Dominikai Köztársaság
|A Dominikai Koztarsasagba valo erkezesem nem zajlott eppen zokkenomentesen. Eloszor is robbanasveszely indoklassal a hatizsakombol elkoboztak az utasoktol ramhagyott szunyogriasztomat, hagy csipjenek a malaria es dengu szunyogok, masreszt a gepem San Jose keresztul repult volna, de a rossz idojaras miatt „kenyszerleszallast” hajtottunk vegre San Salvadorban, ami nemileg meghosszabbitotta a tervezett utidot.
Egy bolcs annak idejen azt mondta, h egy repulogepen ket fele erzes uralkodhat; az unalom es a felelem. Tobben az utobbi kategoriaba estek, mikor a vihar papirsarkanykent dobalta a gepet a levegoben, ezert a TACA utaskiseroi a toluk szokatlan az „annyit eszunk a szintetikus ehetetlen kekszukbol, ami csak kell”, ill. az „annyi tomenyet iszunk, amennyi jolesik” strategiat valasztottak, amit sikerult kihasznalnom. En az unalom kategoriajabol szalltam le a repteren, ahol a kovetkezo San Jose csatlakozasig iranyitottak. Sikerult a legvonalban 1500 kilometeres tavolsagot vegul 12 ora alatt lekuzdenem, ami nem bizonyult haszontalannak, ugyanis Santo Domingoban nincsenek olcso szallodak, igy mind az ejfeli taxi, mind 1 ejszakai szallas megtakaritasanak orulve 1 ora alvas utan, verben forgo szemekkel leptem ki a terminalrol hajnali 5-kor.
Santo Domingo nyilvanvaloan a lerantasra rendezkedett be. Az rendben van, h eloszor erkezve mindenutt lehuzzak az embert, de a 3. vilagban 35 dollaros maffia taxira nem vagyok felkeszulve. A repteren nem volt penzvaltas, tehat meg a megszokottnal is capabb pult aloli valtasra kenyszerultem. Buszcsatlakozas nincs, ami van, azt osszhangban mindenki elhallgatja, igy sikerult az autopalyaig kivitetnem magam 6 dollarert, mintegy 3 percre. Azzal hagytak ott, h nem elem tul ezt a kalandot, en azt mondom nem eszik olyan forron azt a kasat. 5 perc mulva jott is egy minibusz, ahol rovid vitatkozas utan 2 jegyet valtattak velem a hatizsakomra hivatkozva. Belefer.
20 dollaros szallasom az interneten csabitoan illusztralt, a valosagban lerobbant munkasszallo, csaladi uzemeltetesu. Turista itt nem nagyon jar, a negerek laba viszont kilog a gangra, egy retkes macska virnyakol, mikor a legkevesbe sincsen ra szukseg. A gyerekek viszont aranyosan neznek, biztos nem lattak meg feheremert ezen a helyen. A valosaggal szembesulve alkura mar lehetoseg nincsen. Reggel erkezem, a bal mar all, szol a merengue a hazierositohoz szerelt szamitogepes szpikerekbol rezonans hangerovel. A haziakkal kiabalni kell, h szot ertsunk. Alig allok a labamom, tempojukat igy is csak egy 50mg-os Xanax-szal tudnam csak felvenni.
Rovid alkohol indukalta alvasszakasz utan bevetem magam a varosba. Azt mondjak meg kell allitani egy „carritot” (kocsika), h olcson bejussak. Ez hasonloan Kubahoz elmeletben abbol all, h egy normal meretu autoban 6 utas ulhet es mindenki ott szall be es ki a kotott utvonalon, ahol akar. A gyakorlatban a hatso ules felet mar elfoglalta egy mama Afrika tipusu no, ezert a fiatalabb holgyek egyike gyakorlatilag mar az olemben utazik. Kezdetenek jo. Az elso osszbenyomasom a lakassagra ugy nez ki, mitha Kubat egy kicsit Afrika fele tolnank. Dominans a neger es mulatt, de egyelore csak kulvarosokbol vettem a mintat. A zene mindenutt szol, legfokepp merengue es bachata, ami a sziget specialitasa, de mar egyesz Amerikaban mindenutt hallgatjak.
A varosnezes jol indul, bar oszinten megvallom nehezemre esik az amugy nagyon „izgalmas” epuletek es jelenetek fotozasara koncentralnom. Elorebocsatom, h nem kiehezett kankent szabadultam a szigetre, viszont a hely varazsa igen gyorsan formalt a hormonhaztartasomon. Ebenfekete es mulatt lanyok, vastag ajkakkal, rezgo mellekkel mozognak az utcan, ugyhogy igen gyorsan tamasztekot kell keresnem. Mire visszavonulot fujok egy csendesebb helyre meg kell allapitanom, h az utcan ordito, hawaii inges kurvazos gringon kivul nem igen latok turistakat sehol (ezt a gringo tipust Costa Ricaban ismertem meg es azota is kerulom, mint a tuzet). Ezek az urak feltunoen szep es/vagy kozonseges lanyok tarsasagaban mulatjak az idot, engem viszont mindenki ugy kerul ki, mintha egy villanyoszlop lennek, hacsak egy koldus molesztalasat es egy teovalt mellu leveseskurvaval torteno szemkontaktust nem tekintek sikernek. Na de meg nincsen ejfel.
