Szabadszoftver forradalom – 2. Linux, igazi operációs rendszer egy szabad világból

Az IDC (International Data Corporation) piackutató csoport a 2002. évre a Linux növekedését a vállalati szektorban 37 százalékosra becsüli, mely jóval meghaladja a teljes informatikai ipar egyszámjegyű százalékban mért növekedési ütemét.Vizsgáljuk meg, hogy a felületes szemlélő számára első ránézésre naivnak, üzletellenesnek tűnő filozófia és az ezen alapuló operációs rendszer, a Linux hogyan érhetett el ilyen sikereket.

Az Internet és az új reneszánsz

A középkorban a tudományos nézetek megismerését a megfelelő információs infrastruktúra hiánya korlátozta. Az írásos műveket költségesen, kézzel kellett másolni, ezért a sikeres kutatásnak e korlát átlépéséhez sok esetben közvetlen haszonnal kellett járnia. Az információ így csak nagyon lassan terjedhetett. A nyomtatás megjelenése csökkentette a korlátokat, megkönnyítette a publikálást és lehetővé tette, hogy a tudósok közösséget hozzanak létre.

A szabadszoftverek fejlesztési modellje negyedévszázados akadémiai múltra tekint vissza. Az elmúlt évtizedben az információ gyors terjedése és könnyű elérhetősége csökkentette azokat a korlátokat, amelyek a közvetlen haszonnal nem járó, azaz nem kereskedelmi programok terjedését akadályozták. A Linux növekedésének korai szakasza egy másik nagyon fontos jelenséggel esett egybe: az Internet felhasználóbázisának drasztikus kiszélesedésével.

Az Internetet, az első egész világot megváltoztató “nyílt forrású” vállalkozást nem nagyvállalatok pénztárcája, hanem egyéni, gyakran önkéntes résztvevők csoportjai által alkotott szabványok és szabályok, ún. protokollok működtetik. Az Internet, történelmi példánk alapján a modernkor nyomdája bebizonyította, hogy egy eredetileg nem profitorientált nyílt szabványokra épülő vállalkozás sikeres lehet, sőt komoly gazdasági hasznot hozhat. (1.a)

Hobbitól a teljes operációs rendszerig

Linus Torvalds, mikor 1991-ben az operációs rendszerek legbonyolultabb részét, a rendszermagot közzétette az Interneten, s ahhoz fejlesztőket toborzott, sok bölcs technikai döntés mellett egy nagyon fontos politikai lépésre szánta el magát; a programot a GNU GPL hatálya alá helyezte. Ha nem így tesz, hanem rövidtávú haszonszerzésre használja fel munkáját, akkor ma a számítástechnika egyik legfontosabb alakja helyett egy ismeretlen programozó lenne. A General Public License megakadályozta a nyílt forrású rendszer bezárását és egymással összeférhetetlen változatokra történő feltöredezését. A hirdetés utáni lelkes fogadtatásnál csak a rendszer fejlődésének és terjedésének mai üteme lepte meg jobban. Álmaiban sem gondolt arra, hogy amit a hálószobájában irogatni kezdett, az világméretű mozgalommá, kultúrává növi ki magát.

A néhány tucat fejlesztő a Torvalds féle rendszermag (Linux) és a Stallman vezetése alatt elkészült programok (GNU) összeillesztése után teljes operációs rendszerhez (GNU/Linux) jutott, de a keletkezett egységet az egyszerűség kedvéért a legtöbben csak Linuxnak nevezik. A kezdetben állandó munka mellett, szabadidőben dolgozó programozók, egyetemisták és kutatók (pl. a hálózati csatlakozás egy részét a NASA-nál fejlesztették) csapata növekedni kezdett, s mára már nehéz megbecsülni sokezres számukat. Joggal kérdezhetjük, hogy mi motiválja ezeket az embereket, miért teszik sokan ingyen azt, amivel pénzt is kereshetnének?

