Costa Rica a béke „szigete”

Costa Ricát, Latin-Amerika minta országát általában a térség Svájcaként említik. Az előző példánkhoz inkább csak méretében hasonló kis állam a földrész többi országát valóban sok tekintetben felülmúlja, de legfőképp északi szomszédainak mutat pozitív példát.

Amint átlépjük Nicaraguával közös határát, érezzük, hogy különleges helyen járunk, mintha keletről nyugatra érkeztünk volna, vagy ha a harmadik világból egy fejlettebb ország területére lépnénk. Ha turista szemmel nem is a legolcsóbb célpont, de jó kiindulási hely azoknak, akik kicsit félve tekintenek Latin-Amerikára, de mégis szeretnének ismerkedni a földrész kultúrájával, elővilágával és természeti szépségeivel.

Costa Rica hosszú ideje a politikai stabilitást, a békét és a semlegességet szimbolizálja. Az ország lakossága alapvetően nyitott és barátságos természetű, a konfliktusokat igyekeznek verbálisan rendezni.  Itt nem csak az átmeneti utazó, hanem a letelepedni vágyó és a bevándorló is egyenjogúnak érezheti magát. Minden az országba érkező személy pár napon belül gyakorlatilag azokat a jogokat élvezi, mint bármely állampolgár, így vásárolhat földet es házat, indíthat vállalkozást, igénybe veheti a jóléti szolgáltatásokat is. Emiatt látogatnak ide oly sokan többek között orvosi kezelésre a szomszédos Nicaraguából.

A valamivel kevesebb, mint 4 millió lakos túlnyomó többsége fehér bőrű, európai, vagy keverék, leginkább mesztic és kevés mulat. Főleg a Karib-tenger partján élnek a Jamaicából ideköltözött fekete-afrikai rabszolgák leszármazottjai. Ők teszik ki a lakosság hozzávetőlegesen 2 százalékát. Az ázsiai, legfőképp kínai bevándorlók utódai és az indián néptörzsek a lakosság további 1-1 százalékát alkotják. Az emberi jogok területén Costa Rica már korán lépett, a feketebőrű lakosság elismerése már 1949-ben, míg az indiánok jogi személyként történő kezelése úgy 30 évvel ezelőttre tehető. Az emberek jó része nem sorolható egyértelműen valamelyik típusba, a keveredések a bőrszín szinte minden árnyalatát létrehozták már az évek során. A faji gyűlölködés és egyenlőtlenség a tíkók (mert így nevezik magukat) alaptermészetére nem jellemző.

Az országról alkotott kép nem csak a turistákat, de nagyszámú gazdasági és jóléti bevándorlót is vonz. Így tartózkodik vagy él már itt véglegesen majd egy millió nicaraguai vendégmunkás, de Costa Rica szintén vonzó életkörölményeket kínál többszázezer észak-amerikainak és nyugat-európainak, akik a nyugalomba és a természeti szépségekbe beleszeretve telepedtek le tartósan Costa Ricában.

Az ország egyedi történelme

Costa Rica kivételes adottságait a térségben egyedülálló törtélmének köszönheti, mely részben geopolitikai adottságokra, másfelől bölcs politikusi döntésekre vezethető vissza. Nézzük meg, hogy ez az ország szomszédaival ellentétben miért indult el a gazdasági fejlődés útján, miért jellemzi hosszú évek óta a szabadság és a demokrácia?

Mikor 1502-ben Kolumbusz a mai Puerto Limón környékén legénységével partot ért,  átjárhatatlan trópusi esőerdővel, láposokkal és harcias indiánokkal találkozott. A bennszülöttek dekoratív arany díszeket viseltek, mely a látogatókban azt a benyomást keltette, hogy egy gazdag birodalom lakóit látják. A legenda szerint amerikai felfedezője itteni tapasztalatai alapján adta az országnak a Costa Rica, azaz „gazdag part” nevet.

Ez a terület sokáig azonban érintetlen maradt a hódítók által, részben az átjárhatatlan erdők, részben lakóinak elkeseredett ellenállása miatt. Az első gyarmati települést a spanyolok a Csendes-óceán partján alapították. Az anyaország királyi háza hiába csábította az első telepeseket hatalmas földek ígéretével, a mexikói és a többi közép-amerikai gyarmat feudális berendezkedésével ellentétben az itteni őslakosok nem voltak hajlandóak kiszolgálni az idegeneket. Mikor elkeseredett ellenállásuk már nem volt elegendő, egyszerűen beljebb húzódtak az európaiak számára ellenséges esőerdőbe.