Azt, h az egyetlen szombat esti ismerkedesi lehetosegemet elszalasztottam a „ledolok egy kicsit” utani 13 oras filmszakadas szeru alvasbol ebredve fogom fel. Szerencsere az utca aszfaltjara kidobott muanyag kertiszekekbol allo kifozdeben elkoltott ebed kozben a helyi ujsagokbol megtudom, h aznap este rendezik meg eloszor a Santo Domingo fesztivalt, valami helyi magnas tamogatasaval, aki fel oldalt is kiberel a vezeto napilapbol, h magat fenyezze. Ellenben ingyen vannak a koncertek es a szallasomhoz 2 utcara levo Maleconon (tengerparti setany) zajlik a musor. Ugye milyen jok kis hotel ez.
Az alkalomhoz hatizsakbol kirangatott, elkepesztoen gyurott, ellenben inggel konnyen takarhatoan szakadtzsebu hosszunadragot veszek, amit otthon mar kapalashoz sem vennek fel, de most jobb nincs. A hosszu nadrag meg 40 fokban is fontos. Ezzel konyebben sikerul elegyednem az amugy 90%-ban afrikai szarmazasu lakossag kozt. Rummal feltoltott bordasuvegemmel siman csuszok at a biztonsagi kapun. A setany tele van, tobb eloado is koncertezik. Mikor az egyik magat nyilvanvaloan Ricky Martinnak kepzelo eloado megkerdezi, h hol vannak a szabad lanyok, a kozvetlen kornyezetemben 200 kez emelkedik a magasba. Ennek harmada azonnal bizonytalanna valik hazastarsuk rosszallo tekintete lattan.
Nekem csak az a dolgom, h nezzem ki oszt kartyat. Mikor az egyik magasba emelt kezu lany egyertelmu tekintete lattan alig birom lenyelni a gombocot, ami eddig nem volt ott es furcsa hohullamokat erzek, odamegyek egy olyan szoveggel, amivel Magyarorszagon fel centire se jutnek. Az a szep, h akar bofoghettem is volna egyet, legfeljebb kimagyarazom. Joanyam ott kovette el a hibat, h 4 eves koromban szerzett nekem egy neger babat, talan innen ez a tudatalatti vonzalom. Hamar kiderul, h az amugy eppen lec alatti, 17 es fel eves, de nagyon szep es fekete Elizabeth a tole fel meterre allo anyukajaval es batyjaval erkezett a fesztivalra, ami enyhen szolva batortalanito. Mindez nem gatolja meg abban, h egyertelmuen kozeledjen hozzam, es mikor az edesanyja nem nez oda intim reszletek is kibontakozzanak, bar kizarolag a kulturalis hidepites celjabol. 10 perc mulva mar 200 ember gyurujeben merengezunk, ill. bacsatazunk, ami kb. olyan erzes mintha a mongol pusztaban probalnam egy no rokonait elkapraztatni jelenlegi lovaglo tudasommal. Azonkivul, h nehanyan beszolnak, h nyomjad gringo, mas atrocitas nem er.
Mikor az eloadora reflektalok, Elizabeth megallapitja, h meg a valodi Ricky Martinnal is jobb vagyok, amit magamban egeszseges ketejjel fogadok es betudom annak, h fiatal, valamint nyilvanvaloan nem latott meg mindkettonket egymas mellett, ami egyaltalan nem baj.
Keso este vendeglobe ulunk a helyi Hilton arnyekaban. Mindezt enyhe szorongassal fogadom. A maradek 400 pesombol rendelunk egy 10 centis pizzat (4 reszre vagva) es egy nagyon finom cseresznyelevet kancsoban. Az anyuka iranyabol erkezo es ertheto: „Vegulis maga Gyanosz? ur mivel is foglalkozik” tipusu kerdesek utan feloldodunk, mert sikerul jo benyomast tennem. A tanarno anyukat elkapraztatom a nemzetkozi helyzet es kulonos tekinttel a latin-amerikai regioval kapcsolatos ismereteimmel. Mikozben Elizabeth a labaval ingerel az asztal alatt az Interpol irodajaban lassan elkeszul ellenem a nemzetkozi korozes is kiskoruak megrontasaert.
Az elkovetkezo par napban Elizabethre haritanam a felelosseget, h nem sikerult elhagynom a fovarost. De vegulis rabeszeltem magam es eloszor a tengerpart, majd a hegyek fele vettem az iranyt.