A válasz összetett és nem a puszta önzetlenségen alapszik. Ezeknek az embereknek a többsége évek óta programozással foglalkozik, és nem tekinti a tevékenységét kötelességnek vagy munkának. Egyetlen céljuk, hogy a lehető legjobb operációs rendszert vagy programot írják meg. Itt azonban nincsenek határidők és számonkérések, mindenki azon a területen segít, ahol kedve tartja. Nehéz leírni az érzést, de egy igazi programozónak egy bonyolult feladat befejezése és hibamentesítése olyan elégedettséget jelent intellektuálisan, mint a testnek a kirándulás utáni jóleső fáradság. Richard Stallman azt mondta: “A szemétkihordáshoz meg kell fizetni az embereket. A programozáshoz ez nem szükséges, mert a technológia fejlesztésének izgalma motivál.”. Egy másik mozgató rugó az elismerésre, hírnévre törekvés. A programozó értéke munkájának minőségén mérhető. Egy jó programért járó megérdemelt elismerés nagyobb, ha a program nagyobb publicitást kap, s ennek leghatékonyabb eszköze a nyílt forrású fejlesztés. (1.a) Jelen van még egy nem elhanyagolható érzelmi szempont is, melyet egy mindent kiszorítani látszó, agresszív piaci eszközökkel, de nem ritkán gyenge minőségű termékekkel nyomuló cég csak felerősít. Paul Ferris a LinuxToday c. újság egyik munkatársa így jellemezte ragaszkodását: “Vannak emberek, akik nem szeretnék megtanulni azt, amit a számítógépekről tudniuk kellene. Ezek az emberek ne hozzanak döntéseket helyettem — Ha el akarják tőken venni a Linux, csak a holttestemen keresztül…”.

E motivációk miatt értelmetlen a szabadszoftverek csődjéről beszélni. Ezeket a programokat általában nem anyagi érdekből hozzák létre, és felettük nem profitorientált társaságok rendelkeznek. Meglétük és fejlődésük kereskedelmi tevékenység nélkül is biztosított. Mindezek mellett a szabadszoftverek lehetővé teszik és támogatják a rájuk alapozott üzleti tevékenységet, sőt nem gátolják a zárt forrrású programok működését és kereskedelmét sem, mely sok szoftverfejlesztőnek kedvező feltételeket teremt.

A kereskedelmi korszak

Adva volt egy operációs rendszer és hozzá számos program, amit a felhasználókhoz el kellett juttatni. Ennek megkönnyítésére, s ezeket összegyűjtve, működő rendszerré alakítva jöttek létre a különböző terjesztések, az ún. disztribúciók. Kezdetben nem profitorientáltan (Slackware, Debian), de később egyre inkább céges keretek között, kereskedelmi célzattal (RedHat, SuSE, stb.). Ez az anyagias szemlélet egyáltalán nem okozott kárt a szabadszoftver közösségnek, mert egyrészt a Linuxot és a szabadszoftvereket általában egyre több emberhez juttatták el, másrészt a sikeres forgalmazók alkalmazzák a legtehetségesebb fejlesztőket, akik immár teljes munkaidőben foglalkozhatnak azzal, amit annyira szeretnek. Szabadszoftverről lévén szó, fejlesztéseiket szabadon elérhetővé teszik a forrásprogramokkal együtt –  eleget téve ezzel a licencnek -, amely mindezen fejlődést lehetővé tette. Az az érdekes helyzet alakult ki, hogy az egymással bizonyos szempontból konkuráló résztvevők egymás szellemi termékét is felhasználva fejlesztették üzletüket, pl. a francia Mandrake a teljes RedHat terjesztést átdolgozva, annak javított változatával tört be a köztudatba. A programozóknak nem kell újra és újra feltalálni a kereket, a fejlesztés sebessége így sokszorosa a zárt modelléhez képest.

Az első hagyományos kereskedelmi szereplő, a Netscape megjelenése és támogatása népszerű böngésző programjának Linux változatával megindította a többi vállalat lassú, de egyre növekvő ütemű belépését a szabadszoftverek piacára. 1998 eleje, a Netscape Communicator forrásának felnyitása óta felgyorsultak az események. Az adatbázis forgalmazók (Inprise, Oracle, SAP stb.) után a hardver-, szoftverforgalmazók és fejlesztők sorra csatlakoztak a támogatók egyre növekvő táborához (IBM, Hewlett-Packard, Silicon Graphics, Compaq, Dell, Intel, Siemens, Toshiba, Apple, Sun Microsystems, Nokia, Novell, Caldera (SCO), Adobe, Corel, stb.), köztük sokan igazodva az új követelményeknek védett programjaik egy részének forrását szabaddá tették. Ezen cégek jó része konkrét befektetéseivel, Linuxhoz kapcsolódó vállalatok tőkésítésével anyagilag már közvetlenül érdekeltté vált a szabadszoftverek sikerében. Miért indult meg ez a nem szakmabeli megfigyelő számára színfalak mögött észrevétlenül zajló változás?