A hódítóknak azzal kellett szembesülniük, hogy vagy maguk művelik meg a földet, vagy máshol kell keresniük boldogulásukat. Az ország fejlődése ezért a kezdeti időszakban nagyon lassú volt, a spanyol kolóniák közül fekete báránynak számított. Mikor 1821-ben a térség elnyerte függetlenségét, Costa Rica értesült a hírről utoljára, talán mert nem is foglalkoztatta őket annyira a gondolat. A függetlenség mindig is sajátjuk volt, szabadságukat sosem adták fel teljesen.

Szerencsére Costa Rica első elnöke jó politikusnak bizonyult, elindította az országot a gazdasági és szociális fejlődés útján azzal, hogy a kivitelre szánt kávé termelését szorgalmazta. A nyereségből aztán utak, iskolák és városok építését támogatta. Egyetlen nagy problémába ütközött, a gyéren lakott ország lakossága nem volt alkalmas arra, hogy teljesen kiaknázza a természeti lehetőségeket, ezért földadományokkal csábította az európai családi gazdálkodókat. Az olasz, francia, spanyol es bennszülött ültetvények ezrei egy teljesen más modellt képviseltek a szomszédos országokban megszokott pár gazdag família által birtokolt területtel szemben. Ez a lépés már korán hozzájárult az erős földműves és kereskedői középréteg létrejöttéhez, a társadalmi egyenlőség kialakulásához.

A 19. század európai menekültjeinek újabb hullama főleg a klasszikus liberalizmus és egyéni szabadságjogok hívei voltak, akik könnyen beilleszkedtek a már működő demokratikus rendszerbe. Az ingyenes és kötelező tanítást már 1869-ben bevezették, s ez az oktatási rendszer a mai napig megőrizte vívmányait. Ennek köszönhetően Costa Rica az analfabetizmus (jelenleg 4% alatt) visszaszorításában egyedülálló eredményeket ért el. A szabad választások másfél évszázados hagyományát nem törték meg a földrészre jellemző folyamatos katonai hatalomátvételek, diktatórikus időszakok.

Egy 1948-as választások utáni illegális hatalommegtartási kísérlet es az azt követő felkelés kapcsán a világon egyedülállóan lemondtak hadseregükről, amit az emberek túlnyomó többsége a mai napig teljesen természetesnek tart. Ezzel a meghatározó lépéssel végleg kiemelkedtek a többi közép-amerikai állam közül, ahol a hadsereg a mindenkori diktatúrák néppel szembeni védelmét szolgálta. A katonai barakkokat iskolákká alakították, a volt hivatásos katonák a civil szférában kaptak munkát. Costa Rica a környezetére kivétel nélkül jellemző polgárháborús időszakot békében vészelte át, megtartva függetlenségét a szomszédságában harcoló ellenfelekkel szemben. A 80-as években volt elnökük Oscar Arias béke Nobel-díjat kapott a közép-amerikai konfliktusok rendezésére irányuló tervének elfogadtatásáért.

A katonai kiadásokon megtakarított összeget az egészségügyre, oktatásra költik. Ez utóbbi célokra a nemzeti költségvetés 20 ill. 10 százalékát fordítják. Az országban minden 700 lakosra jut egy orvos. A lakosság várható életkora 76 évvel világszínvonalon is előkelő helyezést biztosít számukra.

Az ország a turista szemszögéből

Costa Ricában, az északi és déli Amerikák találkozási pontjában a kultúrák és az élővilág keveredése egyedülálló gazdagságot hozott létre. A Kolumbuszt megelőző időszak sajnos kevés nyomot hagyott maga után, ebben a tekintetben nem vehetik fel a versenyt a maja és azték romvárosairól ismert Guatemalával, Mexikóval, Belize-szel vagy Hondurasszal. Emellett a spanyol építészet hagyatékával csak nagyobb városokban, San Joséban, Cartagóban és környékén találkozhatunk.

