Haiti

VIDEÓ! FOTÓ! Reg feltem mar hataratkeles idejen. Mikor csoportot vezetek nincs ra idom, amugy meg mar elegge hozzaszoktam a kemeny viszonyokhoz. Ez az eset mas volt. Idezek a konyvbol: “A garantalhatatlan szemelyes biztonsag okan az orszagba csak a legszuksegesebb utazas ajanlott. Az eroszak es emberrablas valtsagdijert kulfoldiek serelmere az utobbi idoben fokozodott, legfokepp az orszag fovarosaban. Az elrabolt nok felet megeroszakoltak. Veletlenszeru lovoldozesek barmikor elofordulhatnak. A bunozes altalanos es gyakran eroszakos, a motivacio legfokeppen rablas. A zsebtolvajlasra kulonosen figyeljunk. Az utazas csak sajat szemelygepkocsival, bezart ablakokkal es ajtokkal javasolt. A fovarosban fegyveres feltartoztatasokra szamithatunk, akar fenyes nappal is. Politikai problemak idoszakaban csak nappal mozogjunk. Soha ne hagyjuk el a szallodankat sotetedes utan!”

Nem feltetlenul ez, de amit itt a Dominkai Koztarsasagban lattam felkeltette az erdeklodesemet az orszag irant. Nagyon sok bevandorloval talalkoztam, akikkel a dominikaiak nem bantak feltetlenul tul jo. Az autobuszokban folyamatosan lekezeloen beszelnek hozzajuk, lattam olyat is, h megutottek oket. Ezt az alapvetoen sotetebb boru, altalaban 100%-osan afrikai veru haitiak zokszo nelkul turik. Egy adott terulet kulturajanak megismeresehez hozzatartozik, h minnel tobb oldlarol szerezzunk ismereteket. Igy volt ez Costa Rica es Nicaragua eseteben is, ahol az alapvetoen feherebb boru costa ricai lakossag lenezi a mesztic eszaki szomszedot, ennek ellenere, mikor arra jartam csodalatos kulturalis, emberi es termeszeti elmenyekben volt reszem, olyan oszinte megnyilvanulasokkal, amilyenekkel Costa Ricanak csak a szegenyebb videkein talalkozhatunk.

videó: Megérkezés Haitiba, Jimaníból, a Dominikai Köztársaságbó (buszmegálló)

Nagy varakozassal es sok kerdojellel leptem at tehat a bunker jellegu, tobb sorompoval es keritessel elvalasztott hataratkelon. Az adrenalinra nem kellett sokat varnom, mert a hatarsav szemetdomb jellegu, tocsakkal asztatott senki foldjen azonnal teli torokbol, kreol franciaul ordito izmos negerek vettek korul motorkerekparokkal, penzvaltas es szemelyszallitas jelzett szandekaval. Vegtagjaimnal fogva probaltak rahuzni sajat motorjaikra, mikozben nekem arra kellett figyelnem, h ne fosszanak ki es ne egessem meg magam a folyamatosan mozgo kipuffogocsovek kozott. Eros valtas a Dominkai Koztarsasag sorhasu langyossagahoz kepest. Adott korulmenyekhez kepest viszonylag visszafogott lehuzas mellett sikerult 30 dollart bevaltanom es hamarosan egy motor hatsu ulesen robogtam a kozeli “buszmelgallo” fele. Ez alatt nem egy fenyreklamokkal dekoralt fedett bodet kell elkepzelnunk egy szepen takaritott parkoloban, ahova a legkondicionalt csuklosbuszok erkeznek, hanem egy bokaig ero muanyag szemettel teli foldsancon parkolo fedett platoju tehergepkocsit, Merci Jesus (Merszi Zseszu:sz) felirattal. Udvozlunk Haitiban. Ez a desztinacio nem azoknak a turistaknak ajanlott, akik lemondjak a befizetett tanzaniai utazast, mert kicsit feltamad a szel, vagy felrobban egy bomba.

videó: Felszállás a taptapra (buszmegálló)

Miutan elfogyasztottam a helyszinen ebedemet, amit olvasoim 90 szazaleka valoszinuleg 5 meterre sem mert volna megkozeliteni mar robogtam is a fovaros, Port-au-Prince iranyaba. Szamomra egy kb. 23 centimeteres farnyomot szemeltek ki egy durva deszka uloken, ami felett mar fedel sem volt, mikozben tulekedtek es mutogattak ram, h blanc (feher). Mig a sok neger bent ult a ponyva arnyekaban en pecsenyeve sultem a deli napon tett 2 oras utazas idejen. Orultem, h egeszben vagyok.

