Tanácsok Európán kívülre utazóknak

Itt ragadtam meg egy-ket napig, addig itt van par jotanacs, amit csokorba szedtem:NE VIGYÜNK TRÓPUSI ORSZÁGBA:

– Hajhalot, haloruhat es halosipkat (marmint nem ruhat halobol, ha ilyeneket akarunk vinni, akkor gondoljuk at megegyszer az utazast, lehet, hogy jobb lenne befizetni egy horvat nyaralasra).
– Kerekes borondot (rendkivul praktikus a repter es megteaz 5 csillagos szallo kozott, mashol nem).
– Tukrot (rontott CD-vel megoldhato, olcso es konnyen potolhato).
– Latin-amerikaba macsetat es fuggoagyat (ezek ott vannak boven).
– Mobiltelefont (ugy sem mukodik, ha meg igen, akkor csak hivogatnak rajta sok penzert, inkabb nyaraljunk).
– Hajszaritot (balaszt, meg amugy sem tudjuk bedugni sehova).
– Pufi dzsekit.
– Buvarfelszereles (nehez).
– Rokonok altal tukmalt mindenfele hasznalhatatlan vackot (ezek nagyon jok egy  nyugdijas autoskirandulason a Mecsekben, de ilyen helyen semmit nem ernek).
– Muanyag strandszandalt a szoci idokbol capa es tengeri csillag ellen (ez utobbi ritka, de van raja meg meduza azok ellen meg nem er semmit).
– Elektromos szunyogriasztot (az egy vicc).
– TV ujsagot (nem lesz TV)
– Regi kemping evoeszkozkeszletet (egy jo bicskaval az egesz szar helyettesitheto).
– Kinai bicskat (had szivjon vele mas, maximum cserekereskedelemre – ezt a szot elrettentes keppen kulfoldieknek fogom mondogatni).
– ITALIA feliratu polot (csak akkor ha sikhulyenek akarjuk alcazni magunkat, idegen helyen amugy sem lesz nehez).
– I LOVE AMERICA feliratu ruhadarabokat (csak ongyilkos jelolteknek a Kozel-Keletre).

NE TEGYÜK TRÓPUSI ORSZÁGBAN:

– Napszemuvegben, keki rovidnadragban, fenykepezovel, kibontott terkeppel, tanacstalan szedeleges a varoskozpontban.
– Ugyanez ejjel.
– Latin-amerikaban az utcan “do you speak English?” kerdes feltevese (helyi ertelmezes: legyen szives raboljon ki, rantson le anyagilag egy hulye balek vagyok, megerdemlem).
– Szinten Latin-amerikaban “kedves” emberektol ingyen felajanlott finomsagok, cigaretta, ital elfogadasa (kulonosen hasznos almatlansag es penztultenges ellen).
– “My friend”, “amigo” es tarsainak szo szerint torteno ertelmezese.
– “Special price just for you” azonnali elfogasa (biztosak lehetunk afelol, hogy azota is rajtunk rohog a barati kor a kocsmaban).
– Ugyanigy, “I give you the best price” tipusu egyenek komolyan torteno kezelese.
– Afrikaban utcagyerekek penzelese (hacsak nem akarunk egy 1000 fos falkaval mozogni a nyaralas teljes idotartama alatt).
– Utcai “mutargyak” megvetele az alkudozas azon szintjenek elerese nelkul, mikor az arus mar ordit, kitessekel, vagy konyorog (kb. ekkor kaszal rajtunk 100%-os kulccsal).
– Keves szimpatiat ebreszt Azsiaban hinduista szentejbe torteno becsattogas saros bakancsban (ellenben haszonsabb az osszes templom elotti cipo begyujtese es a helyi labbeli kisker megnyitasa a sarkon).
– Merev muszlim orszagban cipore erositett tukorrel csador ala kukucskalas.
– Iranban beszivva, reszegen orditozas az utcan, vodkas uveggel a kezben.
– Szomaliai kesarusokkal alkudozas, majd vasarlas nelkuli tavozas.
– Venezuelaban buszon utazas telikabat es hanyozacsko nelkul (ez utobbi a melletunk ulonek).
– Szoba kivetele alvas celjabol mecset szomszedsagaban.
– Ugyenez fuldugo nelkul muszlim telepulesen altalaban.
– Indiaban, Indoneziaban vonattal szemben elvarasok tamasztasa, melyek meghaladjak egy marhavagon szintjet.
– Barmilyen ecotour nevu, vagy ennek variacioja tipusu utazasi iroda es a kornyezetvedelem gondolattarsitasa.
– Amerikai csoporthoz csapodas muszlim orszagban, specnaz kikepzes nelkul.
– Ugyanez barmilyen orszagban, beleertve az USA-t.

