Mindenféle utazási élmény

Holnap bizonytalan idore eszakra koltozom, ahol aram, viz es haz sem lesz, nemhogy halo. Satorban kell majd aludni a parton kb. 1 honapig. Ujabb kihivas. Ezzel szemben lesznek borhatu teknosok, amelyek akkora nyomott hagynak 500 kilos testukkel a parton, mint egy traktor es satrazokra tamadnak verszomjasan (na jo, az utobbi nem igaz).Osszegyujtottem egy-ket erdekesseget, ami nem fert
eddig bele a leveleimbe:

– Minden varosi buszon, meg a legszakadtabban is, ami majd szet esik van fotocellas utasszamlalo rendszert.
– Az emberek sorban allnak a buszmegalloban, mint Londonban.
– A jardakat aszfaltozzak, nem bitumenezik. Emellett nem bontjak fel evente ketszer, ami nalunk nagyon nepszeru idotoltes.
– Ellenben ugyanezeken a jardakon akkora katyuk vannak, hogy egy dobbermann (doberwomannal egyutt akar) is eltunik bennuk konnyeden.
– Tovabba nepszeruek a nagymama, es mozgasserult elharito rendszerek, lepcsok es jardak, orisasi szintkulonbsegekkel.
– A spanyolok jo munkat vegeztek itt, bar nem tokeleteset, mint del-amerika deli reszen, ahol kiirtottak az indianokat, ezert mindenki feher. Itt is leikraztak rendesen, az emberek 15% elmenne magyarnak, igaz a maradek nagyon nem. Mindenkiben emellett van legalabb minimalis neger es indian is.
– Regebben tomegevel hurcoltak be a rabszolgalkat ide Afrikabol a karib partra, akik  generaciokon keresztul ott is maradtak. Meg mas is foleg ott elnek a leszarmazottak.
– A hitteritok is jol dolgoztak, az emberek 90-nel is tobb szazaleka katolikus, a maradek evangelikus.
– A Karacsony itt epp ezert nagy dolog. Vannak ujsagok, amik csak a Karacsonyrol szolnak.
– A gyerekek itt ritkan jarnak allatkertbe, inkabb nemzeti parkokba viszik oket. Aki a kepeimet latta, tudja miert.
– Itt mindenki senor, meg senora. Aki nem igy beszel, az tapintatlannak minosul es szemoldok mozgasokat provokal ki az emberekbol.
– Van ugy, hogy megkerdezem az embereket tudjak-e hol van Magyarorszag. Van ugy, hogy ok kerdezik honnan szarmazom es azutan meselnek, amit tudnak. A varosiak
nagy resze tudja, hogy hol van, sot akad, aki a fovarost es a Dunat is emliti. Bar talalkoztam olyannal, aki kavarta Bukaresttel, de ez megbocsathato. En kevertem Costa Ricat Puerto Ricoval, meg par eve boven. A franciak automatikusan Bukarestet mondanak, igy Emanuelnek (dzo frencsmen) meg is mondtam, ha meg egyszer kiejti ezt a szajan ez lesz az utolso szava 🙂 (magyar virtus, legalabbis az email biztonsagabol 🙂
– Talalkoztam olyan kis indiannal az erdoben, aki nem hagyta el a korzetet elete soran, de ismerte az orszagunkat, ha masert nem a foci miatt. Egyetlen nepcsoport van, akinek fogalma sincs, hogy a Holdon vagy a Marson lakunk-e. Egyet lehet talalgatni melyik ez.
– Eljutottunk az eszak-amerikai etkezes kulturahoz, amit volt idom megfigyelni 6 het alatt. Kovetkezo elemekbol all; mogyorovaj lekvarral, vagy anelkul, muzli, kukoricapehely tejjel es cukorral. Reszemrol inkabb hajtsanak ki a joszaggal legelni, mint hogy ezt
a szart egyem. Minden szedult „csirke” vegetarianus volt, ami eltekintve egy-ket embert, akik komoly filozofiai alapokon csinaljak es nem azert mert masok is, szerintem egy luxusdivat (ezzel biztos megbantok egy-ket embert, de ne mondja nekem senki, hogy
normalis, ha tarsadalom 50% vegetarianus). Kivancsi vagyok, hogy Eszak-Koreaban kik vegetarianuskodnak. Harom het utan a tarsasagnak a pizza es a hamburger (nem vicc) hianyzott a legjobban. Szegenyek, ezek nem eltek meg 5 percet sem (nekem Zsolti/Talent
fokhagymaval tuzdelt dagadoja hianyzik es anyu tyuklevese galuskaval). Mivel  vegetarianusok, ezert vegieburgert emlegettek, ami utobbi a legszanalmasabb „gasztronomiai” szornyszulott, amit eletemben hallottam.
– Tegnap a postamuzeumban, kellemes meglepetes volt a multimedia terminalkent hasznalt Amiga 1200, gyonyoru hosszu szokoz billentyuvel, idetlen windows gombok nelkul. Istenem, de szep…
– Kaloz CD-ket nem nagyon lehet kapni sajnos, de masolt jatekokat mindenutt. Egy konzoljatek kb. 600 Forintnak megfelelo helyi bakfityba kerul, szinesen fenymasolt boritoval, es minden mediaaruhazban es boltban lehet kapni.
– Nagyon nyomulnak itt a latin zenek (unsurprisingly – egyik kedvenc szavam, amit Londonban hallottam sokat). A slagerlistan sok a kolumbiai, pl. Juanes nevu arc, Shakira, meg egy Alex Abago nevu figura, aki mondjuk itteni, de nagyon jo. Az egyik kedvencem, mert minden helyi elem megtalalhato a dalaiban. Ezek a kovetkezok: lágrimas (konnyek), mi corazón (a szivem), me duele mi corazón (megszakad a szivem), no puedo soprortar mas esta pena (nem birom tovabb a fajdalmat), mi vida (eletem), tormentas (vihar -atvitt ertelemben, mint szerelmi krizis), quiero morir (meg akarok halni, ertsd: erted). Itt mindenki majd megdoglik a szerelemtol, legalabbis a radioban (bocs, nem tudok spanyolul irni, mert beszed alapjan tanulok, mint egy gyerek).

Na ennyi fert ide,
akkor minden jot mindenkinek,
Don Jean de Caletas

San José, 2002. október 25. péntek, 10:08:56

Mindenféle utazási élmény

Comments

comments