videó: Állomutazás taptapon

Port-au-Prince belvarosat barmelyik harmadikvilagbeli kulvarosi getto megirigyelhetne. Ket lehetoseg van, vagy nagyon sok szemetet termelnek, vagy nincs szemetszallitas, mert a folyomedrekben embermagassagban allnak a muanyagpalackok es az utcakon altalanos a mocsok. Lattam 1-2 szep epuletet, ideertve az elnoki palotat es a katedralist messzirol. Mindezt feldobja a platos tehergepkocsibol atalakitott masodik buszomon szolo kreol zene, ami hatarozott afrikai hangulatot ad a helynek.

videó: Utazás a városi taptapon kreol zenével.

Gyors dontest hozok, kovetkezo uticelom Jacmel, az orszag legszebbnek mondott francia idokbol szarmazo varosa. Ehhez egy gyerekeknek kialakitott amerikai iskolabuszba vagoniroznak be, soronkent 6 felnott emberrel egyutt. Mikor az europai ember ugy gondolna, h ide mar nem fernek fel tobben, akkor szall meg fel 5-10 arus, a legszuksegesebb portekakkal, mint elemlampa, nyakkendo, ceruzaelem, antenna… A nyomor sok mindenre rakenyszeriti az embereket. A busz oldalaban vagy 20 masik arus probal elelmet, italokat feltuszkolni az ablakokhoz.

videó: Várakozás a buszon a Jacmeli menet előtt.

Csodalatos szerpentines uton kelek at a hagon, mikozben a kenyelmes Dominkai Koztarsasag utan a helyszuke uj ertelmezeset ismerem meg. Jacmel tenyleg kellemes hely, az itteni viszonyokhoz kepest fokepp. Korabeli hazait New Orleans-hez hasonlitjak, bar szerintem egyedul a Katrina ciklon utan volt osszemerheto a ket hely. A haitiak mentsegere legyen mondva, h mindenutt a felujitas nyomai lathatoak, az utakat ujraburkoljak, a hazakat ujravakoljak, par even belul nagyon szep kisvaros lehet itt.

videó: Árusok mindenhol.

A legolcsobb szallas 1 oras kereses utan 30 dollar, ezert egy betonlyukat kapok faasztallal es egy korhazi aggyal. Alku nincs. Mindenki biztosit arrol, h ennel jobb helyet nem talalok a varosban, es mint sok melyszegeny orszagban, ahol nincs turizmus ez eleg hihetoen is hangzik. Ketsegbe nem esek, bar tudom, h 30 dollarert nem fogok megszallni ilyen helyen mar elvi alapon sem. A sarki virsliarusnal probalom a varhato koltsegeket enyhiteni, mikor hallom, h van egy nagyon olcso hely a piac kozeleben, ahova 15 gourdert (kb. 60Ft) el is visznek motorral. Mar reg orultem feher embernek, de most be kell valljam, h megkonyebbultem, mikor meglattam azt az eszelos tekintetu gringot a rasztas haverjaval, akik a szallodat uzemeltettek 12 dollaros egysegaron es vegre tudtam kommuniklani valakivel a szamomkra igen nehezen ertheto francia kreol keverek helyett angolul. Biztositottak afelul, h ez a hely teljesen biztonsagos es evek ota nem volt itt eroszak, mikozben bevezetnek az elozo helyhez kepest naszutasnak szamito lakosztalyba. WC kozos egy feketere festett lyukban a folyoson. A malariaszunyogok ellen azonnal fustolot kapok. Tokeletes, miutan Dominikan vodorben hordom fel a vizet a masodikra zuhanyzashoz. Ezek mellet van aram is es zarhato a szoba! DEAL.

videó: Helyi gyerekek zenélnek nekem a kisfiú fel-feldobásáért cserébe

Igen kellemes kis varos ez, bar nem hivogat a strandolasra, h tengerpartjanak muanyagszemetdombjat disznok turjak fel. Az emberek erdeklodoek, felenken jarkalok fenykepezogepemmel egy-egy esetleges portre remenyeben, amire gyakran akad is lehetoseg. Sokan visszautasitjak, de nagyon sokan kivancsisagbol belemennek a fotozasba. Megallit egy ENSZ auto, helyi rendorokkel, akik megnyugtatnak, h itt teljes biztonsagban setalhatok.