Az ország főbb látnivalói inkább a természet alkotásai köré csoportosulnak a tengerparton, a folyók környékén, az esőerdőkben és a vulkanikus régiókban. Bár a hullámszörfözés, búvárkodás és az arany vagy fekete homokos partok önmagukban is kellő vonzerőt jelentenek, vétek lenne Costa Ricába utazni anélkül, hogy ne csodálnánk meg gazdag elővilágát, főleg akkor, ha mindez csak karnyújtásnyira van. Számtalan üdülőhely a trópusi esőerdő közvetlen szomszédságában lehetőséget kínál a kalandvágyóknak egy kis felfedezésre.

A Corcovadó Nemzeti Parkra és főleg az ország déli részére jellemző trópusi párás esőerdő semmihez sem fogható élmény. Ez a kis ország Földünk természeti változatosságának csaknem 5 százalékának birtokosa. A flóra és fauna gazdagsága lenyűgözi a mérsékelt égövből érkező látogatókat. Bármely megfigyelési pontról rengeteg különböző növényt figyelhetünk meg, fákat és élősködőiket, pálmákat és a gyökerek, aljnövényzet szövevényét.  Gyakran akár szász métereket is gyalogolhatunk, mire ugyanazzal a fafajjal találkozunk. Az esős időszakban számtalan virág, köztük orchideafaj pompázik. Az ügyes megfigyelő sokféle madarat észre vehet, melyek legszembeötlőbb tulajdonsága az élénk színezetük még a vonakodó turistát is alkalmi madarásszá teszi. A leggyakrabban látható fajok közé a színes kolibrik, tukánok, tanagerek, fakopácsok és a legkülönfélébb papagájok tartoznak, míg a magasban keselyűk és héják köröznek. Énekük és szárnycsapásaik hangja a rovarok állandó sejtelmes háttérzajával keveredve adja meg a „dzsungel” igazi hangulatát. A fák koronájában bőgő-, kapucsin-, és mókusmajmokat látunk, míg a koáti, a hangyász és a tapír  gyakori vendég a föld szintjén. Az aljnövényzet sűrűjében gyönyörű, színpompás kis gyíkok, békák és kígyók tűnhetnek fel, a türelmesek elcsíphetnek az ágakon kapaszkodó narancsszínű vagy élénkzöld leguánt.

Monteverde sajátos flóráját a hegyekben felhőerdőnek nevezik, mely a tó másik oldalán szintén sok utazót vonz. Ezt a élénk párás környezetet függőhidakon vagy csörlőkön felfüggesztve járhatjuk be a fák koronájának magasságában. Számos más látványosság mellett a közeli nemzeti parkban is sétálhatunk, vagy ha hüllőkért csak messziről rajongunk, akkor megnézhetjük a terráriumokban az átfogó kígyó és békagyűjteményt. Az időjárás azonban a környéken néha elég zord, ezért meleg ruha és esőkabát mindenképp ajánlott.

Costa Rica a Guatemalától Panamáig terjedő közép-amerikai földnyelv legtüzesebb régiójában fekszik. Több, mint 200 vulkanikus formációja közül számos a mai napig aktív. Könnyű megközelíthetőségük révén bármilyen edzettségi szinten lehetőséget kínálnak a kíváncsi látogatóknak. Mind a Poás és az Irazú, Turrialba ikertúzhányók esetében a fővárosból autóval majdnem a peremükig juthatunk, megcsodálhatjuk a krátertavakat és megtapasztalhatjuk, hogy milyen szárazföldön a felhők fölé emelkedni, vagy ha az időjárás megengedi elláthatunk mindkét óceán partjára. A tökéletes kúpot formáló Arenal, Közép-Amerika legaktívabb vulkánja, az éjszaka folyamán látható természetes tűzijátékkal és hangos robajlással demonstrálja erejét. A közelben működő fürdők mind hasznosítják a termikus energiát, hőforrásokat és vulkanikus iszap pakolást is kérhetnek a lazítani vágyók. A Tenorio tűzhányót sűrű erdő borítja, így igazi vonzereje a faunán és flórán kívül a járulékos vulkanikus tevékenységből adódik. A parazitajáratokon feltörő vegyi anyagok kékre festik a trópusi esőerdőben kanyargó folyót, mely azután egy egyedülállóan kék vízesésbe torkollik. A hőforrások egyes pontokon felforrósítják az erdei vizet, így természetes hőpezsgőfürdővel ajándékozzák meg a nemzeti parkba látogatókat.