A Microsoft a szabadszoftvereket és a Linuxot első számú közellenségnek nyilvánította; nyilatkozattól függően, intellektuális tulajdon és amerikaellenesnek, vagy éppen rákos daganatnak nevezi. (24, 25) Mások azonban nem tartják hasznosnak, ha a számítástechnikát egyetlen, gyakran tisztességtelen eszközökkel dolgozó, a konkurenciát pozíciójával visszaélve földbe döngölő óriásmonopólium irányítja, mely minden más még megmaradt piaci résztvevőnek feltételeket diktál. A monopólium a választás lehetőségének megszűnésével és rosszabb minőségű termékekkel, szolgáltatásokkal jár együtt. (5) Ezzel szemben a nyílt forrás és a nyílt szabvány egyenlő esélyt biztosít minden szereplőnek, csökkenti a belépés korlátjait, s az egyik termék másiktól való függőségét is meggátolja. Másfelől a kommersz Unix forgalmazók most soha vissza nem térő lehetőséget kaptak arra, hogy közelítsék egymáshoz korábban szétforgácsolt, és a piacon meggyengült rendszereiket. A Silicon Graphics kezdeményezte először saját operációs rendszere, az Irix által nyújtott funkciók Linuxra történő átültetését, majd az IBM, Sun, Caldera (SCO), HP, Compaq is hasonló lépésekre szánta el magát. A Linux sikere a közös gyökereknek, tudásbázisnak és műszaki jellegnek köszönhetően elindította a Unix egyesülését és komoly piaci megerősödését.

1999 eleje óta a rendszer óriási utat tett meg. A szaksajtóban eleinte ritkán megjelenő írások száma növekedett, s ma már szinte mindenki beszél a Linuxról. Az IBM 2001. januári bejelentése, miszerint a szabadszoftvert teljes hardverpalettáján, a nagyszámítógépektől a PC-ig a többi operációs rendszerrel azonos szintre emeli, a Linuxot immáron hivatalosan is főcsapásbelinek nyilvánította.

Üzleti modell szabadszoftver alapokon

Felmerül a kérdés, hogy hogyan lehet üzletet építeni olyan programokra, melyeket a GPL értelmében minden forgalmazó köteles díjmentesen is rendelkezésre bocsátani. Pontosan ugyanúgy, ahogyan a “hagyományos”, zárt modellel: létre kell hoznunk egy jó terméket, majd fantáziadús kampánnyal piacra dobni, s a vevőkörrel – odafigyelve óhajaikra – jó kapcsolatot kell kialakítani. Ezáltal olyan márkát építhetünk fel, mely minden tekintetben a jó minőséget szimbolizálja. A legtöbb esetben a termék a nyílt forrásnak köszönhetően már rendelkezésre áll, azt fejlesztve, majd a javításokat a közösségnek visszaadva a cég pozitív képet alakíthat ki magáról, melyet a vásárlók a szolgáltatások és az egyediség mellett honorálni fognak. (1.d) Megfelelő nyomtatott dokumentációval és támogatással tovább növelhető a fogyasztók elégedettsége, s ezzel arányban az eladások mértéke is. Nagyvállalatok igényt tartanak olyan fajta vésztartalékokra, mely problémák esetén segítséget jelent az elhárításban. Ilyen karbantartás, frissítés jellegű támogatási szerződésekkel és tanfolyamokkal további bevételre lehet szert tenni. Ha megvizsgáljuk a legnagyobb szoftver és hardvergyártókat, akkor azt tapasztaljuk, hogy bevételeik egyre inkább ez utóbbi területről származnak. Az IBM-nél a szolgáltatások aránya a teljes bevétel harmadát is meghaladja. Ennek a modellnek egyik jeles és sikeres képviselője az észak-amerikai RedHat Software, mely nevét a felhasználók egyes köreiben szinte egyenlővé tette a Linux-szal.