Ugy is van, a kovetkezo nap puhatolozva maszkalok korbe a varosban, a szorvanyos “blanc! $#@@!!##”-t koveto ok nelkuli aggresszio mellett gyakran erdeklodo tekintu embereket latok, akikkel beszelgetni is lehet. Itt vegre utazonak erzem magam, nem egy a turistaknak kijelolt kenyszerpalyan mozgok birkak kozott. Az emberektol oszinte es igen elenk, kozvetlen reakciokat kapok. Erzem, h elek es felfedezem ezt az orszagot. A fotozast mindig elore tiszatazni kell, mert meg mindig el a hiedelem egyesekben, h a fenykep a leleknek arthat, ill. a feher emberrel szemben sokakban rossz erzesek ebredhetnek, foleg ha franciaul szolalok meg, dehat mas nyelven kommunikalni eselyem sincs. Vannak termeszetesen kerulendo fotos temak. Ezek koze tartozik a feher ember latvanyan felduhodott macsetas ferfi es a kessel hadonaszo piaci arus. Elofordul, h valaki spanyolul vagy angolul szeretne beszelgetni, de az a kivetelhez tartozik, sokan meg franciaul is alig vagy egyaltalan nem tudnak. A kerdest megertik ugyan, de kreol nyelven valaszolnak, amibol csak szavakat ertek. Kb. ott vesztem el a fonalat, h “Bonjou’ Monsieu'”. Nagyon sokan automatikusan penzt kernek, amely kerest csak nagyon indokolt esetben teljesitem. Egy-ket odavetett filler semmit nem old meg, csak az adakozo egojat hizlalja. Az ehes gyerekeknek kiosztott kekszek jelenetei melyenszato problemakat karistolnak igen felszinesen. Gyerekeknek penzt soha nem adok, inkabb beszelgetek veluk es ha kedvesek kapnak valamit enni. Ez egy buszke nep, az emberek nyomorban elnek es egesz eletukben nelkuloztek es szenvedtek, megis mikor adott esetben penzt kapnak tolem a legtobben kihuzzak magukat es azt mondjak, h “Me’ci”. A Haitiban toltott 5 nap alatt tobbet eltem at, mint a Dominikai Koztarsasagban 1 egyesz honap alatt. Szinte soha sem fordult elo, h valaki tobbet kert tolem a buszon vagy az utcan, mint a sziget masik oldalan minden nap. Elofordul, h elfelejtenek visszaadni aprot, de egy kemeny kerdojeles tekintetre gyorsan a zsebukbe nyulnak. Alantasnak es hitvanynak tartom harmadik vilagban vitatkozni 50 Ft-on olyan emberekkel, akiknek a havi fizetese esetenkent az en erosen csokkentett parnapi koltsegvetesemet sem eri el, foleg, ha a jogos arat keri a szolgaltatasanak.

videó: Átvágunk a piacon, a buszpályaudvart keressük.

A Basin Bluenek nevezett vizesesrendszer es a kornyekbeli hegyek meglatogatasa utan talalkozom eloszor turistakkal az orszagban. Egy lengyel par, akikkel azonnal szinkronba kerulunk. El is hatarozzuk, h masnap egyutt folytatkjuk az utat Cap Haitien iranyaba, a hires La Citadelle nevu fellegvar (UNESCO vilagorokseg) meglatogatasanak kiindulopontjara. Ezt az eroditmenyt Henri Christophe nevu haitibeli kiraly epitette az 1800-as evek elejen, h egy esetleges francia visszafoglalasi kiserletet megelozzon. Oriasi, tobbmeter falvastagsagu epitmenyrol van szo, kb. 1000 meteres magassagban, ami az egesz eszaki siksagot felugyelete alatt tarotta.

videó: Messze a megálló… A szemétszállítással gondok vannak, átlagos külvárosi kép Port-au-Prince-ből.