Akik az afro latin hangulatra vágynak, azok látogassanak el Puerto Viejoba és környékére. A közeli bribri indián rezervátum és számos park, a csodás tengerpart pálmafákkal autentikus karibi környezetet teremt. Puerto Limónból a tengerparttal párhuzamosan hajózhatunk Tortugeróba, közben megfigyelve rengeteg gázlómadarat, folyami teknőst, kajmánt és amerikai krokodilt. Tortugero tengeri teknőseiről ismert partján áprilistól októberig kis szerencsével sötétedés után láthatjuk ezeket a tekintélyes hüllőket, azonban sose zavajuk meg őket természetes életritmusukban és ne világítsunk érzekeny szemükbe zseblámpánkkal. Bármerre is járunk ne felejtsük el, hogy látogatók vagyunk, csak fényképeket vigyünk magunkkal és kizárólag lábnyomokat hagyjunk magunk után.

A tengerparti üdülés mellett, a tengert aktívan látogatóknak Costa Rica számos lehetőséget nyújt a sporthorgászatra, a búvárkodás különböző válfajaira egyaránt. Komolyabb anyagi lehetőségekkel és merülési tapasztalatokkal ellátogathatunk Cano és Coco szitekre. Ez utóbbit Jacques Cousteau a világ legszebb szigetének nevezett, annyira lenyűgözte elővilágának gazdagsága. Itt együtt úszhatunk pörölycápa rajokkal, delfinekkel. Láthatjuk a hatalmas cetcápát, teknősöket és számos kivételes más tengeri állatot.

A természetvédelem és ökoturizmus

A lelkiismeretes polgárok korán megértették, hogy környezetük védelmével saját jövőjüket alapozzák meg. Az országban kis mérete ellenére kimagaslóan magas, 25 százalék a védetté nyilvánított szárazföldi és tengeri területek aránya. A 60-as években lakossági támogatással indult program hatására mára már három tucat nemzeti parkot tartanak nyilván, és ezen felül számos más vidék, magánrezervátum és indiánok lakta terület is szigorú védelem alatt áll, számuk a parkokkal együtt a 80-hoz közelít. Panamával közösen, az indián kultúra és a biodiverzitás megőrzésére jött létre az Amistad azaz Barátság Nemzeti Park. Hasonló, még megvalósításra váró nemzetközi elképzelés a jaguárok és más védett állatok vándorlását lehetővé tevő közép-amerikai folyosó, amit Costa Rica a régión belül kiemelten szorgalmaz.

A természetes erdőnek minősített zónában a tulajdonost minden fa kivágásához hatósági engedély kérésére kötelezik, melyet a területet meglátogató bizottság bírál el. A szabályokat megszegők a jog szerint súlyos büntetés fizetnek, mégis az erdők fogyatkozása a szigorú intézkedések ellenére is problémát jelent. Az illegális kitermelés, a szemét elhelyezése súlyos gondokat okoz, amelyeket egyelőre nehezen tudnak ellensúlyozni az újraerdősítés érdekében tett erőfeszítések és az egyre szaporodó magánrezervátumok dicséretes törekvései.

Az esőerdő életképessége megfelelő méretétől is függ, ami amellett, hogy a víz egészséges körforgásához is hozzájárul, csökkenti a talajerózió mértékét, könnyebben eltartja a benne kölcsönhatásban élő növényeket és állatokat. Az egységnyi területre eső növényfajok száma jóval meghaladja az Európában megszokottat, és a flóra változatossága természetesen a faunára is hasonló hatással van. A biodiverzitás így sokkal nagyobb, mint a mérsékelt égövben, sőt Costa Rica pl. 860 madárfajával területéhez képest egyedülálló a világon. A fajok a terület csökkenésével egyre kevésbé tudnak életképes populációt létrehozni, kialakulhat a belterjesség, vagy a táplálékhiány miatti elnéptelenedés.