Az oktatás és állami szektor

A szabadszoftverekkel járó kötetlen felhasználhatóság, a legális beszerzés nagyon alacsony költségei valamint a szabad forráskódból adódó módosítási lehetőségek csábítóak az állami és oktatási szektorban és egyedülálló esélyt biztosítanak a fejlődő országok számára az áhított digitális felzárkózás elérésére. A nyitott forrás által a hazai fejlesztés kerül előtérbe, az adott állam külföldi partnerektől való függősége nagymértékben csökken. Ha használatuk mellett a helyettesített licencköltségeknek csak töredékét szánja az állam szabadszoftverek fejlesztésére, akkor a helyi szoftveripar megteremtése mellett óriási megtakarítások érhetőek el. A módosítások azonnal, engedélykérés nélkül végrehajthatóak, így lokalizálják a globális fejlesztést, de ugyanúgy a lokális módosítások is beépülnek a globális változatokba. Szerencsére a fejlődő világ és az Európai Unió egyre több országának vezetői ismerik fel az ebben rejlő lehetőségeket.

Nem elhanyagolható szempont a nyílt forrás tanulmányozhatósága, amely  kizárja a megengedhetetlen digitális kiskapukat, amelyekkel a szoftvergyártó cég ügyfeleit megfigyelheti és adataikban kutakodhat. Többek között ez vezette Kínát, hogy  államilag szorgalmazza és finanszírozza a hazai szoftverfejlesztéseket, köztük a kínai betűkészletet is kezelni képes Red Flag (Vörös Zászló) Linux terjesztést. Ha céljuk teljesül, akkor dollármilliókat spórolhatnak meg a nem kötött licencszerződésekkel. A lelkesedés egészen a kínai kormány legfelsőbb köréig vezethető vissza. Ennek köszönhető, hogy 1999 novemberében a Linuxot a Kínai Népi Demokratikus Köztársaság hivatalos operációs rendszerévé nyilvánították. (6)

Az első nagy lépést azonban Mexikó tette meg azzal, hogy 1998-ban országszerte az általános és középiskolákban RedHat Linux kiszolgálók és asztali gépek telepítését kezdte meg (7). A munka azonban a megfelelő szaktudás és oktatás hiányában a kezdeti lelkesedés után megtorpanni látszik. A tervet tovább veszélyezteti, hogy a szoftvergyártóknak, főleg a Microsoftnak érdekében áll, hogy szabadszoftverek ellen gyakran komoly kedvezményekkel, esetenként exkluzív megoldást elérve szálljon harcba. (16) Azonban ez csak az olcsóság illúzióját teremti meg, mert a szoftver megvásárlásának súlyos gondját későbbre tolja ki. Az egyoldalúan oktatott ifjúság az intézményekből kikerülve az általa kizárólag ismert termékeket keresi majd, a gazdaság így nehezen tud kiszabadulni bizonyos szoftverek kötöttségéből. Mexikó nagy lökést adott a hasonló terveket dédelgető országoknak. Brazília és Argentína már tanulva a korábbi hibákból beindította saját oktatási kezdeményezését.

India Goa államában kísérleti program indult a térség felzárkóztatására, melynek keretében az iskolákba szállított használt számítógépekre a helyi RedHat képviselet saját költségén telepíti a szoftvereket. A cég továbbá önkénteseket képez, akik a rendszer kezelésére megtanítják az iskolák tanárait, diákjait. Az oktatási szektor más körülmények között nem lenne képes kifizetni a magas szoftverárakat. Amennyiben a már működő elképzelés sikeresnek bizonyul, akkor a kezdeményezést szeretnék az összes államra kiterjeszteni. (17) Az ország szintén a szabad operációs rendszerrel és bárhol megvásárolható számítógépek összekapcsolásával építette meg első kereskedelmi szuperszámítógépét, melynek teljesítménye összemérhető a több millió dollárt érő társaival, de előállítása így csupán tízezres nagyságrendű összegbe került. (8)