Csak akkor ertem meg, h miert kellett 4-kor kellnem, mikor 12. oraja ulok fel fenekkel egy iskolabusz elso soraban. Mellettem egy rasztahaju mama afrika ferjevel, akiktol en felig a folyoson a levegoben logok, mogottem kerteszeti eszkozok teszik pokoliva az amugy is gyotrelmes utazast. Szerintem itt uj szintet ertem el az arahoz kepest legkenmyelmetlenebb es legborzalmasabb utazasaim gyujtemenyeben. A sofor viselkedese patologiai szintet surol, padlogazzal suvitunk vegig a katyus szerpentinen, az elozes helyett a folyamatos dudalas es arokbakenyszerites modszerevel nyerve elonyt a tobbi kozelkedovel szemben. Az orult temponak koszonhetoen autobuszunk ketszer robban le. Egyszer tengelyt szerelnek, masodjara a hutoviztartaly durran el olajos gozfelhobe boritva az utasteret. Tankolas kizarolag utasokkal megrakott allapotban, termeszetesen jaro motorral. A francia tulajdonu Total kut erre vonatkozo figyelmezteto pikrogramja nem hatja meg a kidulledt szemu sofort, aki a felduhodott utasokkal felorankent ordibal. Az emberek egymast szinek szerint hivjak. En termeszetesen blanc vagyok. Ez akkor derul ki egyertelmuen, mikor elcsigazott testemet probalom kinyujtani es felallok, mire az afrikai menekulthajo utaskozonsegere emlekeszteto embertommeg az egyontetu “feher! ulj le” kialtassal reagal. Itt nem bannak velem kesztyuskezzel, mikor pedzegetem, h hatraulnek, mert a kapa 8 oraja a hatamban van, es a hereimet sem erzem mar, duhodve kiabaljak, h a sorszamomnak megfelelo helyen folyatassam az utazasomat. Amugy sincs hova menni, egy gombostut nem lehet leejteni a buszban. A sofor kek poloban van, ezert bluenek (blo:) nevezik. – Blue! allj meg itt, enni akarunk! – Igen, Blue – ordit a tomeg, ehesek vagyunk. – Nem ettem en sem semmit, menni kell – ordit Blue

videó: Rázós buszutazás egy kedves lengyel pár társaságában Port-au-Prince és Cap Haitien között.

videó: Ételárusítás menet közben.

Utazasunk soran szamtalan ENSZ bekefentarto egyseg mellett haladunk el. Tobbseguk nem europai katona, 1 honap alatt valoszinuleg tobbet keres, mint otthon 1 evben. Este 9-kor erkezunk meg szallasunkra a hangzatos nevu Columbia Hotelbe, aminek ara szobankent 12 dollar. Itt harman telepedunk le 1 szobaban lengyel tarsaimmal. Aram es viz nincs, illetve a vodorben valami zold folyadek a kozosklotyo leontesere. Ebben nem kiserletem meg furodni. Ezzel szemben a szobat zarni nem lehet. Mindegy amugy sem hagynek itt 500 dollart. Enni ilyenkor itt mar semmit nem lehet kozli az angolul teljesen erthetetlenul, de folyekonyan beszelo kisse haborodottnak latszo tulaj. Ezert keksz es sor a vacsoram, mikozben talalkozom az utcan egy italozo ferfival, akivel fel oran belul mar a harmadik nyelven tarsalgok gond nelkul. Ez a ferfi pincer egy olyan orszagban, ahol turistak szinte alig vannak. Dobbenetes.

videó: Várakozás az indulásra a Citadella irányában, kicsit akaratos helyiek

videó: Lefelé jövet a Citadellából stoppal, a helyiek is velünk utaznak

Neha hihetelen indulatok szabadulnak el verbalisan a legkisebb probleman is. Az ember gyakran erzi ugy, h az emberek egy resze folyamatosan duhos. Megis, megfelelo kozeledesre megenyhulnek es gyors valtassal hihetelen vidamak lesznek. Nezzzuk meg ennek a piacon rakodo valoszinuleg arva kisfiunak a kepet, akinek az arcan szerintem egy egesz nep szenvedese latszik. Hanyszor olvashattak ennek a gyereknek meset kiskoraban es mennyit jatszhatott vajon?

Haiti kisfiu

fotó: Piacon dolgozó, feltételezhetően árva gyerek

videó: Cap Haitien belvárosa. Mennek a kislányok templomba szép ruhában. A mellettem elsétáló feka jól beszól, hogy huzzak a … Biztos nem szereti a turistákat, pedig itt nincs sok.

videó: Kapunk egy ellenőrzést az egyik rendőrörsön a Dominikai Köztársaság felé. Közben a helyi hölgyek egymás haját fonják a szubkomisszár szobája előtt.

videó: Tárgyalás a motortaxisokkal a Haiti-Dominikai Köztársaság határán, Dajabónnál.

videó: Robogok a határ felé. Ez egy poénos menet volt.

Haiti

Comments

comments

Add a Comment