San José kultúrális élete

San Jose kulturalis eletenek elemzeset igyekszem kicsit rovidebbre venni, mint a digitalis fotozasrol tartott enorm ertekezesemet. Ez az emlitett kultura szamomra egyelore a mozizasban merul ki, de szeretnek a szinhazi elet teruleten is tapasztalatokat gyujteni a kesobbiekben. Miutan a mult heten husszu “elvonokura” utan az egyik  bevasarlokozpontban vakon es ketsegbeesetten berantottam a The Ring c. amerikai produkciot, ami tulajdonkeppem egy kutbadobott immar halott, megis elo kislany ertelmetlen bosszujanak miszticizalt hablagya (vagy en vagyok kevesse fogekony a mufaj irant, es meg kellene neznem az eredeti japan verziot, amit az egekig magasztalnak), kicsit ovatosabb lettem, sot bizonytalan ideig egyszemelyes halivudi bojkotot rendeltem el. Legalabbis az “ezert a szemetert penzt nem adunk” elv menten.Rovid kutatas utan megtalaltam azt a mozit, ahol olyan
filmeket vetitenek, amire az egesz varosban mindossze
16-an kivancsiak. Az elso tarisznyarak megpillanatasa
utan mar tudtam: ez az en helyem. Valoszinuleg
Argentinabol telepulhetett be az emlitett szemely,
mert az eszak-amerikai “kulturatol” megdelejezett
Koszta Rikaban ilyen benszulotekkel nem nagyon
talalkozni. Aki az igazi Latin-Amerikara kivancsi, az
ne ide jojjon! A vetitett film az Intimitás (Intimacy,
Intimidad) cimet viselte, bar ki tudja, hozzank az
erthetetlen forditoi elvek miatt akar “Szarnyas
Fejvadaszkent” is eljuthatott. A filmszinhaz a helyi
muveszmozi megfeleloje, csak ide terepjarokkal es
platoskocsikkal erkezik a kozonseg. Odahaza ez biztos
furcsa lenne, de ennek itt az egvilagon semmi
jelentosege nincsen. A voluntarista igazolvanyom
felmutasa reven csaknem 300Ft engedmenyben
reszesultem, s ilyenkor mindig nagyon jol erzem magam.

A vetitoterem belulrol a 60-as evek magyar mozijanak
(akkoriban meg nem a filmet hivtak mozinak) hangulatat
idezte, ahol tavozaskor hagyomanyosan az utcara, nem
pedig a halalcsillag egyik folyosolyara lepunk.
Hirtelen el is felejtettem, hogy hol is vagyok, s
ebbol az allapotombol csak az elso, a sotet utcaban
palmafanal vizelo ittas neger (tudomanyos neven black
faced capuchin monkey, mono cara negra) latvanya
zokkentett vissza. A forgalom ugyan elenyeszo, de az
elviheto kepeslapok es a foldalatti kavezo ugyanugy
alaptartozeka az “alternativ” kulturanak. Ez utobbi
ugyan zarva volt, de az emberi kozvetlenseg es az en
hatarozatlan, amde eroszakos magatartasom reven
fogyasztasi kotelezettseg nelkul is bebocsatast
nyertem. Az olvasni valo kozt szerepeltek a vilag
filmkulturajanak nevezetesebb kepviseloirol
osszefoglalok, koztuk a magyar filmekrol jopar, eves
bontasu MOKEP, MAFILM miegymas kiadvany angol es
francia nyelven. Miutan megallapitottam, hogy a magyar
filmtortenetrol lesulytoan keveset tudok, inkabb a
gyermekszekciobol batorkodom itt szemezgetni:

– Chu Chu the Dragon
– Chu Chu the Terrible
– Stop, Be Careful!
– Bunny with the Chequered Ears

Sajnos mas nyelveken nem szerpeltek forditasok, pedig
orultem volna a spanyolnak. A szlovak forditasra
jelentkezo igenynek nevemhez meltoan ez uton kivanok
eleget tenni:

Cuj cuj drak (csuj csuj drák)
Cuj cuj, drak príserný (csuj csuj, drák prisernyí)
Pozor, opatrný! (pozor, opátrnyí)
Zajacik, c kockovanej uchy (zájácsik, sz kockoványej úsi)

Remelem senki nem tud szlovakul, mert ez utobbi
ragozasaval akar melle is foghattam. A “helyes”
megfejtok kozott kisorsolom magamat.

 

San José, 2003. január 11. szombat, 21:45:05

Comments

comments

Add a Comment