Korea állami hivatalaiban többmilliós megtakarítással hazai fejlesztésű, nemzeti karaktereket is támogató Linuxot és irodai csomagot telepít. Az ezzel megbízott, az irodai csomagok koreai piacán domináns Hancom nevű céget a Microsoft korábban a konkurencia legyőzése érdekében felvásárolni is megpróbálta, de ez óriási nemzeti ellenállásba ütközött. (22) A cég ezen felül Tunézia kormányával együttműködve arab nyelvű változattal is megjelent, mellyel az arab világban általános nyugat ellenes érzelmekre is apellálva piaci sikerekre számít. (23)

A spanyolországi Extremadura tartományi autonóm közösség az első olyan iskolahálózattal büszkélkedhet Európában, mely szabadszoftvereken alapuló rendszert használ. Spanyolország legszegényebb területén a hivatalokban és iskolákban Linuxot telepítenek. A projektet, melynek sikerétől a térség felemelkedését várják, a szoftver sokszorosításával és a továbbképzéssel a kormány támogatja. (18) A Európai Unió országainak kormányai és állami intézményei, legfőképp az egyetemek erőteljes kampányt folytatnak a nyílt forráskódú szoftverek mellett. Ettől a lépéstől remélik saját szoftveriparuk fellendítését és munkahelyek teremtését.

A megnövekedett licencdíjak elkerülésére egyre több országban támogatják a hivatalok áttérését szabad szoftvereken alapuló irodai rendszerekre (pl. OpenOffice, StarOffice). Az első ilyen lépést Linus Torvalds hazája, Finnország tette meg, mikor Turku városában kísérleti programot indított. Ezt követte Dánia majd Németországban München. Az Egyesült Királyságban már korábban tervezték a rendőrség részleges átállását, és egyben az adófizetői pénzek megtakarítását. (26)

A választásnál nem minden esetben a költségtényezők motiválnak. Franciaországban két szenátor, Pierre Laffitte és René Trégouët törvénytervezetet alkottak a francia elektronikus társadalom létrejöttének megkönnyítésére és szabványok létrehozására. A javaslat állami intézmények számára előírná bizonyos információk és szolgáltatások elektronikus közzétételét. A beterjesztők szerint ez legkönnyebben szabadszoftverek használatával képzelhető el. Létre szeretnék hozni a Szabadszoftverek Állami Ügynökségét (l’Agence du logiciel libre), amely az állami szektorban csak ott engedélyezné védett szoftverek használatát, ahol nincs szabad alternatíva. (10) A kor szellemének megfelelően a tervezetet a francia polgárok hasonlóan a szabad szoftverek fejlesztéséhez az Interneten vitathatták meg, s tehettek javaslatokat módosítására, mely folyamatban vendégként Richard Stallman is részt vett. (11) Hasonló tervezeten dolgoznak az Egyesült Királyságban, Belgiumban, Argentínában (19), Peruban (20), Dél-Afrikában (21), ahol egyes törzsi nyelvek támogatása kereskedelmi érdekeltség híján csak szabad szoftverekkel oldható meg hatékonyan.

A szabadszoftverek sikerének oka nem kizárólag stabilitásuknak, megbízhatóságuknak és alacsony költségüknek köszönhető. Van valami más, ami mindezeknél sokkal fontosabb: a szabadság. John Maddog Hall a Linux International vezető igazgatója így fogalmazott: “Sokat gondolkodtam, hogy mi az, ami a Linuxot megkülönbözteti más operációs rendszerektől, míg rájöttem, hogy a Linux hozzánk tartozik, a mi operációs rendszerünk…”. A fejlesztőké, a felhasználóké, az egész emberiségé.

