyanazt kell teljesiteni, mint a
tobbiek, de kozben neha eletveszelyes pozokban kell
dolgozni, elorerohanni, lemaradni. A vizen menekules a
kajuttbe a hullam elott, mert a gep nem szereti igazan
a zuhanyt, foleg a sosat, majd csuszkalas az inbolygo
hajon. Az indianoknal gyakran 5-10 perc beszelgetes,
puhitas, viccelodes kell ahhoz, hogy engedjek
lefotozni magukat es hogy feladjak a gorcsos pozolast
es viselkedjenek termeszetesen. Nem mintha ezt
megeroltetonek talalnam, mert pont ez a cseveges amugy
is letrejohetne, pont az benne a jo, hogy nem
feltetlenul erdekbol indul. A piacon, ahol eloszor
kineztek, elkuldtek, vagy penzt kertek, 5 perc mulva
mar mindenki nevetgelt csevereszett velem es alig
varta, hogy lefotozzam. Csak turelem kellett hozza.

A Corcovado nemzeti parkban a tevekenysegemet a
vartnal korabban fejezeztem be. Ez abbol adodott, hogy
akadt egy kis felreertes a park vezetoivel. Miutan a
szigetre erkeztem kijelentettek, hogy ezen a lakatlan
helyen kell eltoltenem 15 napot es valoszinuleg nem is
mehetek a szarazfoldi reszre, pedig engem az erdekelt
igazan. Majd meglatjuk alapon voltam.

A sziget (Isla del Cano) gyonyoru volt, fel ora alatt
atertem a masik oldalara az oserdon keresztul. Az
egesz teruletet suru novenyzet boritja. A vizben 15
meterre le lehet latni, ezert ez buvaroknak es es
pipas szerencsetlenkedoknek nagy paradicsom a fel
meteress szines halakkal. Mar aki nem unja meg a rossz
akvariumot bamulni, mint en. En az erdoert jottem, az
allatokert. Erkeztek is turistak rendesen nappal, de
ejszakara mindig kiurult a terulet. Persze nagy reszuk
gringo, megneztem a vendegkonyvben visszamenoleg. Az
utobbi egy evben egy magyar turista volt, meg a
szorostalpu romanok is lenyomtak minket kettovel.

A feladatom a fotozason kivul meg a partszakasz
takaritasa is volt. Ez sem tetszett tulzottan,
marmint, hogy a gringok segge ala kell dolgoznom,
ezert ezt nem vittem tulzasba. Inkabb az erdoben
logtam vagy valahol a parton. Mashol ugye nem lehet
itt lenni.

Volt egy fookos parkkor, aki ezen folyamatosan
porgott. A masik maniaja az volt, hogy vegyek fel
polot 35 fokban egy lakatlan szigeten, mert nem lehet
a kormany letesitmenyeiben felmeztelen az ember. Meg
inni sem lehet, mert az is szabaly. Mikor szerencsere
lelepett par nap mulva egy Marcos nevu emberrel
maradtam. Elo is kerult a jo kis palinka es
szobakerultek a nok, ezen belul a dan nok. Hamar egy
frekvencian voltunk es ket nap mulva meg is volt a
hajom a szarazfoldre. Itt nem porgott az elet, nem
lehet azt mondani.

Minden egyes hajout azzal jar, hogy rongya azik minden
a zsakban, mert itt nem eppen jachtokkal kozlekedunk.
Hiaba nylonozok be mindent, ossze-vissza verodik a
sebessegtol, aztan kiszakad a csomagolas. Igy dobtak
ki a partra, az erdo szelen atazva, bar atfagyva azert
meg nem egy Poor Man’s Paradise nevu hely kozeleben.
Jol hangzott, de csak addig mig a tulaj bemondta, hogy
a legolcsobb szallasa $25 es ezert egy satrat kapok.
Mas hely itten nincs, mert az oserdo kozepen vagyunk
mire is gondoltam. Felhaborodtam az aron, mondtam,
hogy ne rantson mar le egy onkentest, mire lement
$20-ra es ebbe egy kiados vacsorat is beigert. Itt
elhataroztam, hogy megnezem hol a vege es azt mondtam,
akkor inkabb a parton alszom. Erre kibokte, hogy
fuggoagyban alhatok ingyen a verandan, ami mar jobban
tetszett. A vizert viszont fizetni kell, de azon is
addig varialtam, mig ettol is elment a kedve. Ezek
utan a $9-os vacsorat fenyuzesnek minositve elmentem a
helyi boltba, ahol csak tonhalkonzervet es
szarazkekszet lehetett kapni. Megadta, masnap
hajnalban megalltam egy gyonyoru partszakaszon, ahol
egy teremtett lelek sem volt, csak a madarak, mogottem
az esoerdo egyeszen magasan, elottem a tenger, es en a
vilag koldusa vagyok, mert ezt a konzervet is egy
nemet partol lejmolt 2 napos kenyerrel eszem, es
Burger Kingbol direkt utazasi celra zabralt pikans
szosszal izesitem, de azert egesz jo helyeken jarok.