Ezért is nagyon fontos, hogy turizmus és a természetvédelem a lehető legnagyobb harmóniában működjenek együtt, kölcsönhatásuk eredménye hozzájáruljon a térség fenntartható fejlődéséhez. A pusztán kikapcsolódás jellegű utazás és tömegturizmus mellett az utóbbi időben erőteljes fejlődésnek indult aktív természetközpontú szemlélet segíti a helyi mikrogazdaságokat és a befolyt összeg egy része közvetlenül is a környezet védelmét szolgálja. A korábban esetleg vadászatból, felégetéses művelésből élőknek természetharmónikus megélhetést biztosít, kíméletes az élővilággal szemben és a látogatókat neveli a környezet szeretetére. Az ökoturizmus infrastruktúrájának kialakítása sokkal egyszerűbb feladat, mint egy tengerparti üdülőtelep létrehozása. Az elhelyezés rusztikus körülmények között gyakran része a kalandnak, a látogatók kifejezetten ezt keresik, ami befektetési lehetőséget nyújt a fejlődő országok viszonylag kispénzű családi vállalkozásainak. Costa Rica kihasználva a növekvő érdeklődést az egyik legkedveltebb ökoturisztikai célponttá fejlődött évi több, mint egymillió látogatóval, akik nagy része a nemzeti parkokba is ellátogat és részt vesz aktív természetközeli programokban. Azonban ezzel is sokan visszaélnek, az állatokat kíméletlenül cserkészik be demonstrációs célokból, vagy túrák lebonyolításakor lelkiismeretlenül szennyezik környezetüket. A costa ricai kormány ezért bevezetett egy tanúsítvány rendszert, melyet csak azok az operátorok kaphatnak meg, amelyek megfelelnek a meghatározott fenntarthatósági modellnek. A körültekintő utazónak ezért ajánlott meggyőződnie afelől, hogy az általa választott társaság betartja-e az alapvető szabályokat.

A tengeri teknősök védelme

Az erdők mellett ugyanolyan fontos más természetes élőhelyek védelme, mégis gyakran kevesebb figyelmet kapnak a láposok, rétek és mangrove mocsarak, pedig biológiai körforgás és a teljes ökoszisztéma szempontjából egyaránt fontosak. Costa Rica nemzeti park hálózata megkísérli a védelmét minden fontosabb élettérnek, így a tengeri élővilágról is gondoskodik.

A végtelen óceánra gondolva hajlamosak vagyunk az hinni, hogy a szennyezés eltörpül a hatalmas víztömeghez képest, annak hatásai nem kimutathatóak. Pedig a pusztulás egyértelmű jelei már turista szemmel is szembeötlőek. A civilizációtól távoli, elhagyatott partokat a kereskedelmi és halászhajókból, folyókból a tengerbe ömlő műanyag és vegyi szennyezés lepi el, ezzel nem csak esztétikai problémát okozva, de egyes fajok túlélését már közvetlenül is veszélyezteti.

Többek között ez is hatással van a tengeri teknősök Costa Ricában elő, már már a kihalás szélére sodort öt fajára. Az állatok a dinoszauruszokat is túlélték, de a civilizáció ártalmaival szemben védtelennek bizonyulnak. Ember és teknős évezredekig harmóniában éltek, noha vadászták őket húsukért, díszes páncéljukért és fosztogatták magára hagyott fészkeiket. Amióta azonban az ipari halászat drasztikusan megritkította a tengeri élővilágot, hálóiban és horgain gyakran járulékosan elpusztítva bálnákat, delfineket, cápákat és számos teknőst, azóta meggyengült populációjuk a megnövekedett emberi igényeket már nem képes fenntartható módon ellátni. A tömegturizmus, a partok beépítése, a fényszennyezés és a tojások kereskedelmi mértékű begyűjtése lehetetlenné teszi szaporodásukat, a korálszirtek pusztulása és a környezetszennyezés életterüktől fosztja meg őket. A rákászhajók tengerfenéken vonszolt hálóiban csak Costa Ricában többszáz teknős fullad meg évente. Az akár 10  éve százával parton fészket rakó bőrhátú teknősökből ma már csak talán tucatnyi maradt. Megmentésük hatalmas életterük miatt csak nemzetközi összefogással lehetséges. Costa Rica óriási erőfeszítéseket tesz, de hiába ha más országok pénzhiány vagy érdektelenség miatt későn reagálnak.

A teknősök túlélése a tenger és tengerpart biológiájának egészségét mutatja. Ha nem teszünk semmit, pár éven belül eltűnhet a tengerbe dobott műanyag zacskókat medúzának néző bőrhátú teknős, majd lassan a többi faj is. A lelkiismeretes turista nem csak az elefántcsontot, orrszarvú tülkét, cápa uszonyát kerüli, nem fogyaszt teknőshúst és tojást, nem vásárol páncélból készült termékeket, ékszereket sem, mert a felvásárlás megszűnésével a vadászat is okafogyottá válik.