Felhasznált irodalom:

1.    Open Sources: Voices from the Open Source Revolution 1st Edition, O’Reilly & Associates, Inc., USA, (1999), http://www.oreilly.com/catalog/opensources/book/toc.html
a. Chris DiBona, Sam Ockman, Mark Stone – Introduction
b. Eric S. Raymond – A Brief History of Hackerdom, Eric S. Raymond, (1998)
c. Richard M. Stallman – The GNU Operating System and the Free Software Movement, Richard Stallman, (1998)
d. Robert Young – Giving It Away, O’Reilly & Associates, Inc., RedHat Software, (1999)
2.    Simon Garfinkel, Gene Spafford – Practical UNIX and Internet Security 2nd Edition, O’Reilly & Associates, Inc., USA, (1991, 1996), 8-15. oldal
3.    Steven Levy –  Hackers: Heroes of the Computer Revolution, Dell Publishing Company, Incorporated, USA, (1994)
4.    Will Rodger – Linux gaining in corporate world, USATODAY.com, USA, (6/1/2000),  http://www.usatoday.com/life/cyber/tech/cth076.htm
5.    Thomas Penfield Jackson –  Findings of Fact, United States District Court, Columbia, USA, (1999)
6.    Linux to become official OS of communist China, Yahoo News, UK/Ireland (10/11/1999), http://uk.news.yahoo.com/991110/22/ax8w.html
7.    Leander Kahney – Mexican Schools Embrace Linux, Wired News, USA, (6/11/1998), http://www.wired.com/news/news/technology/story/16107.html
8.    Srinivasa Prasad – A ‘super’ performance by Linux, The Times of India, New Delhi, India, (8/1/2000), http://www.timesofindia.com/today/08info1.htm
9.    John Lettice – Cobalt clinches French educational server appliance deal, The Register, London, United Kingdom, (8/12/1999), http://www.theregister.co.uk/991208-000003.html
10.    Pierre Laffitte, René Trégouët, Proposition de loi numéro 117, http://www.senat.fr/grp/rdse/page/forum/texteloi.html
11.    John Lettice – French proposal plans state Free Software Agency, The Register, London, England, (4/1/2000), http://www.theregister.co.uk/000104-000005.html
12.    Chris Ward – Amused with Linux, The Sunday Times, London, United Kingdom (18/10/1999), http://www.sunday-times.co.uk/news/pages/tim/99/10/18/timintint01007.html?2306562
13.    Will Knight – Government expert backs open source, ZDNET UK, Ziff-Davis Publishing Company, (22/12/1999), http://www.zdnet.co.uk/news/1999/50/ns-12266.html
14.    Schools offered free system software, BBC News Online, London, United Kingdom, (14/1/2001)
15.    Chip számítógép magazin, Vogel Publishing Kft, Budapest, (1999/12), 51. oldal
16.    Graham Gori – Fears About Microsoft Return, in Mexico, New York Times, (24/04/2002), http://www.nytimes.com/2002/04/24/technology/24PESO.html
17.    Frederick Noronha – Linux provides cheaper alternative for schools in India, Newsforge, (09/01/2002),  http://newsforge.com/article.pl?sid=02/01/09/1252220&mode=nocomment
18.    Julia Scheeres – Extremadura Measures: Linux, Wired News, (19/04/2002), http://www.wired.com/news/business/0,1367,51994,00.html
19.    Agustín d´Empaire – Argentina Embraces the Penguin, Wired News, (11/05/2001), http://wired.com/news/linux/0,1411,43737,00.html
20.    Julia Scheeres – Peru Discovers Machu Penguin, Wired News, (22/04/2002), http://www.wired.com/news/business/0,1367,51902,00.html
21.    Alastair Otter – South African Govt Advisory Punts Open Source Software, Newsbytes, The Washington Post Company, (04/02/2002) http://www.newsbytes.com/news/02/174182.html
22.    Drew Cullen – Korea migrates 120K civil servants to Linux desktop, The Register, (14/01/2002), http://www.theregister.co.uk/content/4/23667.html
23.    Hancom Linux aims to crack Middle Eastern market with new distribution, productivity suite, Linux and Main, http://www.linuxandmain.com/news/hancomarab.html
24.    Microsoft CEO takes launch break with the Sun-Times, Suntimes, (01/06/2001), http://www.suntimes.com/output/tech/cst-fin-micro01.html
25.    Craig Mundie – The Commercial Software Model – The New York University Stern School of Business, Microsoft, (03/05/2001), http://www.microsoft.com/presspass/exec/craig/05-03sharedsource.asp
26.    John Leyden, Linux to help police with their enquiries?, The Register, (22/01/2002), http://www.theregister.co.uk/content/4/23778.html

Megjelent: Magyar Demokrata

Comments

comments

Add a Comment