Azert kellett csak itt aludni, mert delutan mar nem
ajanlatos az erdoben boklaszni a kigyok miatt.
Rosszabbak a latasi viszonyok es a helybeliek tudtomra
adtak, hogy itt aztan minden van. Van tobbek kozt
Bushmaster is, ami nem tul baratsagos a vendegekkel.
Mondtam majd futok. Modtak, ha tudok. Nem kellett
csalodnom. Elindultam a nemzeti park fele a suru erdon
keresztul, hatamon 20 kilos csomag, paratartalom
maximumon. Vegre hallom ujra ezeket a hangokat.
Sisstergo rovarok, hangos ciripeles, semmihez sem
hasonlithato, csak a tropusi esoerdohoz, ez az en
helyem. Neha hangos szarnycsapasokkal felszall egy
madar. Az adrenalinszint magas. Alkalmankent morgas
hangzik. Ebben a parkban el az orszag jaguar
populaciojanak jelentos resze, ennek ellenere nagyobb
esellyel talalkozhatok egy 50 fos pekari (kistermetu
vaddszino) csordaval, akik felkergethetnek egy fara
alkalom adtan.

Nem kellett sokat varnom az elso mergeskigyora. Az
osvenyen kb. 2 meterre egy fiatal, fel meteres Fer de
Lance (Toboba Tiznada) allta el az utam. Konnyen
felismerheto a mintazatarol es a szemerol, ami olyan
mint egy macskae. Ebbol es a fejformajabol latszik,
hogy vipera. Szerencsem volt, mert ez egy eleg
aggressziv kigyo, amelyik vedi a teruletet, de mikor a
talalkozas mindkettonkben tudatosult, akkor ket
iranyba menekultunk. Egy faronk moge bujt el, de
lathato maradt. Felmasztam ra (nem a kigyora), innen
biztonsagbol tudtam nezni masfel meterrol. O is
nezett, ami nem sokkal volt kellemesebb, mint egy capa
szemebe bamulni. Hazudnek, ha azt mondanam, hogy nem
voltam izgalomban es nem dobogott a torkomban a
szivem. Eddig csak fej nelkul lattam ezt az allatot,
mikor az egyik helybelit Punta Bancoban megtamadta a
zuhanyzobol kijovet. Utana mar nem kerdeztem meg tole,
hogy miert macsetaval ment zuhanyozni. Ha valakit
megmar kis ido mulva elkezd lebomlani a seb korul a
szovet, mert sejtet ol a mereg es par oran belul
eszmeletet is vesztheti az aldozat, 24 oran belul
pedig beall a halal, de addig sem erzi jol magat az
ember. Tehat esznel kell lenni, mert 1 oranyi
jarofoldre van a kovetkezo orallomas ellenmereggel, ha
epp van. Mikor nagy izgalmak kozepette egy parkornek
elmeseltem kesobb, azzal nyugtatott meg, hogy o mar
ketszer aludt is ezzel a doggel, ugy hogy csak reggel
vette eszre, hogy a hatanal melegedett a halozsakjan
kivul, maskor pedig reggel kidobott egyett az agyabol.
Ezt a szintet nem akartam meglepni. Eleg volt nekem
fel oran belul meg egy koral kigyo, ami 5 centire a
bakancsom mellett tekeredett el, majd eltunt az
avarban. Ez a kis piszok ha megmarja az aldozatat, az
akar par ora mulva is belehalhat. Szerencsere a
bakancson nem tud atharapni, mert kicsi a feje es
gyenge a szaja meg a foga, de ezert nem szabad pl.
kezzel keresgelni az avarban, meg nyulkalni maszas
kozben az erdoben, olyan helyekre, ahova nem latunk
be, esetleg leulni meggondolatlan, korulnezes nelkul.

 

San José, 2003. április 7. hétfő 00:20:02

Pár infó Guatemaláról és “Mi is történt Corcovadóban?”

Comments

comments

Add a Comment