Közép-amerikai gasztronómia tíkó módra

Costa Rica leginkább természeti adottságairól nevezetes, míg a kúlminális élvezeteket keresők körében a térségben elsősorban Mexikó tett hírnévre szert. A földrajzi közelség ellenére azonban a gasztronómiai hagyományok jelentős különbséget mutatnak a két ország között. Ugyan az ételek karakteres eleme itt is a rizs, fekete bab a különböző sült húsok és a tortilla, de a csípős fűszerezéssel sokkal nagyobb önmérsékletet tanúsítanak. Itt nem kell attól tartanunk, hogy a rendelt fogas kiégeti ízlelő bimbóinkat. Az erős ízekről nem marad le az sem, aki erre vágyik, mert a fogások mellé kínált szószokkal mindez pótolható.

Egy átlagos costa ricai család napjában többször tálal rizst babbal. Ennek két formája terjedt el, az egyikben fűszerekkel es zöldségekkel javítva együtt sütik meg az összetevőket, ez az ún. gallo pinto, míg a másik változatban a két köretet külön készítik el. Ez utóbbit casado-nak nevezik és gyakran sült zöldségekkel, mint a plantán (banán-féle zöldség), vagy káposztával kerül a tányérra. A rizses babot akármelyik főfogáshoz tálalhatják, a tipikus tíkó reggeli is ezen alapszik. A köret sült vagy pörkölt jelleggel elkészített húshoz párosul, pl. csirkéhez más szárnyashoz, disznóhoz, vagy marhához. Nagyon kedvelik a sült marhahúst, amit szintén rizses babbal, vagy ritkán burgonyával esznek.

A reggelihez még tálalnak tojást, és egy szivacsos állagú friss sajtot, amit panírozás nélkül sütnek ki. A tojást egyszerűen rántotta formájában készítik el. Ha lágy-, vagy tükörtojásra, sonkás tojásra vágyunk azt rendszerint külön kérni kell es el is kell magyarázni az értetlen pincérnek. Ilyenkor általában hoz valami egészen mást, de érhet bennünket kellemes meglepetés is.

Levest ritkán fogyasztanak, de nem ismeretlen számukra a csirke, zöldség és hal változata, ami utóbbi egy kicsit a mi halászlevünkre emlékeztet, de előfordulhat benne rák is. Érdekes, hogy a rizs, mint alapétel a levesbe is kerülhet tálalás után. Gyakran találunk az asztalon még szinte bármilyen fogashoz feketebab krémet és tortillat. Ez utóbbit fogyasztják a mexikóihoz hasonlóan száraz formában és kenyér helyett tészta állaggal.

Egyik nemzeti eledelük a ceviche, ami fűszeres citromlében pácolt nyers hal zöldségekkel. Ezt is es más bocas-nak nevezett falatkákat szolgálnak fel egyes vendéglők a sör mellé kísérőnek, mert a tíkók csak ritkán isznak bort. Kis utcai büfékben kedvelt fogás az empanada, ami egy tésztabundában kisütött fűszeres hús, vagy sajt. Kedvelt még a torillatésztában sült pikáns burgonyapüré is.

Fűszerezésük egyszerű, az alapok mellett nagyon szeretik a friss koriandert, amelynek illata meghatározóan jellemez sok costa ricai fogást. Az utazó ezek mellett a tengeri ételek sokaságával, a trópusi és más gyümölcsök bő választékával találkozhat. Akik másra vágynak azok minden bizonnyal megtalálják majd a kedvükre valót az európai, ázsiai és latin éttermek valamelyikében.

Tippek es tanácsok

Beutazási feltételek

Vízum nélkül 90 napot tartózkodhatunk Costa Ricában. Ha ennél több időt szeretnénk eltölteni, akkor 72 órára el kell hagynunk az ország területét, de ez Panamába vagy Nicaraguába tett kellemes látogatás keretén belül könnyedén megoldható. Ha közúton az említett két országból érkezünk, semmiképp ne mulasszuk el az útlevél bemutatását és a pecsét kérését a határon meg akkor is, ha lehetőségünk lenne a gyors áthaladásra. Ezzel későbbi bonyodalmaktól kíméljük meg magunkat. Az országba való belépéshez kötelező a sárgaláz oltás.