NE CSODÁLKOZZUNK RÁ TRÓPUSI ORSZÁGBAN, HA:

– Afrikaban az utazas megkezdese utan, a jarmu megrakva azonnal a szervizbe es/vagy a benzikutra megy (mert elotte sosincs ra ido)
– Ugyanez megismetelve fel oraval a celunk elott.
– Latin-Amerikaban a busz tobb idot tolt szakadt utcai vendelok kozeleben, mint az uton.
– Ugyanitt egy kozepesen jo no megjelensekor forgalmi dugo es hangzavar alakul ki.
– Harmadszorra orankent megkerdezve a hatralevo utazasi idot, meg mindig 2 oranyira vagyunk a celtol.
– Indiaban, Afrikaban, vagy sarga Azsia bizonyos reszein valaki csordaban hajtott joszaggal szall fel az altalunk valasztott jarmure.
– Ugyanitt Europaban mar 200 eve “kihalt” betegsegekkel fertozott egyen testkozelsegeben kell lehuznunk a 8-10 oras utazast.
– Ugyanezen egyen konyoke, laba, feje, folyamatosan a szemelyes aurankba pofatlankodik.
– Az exkluzive kiberelt kozlekedesi eszkozben megjelennek szamunkra teljesen felesleges balaszt egyenek, akik miatt nem ferunk el.
– Az europai mercevel “boven megteltnek” minositett mikrobuszban, taxiban fel ora mulva ketszer annyian vannak.
– Ugyanezt a jarmuvet hajnali 2-kor, mikor vegre elaludtunk orditva lepik el a nyakkendo es ceruzaelem arusok.
– Afrikaban furdes utan 5 perccel budosebbek es koszosabbak vagyunk, mint furdes elott.
– A szalloban, a “termeszetesen van meleg viz” helyett egyaltalaban semmilyen viz nincs.
– Ugyanitt “ocean view” helyett egy koszos baromfiudvart vagy szemettelepet bamulhatunk.
– Tajfoldon a vegzet asszonyanak futyije is van.
– 150 kilometert sikerul autobusszal egy nap alatt megtenni.
– A szalloda szefjebol eltunik a penzunk (legalabb tudjuk ki lopta el).
– Latin-amerikai rendorsegen a bunozoknel is felelmetesebb arcokba botlunk.
– A kialkudott arert adott szolgaltatas vagy termek masnap eggyel kevesebb, rosszabb, lasabb.
– Ugyanez dragabb, mikor mar nincs mas lehetoseg.
– Az altalunk autentikusnak es csodalatosnak kikialtott afrikai vagy indian telepulesen a hazigazda bekapcsolja a muanyaglappal szinesse tett TV-t es CNN-t nez.
– A maszaj harcos tozsde hireket olvas ket tancbemutato kozott.
– A mellette allo maszaj harcos kest rant a fenykepzo lattan.

Tovabba ne csodalkozzunk, ha ezekbol az orszagokbol hazaterve a WC melle dobjuk a hasznalt papirt.

San José, 2002. október 26. szombat, 14:01:29

Comments

comments

Add a Comment