Me gusta Guatemala, me gustas tu

Mar majdnem 2 hete vagyunk uton. Ugy tunik mintha fel ev telt volna el. Alighanem ez a rovid, de hosszu elet titka. Ha belegondolok, hogy 4 napja meg Roatan tengerpartjan voltunk, azota utazas vegig egesz Honduras eszaki reszen; Roatan – La Seiba – San Pedro Sula – Copan vonalon, masnap megtekintese a romoknak es meg aznap robogas tovabb busszal a guatemalai hatarra.Itt gyalogos atkeles a hatart szimbolizalo
kotelen, amit a hataror megemel mogorvan, mert hataror
sosem mosolyog, mint tudjuk. Innen meg estig befutas
Chiquimula nevu vilag seggelyukaba, ami kb. bronx
sotetebb reszere hasonlithat. A buszon helyi zene
szol, a hangulat emberkozeli, de leirhatatlan.
Ejszakai szallaskereses kozben 1 dollaron parazsvita,
majd csomagokkal atkoltozes egy olcsobb, kb.
ravatalozo karakteru szobakkal biro helyre. 4 ora
alvas utan hajnali busszal Guatemala varosba, hely
hiany miatt vegig samlin gorcsolve. Itt a teljes
hatralevo ut es busz/repjegyek leszervezese, majd a
delutani busszal sopres le az Atitlan-tohoz. Egy ilyen
kis buszut minimum 3-4 ora es akkor gyorsan
megvoltunk, de ha eddig nem tanitott meg az elet
turelemre es hogy turjuk a sorsunk, akkor mar sosem
fog. Panajachelben joindulattal egy kitakaritott
disznoolnak neveznem a kajibankat, de ugyis csak
aludni jarunk oda, ui. annyi itt a kulturalis es
termeszeti csoda.

Pubiek meg panikoltak az elso napokban, hogy nem
latnak majd indianokat. Hat Guatemalaban van vagy 20
millio. Ma egyedul szalltam fel a buszra 40 indiannal.
Itt minden masodik ember ti. indian, ezeknek nagy
resze hagyomanyos, csodalatosan szines ruhakban jar.
Ebben a regioban az elso nyelv valamilyen maya
nyevjaras, azt mondta ma nekem egy asszony, hogy icse
nyelven beszel. O is csak tanulta a spanyolt mint en,
de azert jol elnevetgeltunk mert raijesztettem
magyarul azzal, hogy „viszontlatasra” es hogy
„cserediak”.

Nagy elonye ennek a nepnek, hogy vegre ismet
alkodozhatunk. Az „elso nap nem veszunk” semmit
eredmenye az lett, hogy a disznoolunkat szoborraktarra
es ruhadiszkontta alakitottuk. Ha egy atlag magyar
kereskedonek fele annyi erzeke lenne az uzlethez, mint
egy 9 eves maya kislanynak, dehat a joletbe
bekenyelmesedik az ember.

Zsombor 13.5 kilogrammos kobol faragott maya szoborral
mozog Copan ota. Hatan titkos naptar. Ez engem csak
annyiban erint, hogy tegnap az en nyakamba dobtak, a
hatizsakjat a busz tetejerol rakodas kozben. Ezzel
vagtak copan, ugyhogy most mar az en hatamon is titkos
maya naptar.

Az emberekkel nagyon konnyu szoba elegyedni, a fotozas
azonban nem kis kihivas. Az utcan szoptatja a
gyermeket felmeztelen, de menekul a kamera lattan.
Ezert ha beszeddel, viccelodessel, foto mutogatassal
nem megy, akkor marad a lesbol lekapas es az
alkudozassal osszekotott arukapcsolas.

Tovabbi ismerve a kornyeknek, hogy a 38 eves
polgarhaborubol aktivitasba heccelt gerillak egy resze
ma banditakent teremt maganak egzisztenciat. Vigyazni
kell ezert. Az utcan kulonbozo alakok folyamatosan
ilyesztgetnek bennunket buszokat fosztogato bandakkal,
garazdalkodo hadurakkal, akik soforostul kaszaboljak
le az utasokat. Ebben valoszinuleg az is benne van,
hogy ne azzal a busszal menjunk, hanem menjunk a masik
„biztonsagos” busszal, mert a haverja valszeg azert
fizet. Ezert ezeknek az alakoknak azt mondjuk, hogy
azert vagyunk itt, hogy buszokat fosztogassunk.
Mindenesetre ma vettunk egy macsetat, azzal megyunk
holnap hegyet maszni. Es csak most jon Salvador, a
terseg legveszelyesebb orszaga… Kivanjatok
szerencset.

Jeano: Me llaman el desaparecido, pero eso no es la verdad

Panajacel, 2003. március 12. szerda, 17:43:34

Me gusta Guatemala, me gustas tu

Comments

comments