Pénzügyek

A hivatalos fizető eszköz a Kolumbusz Kristófról elnevezett colón. Főleg turisták által látogatott helyeken egyes árakat dollárban is meghatározhatnak. Az ország egész területén idegenforgalmi szinten az amerikai dollár is használható fizetésre, a mindennapi élethez azonban szükségünk van a helyi fizetőeszközre is. Bizonyos bankautomatákból pénzt vehetünk fel akár mindkét pénznemben.

Telefon és Internet

Az ország telefonhálózata fejlett, a telefonálás olcso helyi, tavolsagi es nemzetkozi szinten is. Erre a celra tobbfele kartyat lehet kapni, amiket utcai allomasrol es barmely keszulekrol felhasznalhatunk. Internet kavezo szinte minden nagyobb telepulesen van, turistak altal gyakran latogatott helyeken egeszen biztosan kaphatunk elerest.

Kozlekedes az orszagon belul

A legtobb magyar turista repulogeppel erkezik San Joseba. Innen a fovarosba taxival, vagy kozvetlen buszjarattal kb. 0.7 USD-nek megfelelo colonert juthatunk el. A hivatalos taxik mind pirosak es altalaban megbizhatoak, magyar viszonylatban alacsony aron fuvaroznak. Mehetunk oraval is, vagy kis gyakorlattal kialkudhatunk egy kedvezo dijat. Amennyiben nem beszelunk eleg jol spanyolul, akkor legfeljebb a bemondott ar harmadarol induljunk.

Altalaban a tomegkozelkedes jol mukodik es olcso. A tavolsagok megtetele azonban idoigenyes. Ne csodalkozzunk azon, ha 2-300 kilometer vagy ennel akar sokkal kisebb tavolsag megtetelehez is reggeltol estig zotykolodnunk kell. Utazas kozben a buszok gyakran feloras pihenoket tartanak. Costa Ricaban az emberek nem sietnek, gyakran mondogatjak is egymasnak, hogy tranquilo azaz: „csak nyugodtan”. Mi se siessunk ha mar autobusszal utazunk! Az ideges viselkedesunkre legjobb esetben is csak csodalkozo tekintettel valaszolnak.

Akiknek kevesebb idejuk van es megtehetik, kituno belfoldi legihalozat all rendelkezesukre San Jose-val a kozpontban.

Az utak a varosokban elfogadhatoak, de azokon kivul europai mercevel viszonylag rossz minoseguek, vagy egyaltalan nem is leteznek. Amennyiben gepkocsit berlunk es penztarcank megengedi, gondolkodjunk el a terepjaro hasznalatan. A Kozep-Amerikat atszelo „autopalya” katyusabb, mint Budapest tavasszal, nemelyik godorben egy borju is elferne, ezert ketszer is fontoljuk meg az ejszakai vezetest.

Az orszagban kis kozuti halozata ellenere nagyon sok baleset tortenik. Legyunk ovatosak, probaljuk megszokni a „latin vezetesi stilust”. A gyalogosoknak es kerekparosoknak nincs elsobseguk. Mindig, mindenutt es minden iranyban korul kell nezni.

Szokasok

Alkudozni sokkal nehezebb, mint a kornyezo orszagokban. Costa Rica ebbol a szempontbol is mar eroteljesen elnyugatiasodott. Ez tobbek kozott annak is koszonheti, hogy az orszagot elkenyeztettek a jomodu turistak, az Egyesult Allamokbol olyan latogatok erkeznek ide, akiknek a mi penztarcankhoz kepest semmi sem draga. Sok idegenforgalomban dolgozo inkabb elmulasztja a megrendelest, mintsem fikarcnyit is engedjen az arbol. Ennek ellenere sikerrel jarhatunk, probalkozni lehet es neha ajanlott is.

A tíkók is, hasonloan Latin-Amerika mas orszagaihoz az europai fajtat egybol eszak-amerikainak nezik. Ez ketlabon jaro penztarcat jelent. Ha nem szeretunk mindenert haromszor annyit fizetni, akkor erdemes a felreertest egybol tisztazni. Az emberek altalaban orulnek a ritka vendegnek, tudjak, hogy Magyarorszag hol van es akadnak olyanok is, akik tortenelmunk bizonyos allomasaival is tisztaban vannak. Altalaban sokkal tobbet tudnak rolunk, mint mi roluk.

