Panama ismét
|Be kell valljam, h egy magyar utazasi iroda ajanlatabol vettem az otletet Portobelo meglatogatasara. Ez a kis telepules a Karib-tenger partjan, az orszag egyik legfontosabb tortenelmi nevezetessege. A spanyolok eroditmenyek sorat epitettek ide es az idok soran szamos csata szinhelye volt, igy a hirhedt Francis Drake kalozkapitany tamadasat is elszenvedte. Az utikonyv figyelmeztet, h jobb, ha Colon elkerulesevel Sabanitasban szallunk at, igy kb. 2 ora alatt erkezunk meg Portobeloba, azaz szep kikotobe. Ami ma a telepulesbol maradt az egy enyhen kiabrandito kulvarosi negyedre emlekeztet, alapvetoen afro es indio lakossaggal, akik ugy maszkalnak a nap barmelyik szakaban az utcan, mintha 2 perce ebredtek volna fel.
Szallasunk egy tyukudvarra nezo betonsilo jellegu epulet egyik ablaktalan zarkaja, korhazi agyakkal, igy eros visszaesest mutat a Panamavarosi furdoszobas, kabelteves kejlak utan, de 10 dolcsiert jo lesz 2 ejszakara. Celom, h talaljak egy hajost, aki hajlando egy csoportnyi embert a San Blas szigetekre vinni realis osszegert. Azonnal egy cumifeju raszta talal meg azzal, h ismer ilyen kapitanyt. Az elso utam igy egy kocsmaba vezet, ahol egy szoke gringo ul egy rekesz sorrel szemben lathatoan komoly nyomas alatt, tarsasagaban a legenysege, akiket be is mutat. Van koztuk ausztral, angol meg nemet. Denis olyan pozban, amilyet csak egy reszeg tud felvenni elmagyarazza, h hatalmas katamarannal rendelkezik, amit keszseggel meg is mutat majd masnap, mikor mar osszeszedte magat. Kolumbia es Panama kozott vitorlazik mar 7 eve es most is hosszu ut utan vannak, igy lazitani kell. Az elso benyomas tehat jo, de nekem olcso megoldasra van szuksegem, ezert a deli napon megtett par perces seta utan osszeakadok egy rokant reszeg negerrel, aki elmondasa alapjan vizitaxit vezet. Ezt nehezen tudom adott pillanatban elkepzelni, de adok neki egy eselyt. Kozben mar latom a csoportomat, amint egy lelekvesztoben a 3 meteres hullamok kozott a panaszkonyvet emlegetik, amint egy illuminalt feleszu feka probalja a motort mukodesbe hozni, ugy hogy kozben a horizonton szarazfold nem lathato, sot a horizont sem lathato. Szerencsere egy jozan latinnak mutat be, aki kis motoroshajo birtokosa, de az arakkal sajnos nem sikerul a kalkulalt repulesi koltseg ala menni, hat ha masra nem, akkor jo lesz kesobb egy demoutazasra a kornyek felfedezesere, ugy hogy kozben lebegtetem a 20 fos csoportok allomkepet. Ezzel a taktikaval szerintem sikerult is elernem, h nem tripla, hanem csak dupla haszonnal vitt korbe bennunket a kornyek csak hajoval megkozelitheto nevezetessegeinek megtekintesere.
Mielott Portobelot a futottak meg kategoriaba sorolnank, el kell mondani, h csodalatos obollel rendelkezik, ahol szamtalan szep kis tengerpart van. Ezen kivul az egyik eroditmeny a szemben levo hegy tetejen talalhato, ahonnan fantasztikus a panorama. A falu igazi nevezetesseg azonban a fekete Krisztus, amiert egesz Latin-Amerikabol zarandokolnak ide a hivok az oktoberi kormenet idejen, mivel a masik fekete Krisztusig egeszen Guatemalaig kell mennunk. Leven nincs nevezetes idopont, igy nekunk „szemelyes” talalkozasra is volt eselyunk.
A templommal szemben van a telepules legjobb etterme, egy Shimpson karakteru fekete csalad birtokaban. Restaurante IDA. A kiszolgalasra hiaba varva bekukkantok a konyhaba, ahol mintha sportvisszajatszast latnek. A csalad lassitottfelvetelkent „serenykedik” a tuzhely korul. Be kell latni, h a kreol etelek a legjobbak kozul valok a kozep-amerikai konyhabol es erre a szenyora most sem cafol ra.
Az etteremben mar Colonrol ovasgatok. A konyv szerint ha tehetjuk keruljuk el a varost. Kozep-Amerika legveszelyesebb telepulese. Olyanokat is kiraboltak mar itt fenyes nappal, akiket tobb ev utazas utan sem ert semmilyen negativ elmeny, egeszen mig Colonba meg nem erkeztek. A gringo szerint nem erdekli oket milyen napszak van es hol, egy olyan feher embert mint en gatyaig rabolnak. „You are dead at the moment when you arrive”, bar ha szerencsem van eletben maradok. Ne szalljak ki a taxibol! A Panamai turisztikai intezet nem tanacsolja a kulfoldieknek, h ide latogassanak. Engem viszont erdekel az a szabadkereskedelmi zona, ami kisvaros a varoson belul. A fallal elkeritett teruleten 1600 kereskedes talalhato es par kisebb dolgot panamai nagyker aron be lehet szerezni. Az mar mas kerdes, h lehet, h nem jutok vele messzire a kapun tul. Betelefonalok egy ismerosomnek, aki itt dolgozik, h megtudjam valojaban mi is a helyzet. Azzal nyugtat meg, h a zonan belul biztonsagos a helyzet, viszont Colon nem jo, nagyon nem jo. Tekintve, h tobbezer dollarral mozgok es egy viszonylag feltuno fenykepezotaskaval ez nem hangzik tul megnyugtatoan… folyt kov…