A borravalo vendegloben es taxiban altalaban nem kotelezo, es nem is varjak el. Egyes helyeken es jobb szallodakban azonban mas szabalyok lehetnek ervenyesek. Valahol automatikusan felszamoljak a kiszolgalas dijat. Ha nagyon elegedettek vagyunk az adott szolgaltatassal kerekithetunk felfele, halasak lesznek erte.

Az oltozkodesi szokasok nagyon hasonlitanak egy mediterran orszagehoz. Ha az emberek nem is mindig elegansak, de alkalomnak megfeleloen oltozkodnek. Helybelieket ritkan latni a varosban papucsban rovidnadragban es viragmintas hawaii ingben. Ha beilleszkedni nem is akarunk, akkor is erdemes tiszteletben tartani a helyiek szokasait. Ne vegyunk fel olyan ruhat csak azert, mert nyaralunk, amit itthon adott korulmenyek kozott nem hordanank.

A hivatalos nyelv a spanyol. A turizmusban dolgozok mind beszelnek angolul, de amennyiben onalloan utazunk nem art elsajatitani legalabb a nyelv alapjait.

Egeszsegugyi kockazatok

A malaria jelentektelenul ritka, kozel sem akkora problema, mint Latin-Amerikai mas orszagaiban. A gyogyszerek szedesevel es azok mellekhatasaival sokkal nagyobb rizikot vallalhatunk, esetenkent tonkretehetjuk nyaralasunkat. Ennek ellenere mindenki sajat felelossegere hozza meg a dontest, miutan szakorvossal tanacskozott.

A csapviz az egesz orszag teruleten szigoruan ellenorzott es ihato. Ha problemank adodik, akkor az valoszinuleg abbol fakad, hogy mashoz szoktunk. Erzekenyek rovid tartozkodas eseten inkabb ne kiserletezzenek, mert egy rossszul sikerult proba 1-2 napra is elveheti a kedvunk.

Altalaban a higieniaval nincs szamottevo gond. Ha ugyanazokhoz a szabalyokhoz tartjuk magunkat, mint itthon, akkor nem erhet bennunket kulonosebb baj.

Az egeszsegugyi elleatas kivalo, ambulans eseteket teritesmentesen latjak el. Az országba való belépéshez kötelező a sárgaláz oltás.

Termeszet es idojaras

Veszelyes allatok, merges kigyok realis veszelyt jelenthetnek az ovatlan turistara. Rovid tartozkodas soran azonban nem valoszinu, hogy ilyen talalkozasban lenne reszunk. A kockazatot nem kell tuldimenzionalni, azonban a konnyelmuseg hibajaba se essunk. Varoson kivul sotetedes utan hasznaljunk zseblampat. Az erdobe zart cipoben, vagy bakkancsban menjunk. Ne nyulkaljunk es uljunk le nem atlathato, takart vagy sotet helyeken. Ha kigyot latunk, ne ijedjunk meg, de ne is piszkaljuk feleslegesen. A legjobb ha hatarozottan tisztes tavolsagba kerulunk az allattol, bar a legtobb esetben o jobban fel tolunk, mint mi tole.

Szunyogok es egyeb verszivok foleg majustol decemberig az esos idoszakban vannak, de ez erosen regiofuggo is. Ezekkel kapcsolatban nem elsosorban a betegsegek, hanem az irritacio szempontjabol kell tartanunk. Azok, akik hajlamosak vonzani ezeket a keretlen vendegeket nem art, ha beszereznek egy szunyoghalot. Egy balatoni nyari esten egyebkent sokkal tobb rovar tamadja meg az embert, mint Costa Ricaban barhol.

A termeszet sokkal intenzivebb es zoldebb az esos evszak alatt, mint az ottani nyar idejen. Ilyenkor sokkal kevesebb a turista, az arak alacsonyabbak, az allatok sokkal aktivabb eletet elnek es nagyon sok pompas tropusi virag is ilyenkor nyilik. Azzal azonban szamolnunk kell, hogy egyes regiok az esozesek miatt jarhatatlanokka, igy ideiglenesen megkozelithetetlenne valhatnak. Ilyenkor sem esik egesz nap csapadek, igy is szinte minden nap van tartos napsutes, az idojaras ilyenkor is alkalmas a kikapcsolodasra.

Costa Rica
Terület: 51.100 km2>
Lakosság: 3.8 millió
Főváros: San José
Olcsó szállás: 8-15 USD/fő
Közepes szállás: 20-30 USD/fő

Costa Rica a béke „szigete”

Comments

comments