Kubáról utólag

Ezek az utolag megirt elmenybeszamolok mindig kicsit eroklodesgyanusak, de mit lehet tenni, mikor ott epp nem volt kedvem. Kubabol eroteljes kettos erzelmekkel tertem vissza. Mindenki dicseri a helyet. Vannak, akik tobbszor is visszaternek. Ebbol arra szamitottam, h Latin-Amerika legjobb helye lesz, ahol valaha jartam. E helyett egy ellentmodnasos megfaradt orszagot lattam, ahol az emberek minden nehezseg ellenere azert megoriztek vidamsagukat.

Igazsag szerint a legtobb boszusagot a kettos arrendszer jeletette, ezen belul is a konvertibilis penzert kaphato aruk es szolgaltatasok elszallt arai, amihez meg rajon egy pofatlan turisztikai kizsakmanyolo szektor piocakkal felszerelve. Ez a a kettos rendszer egy csomo embert penzehesse tett, ami nem teljesen az o hibajuk. Ez odaig vezetett, h volt olyan nap, h leultem a foteren es arra gondoltam, h haza akarok menni. Marmint Costa Ricaba. Ez meg a vilag legkegyetlenebb seggelyukaiban sem fordult meg a fejemben, pontosan azert, mert Kuba szep orszag, nem is veszelyes, csak egyszeruen mindenre ranyomja a belyeget egy eros turista nem turista megkulonboztetes, ami nekem taszito.

Az egeszben az a dobbenetes, h hiaba kerul minden annyiba, mint mondjuk Nyugat-Europaban, marmint a turistaknak. Ezek az arak nem jutnak el a kisemberekhez soha. Sot, ha valaki 20 Euroert kinal egy szallast, ami az atlagnak tekintheto maganhazakban, abbol a felet sem latja. Ezt persze le lehet nyomni, mert en a felenel tobbet nem fizettem soha (mondom “buszken”, de az elet egy harc), de nem konnyu es latszik a hazigazdan, h az igazat mondja, mikor panaszkodik.

Laktam egy fiatal csaladnal 5 napig teljesen ingyen, ahol a restaurator ferj napi 200 Forintnak megfelelo nem konvertibilis penzt, azaz 20 pezot keresett. A feleseg, aki szinesz volt, ennel nem sokkal tobbet. Dobbenetes volt latni, h ezekeben az emberekben mennyi tartas van. Igaz egy buszjegy 0.4 peso es egy vilaghiru eloado koncertje 2 peso, de ha a furdoszobat kell felujitani, az mar 250 Euroba kerul es akkor egy egyszeru dolgot kepzeltunk el. Ugye ezt egy 5000 forintos fizetesbol nehez osszesporolni, hat nem csoda, hogy Havanna ugy nez ki, mint ha egy szep varost foldrenges razott volna meg majd egy tuzvesz soport volna rajta vegig. Az embargo miatt oriasi az aruhiany es ami van, az is nagyon draga. Megis ezek a fitalok mikor leultunk politizalni egy uveg rum melle vedtek a rendszert, mondvan az elvekert megeri a nelkulozes. Azt a par tiz Eurot, amit otthagytam nekik ugy kellett eldugnom, mert nem akartak penzt elfogadni. A szinesznonek most kuldok Shakespare dramakat, mert meg azt sem lehet az orszagban kapni. Nem akarok itt a politikaba belemenni, mert talalkoztam a fenti velemenyekkel is szep szammal es olyan emberekkel is, akik arculkoptek Fidel kepet az ujsagban es “hijo de pinga”-t (kb. fasz fia, ami mindenkire igaz, de azert csunya kifejezes) kialtva mentek tovabb.

Talalkoztam Matanzasban egy oreg “forradalmarral”, aki vegigkalauzolt a varoson kulonbozo elszomorito dolgokat mutogatva. Meglatogattunk egy idos nenit, aki mar 80-on is tul volt, mar 90 fele tartott boven. A csaladbol mindenki elment mar, vagy meghalt. Egy berhazban lakott, a fotertol nem messze, raccsal zarta az ajto helyet. A szobaban a fusttol minden fal feketeve valt, ablak sehol. A sparhelt elott egy 1×2 meteres godor tatongott, kb. masfel meter mely. A neni tamaszkodva fozott, ha megcsuszik valoszinuleg meg is hal. A nyugdija elmondasa szerint kb. 1200 Forintnak felelt meg. Hat egy kicsit ez megrazo volt, bevallom, ezert ennek egy jelentos szazalekaval kiegeszitettem azt, mert nem allt semmibol, foleg, h ket sarkot megy az ember a taxival az mar ennek a felet viszi el. Az oreg “forradalmar”, akinek a fia egyebkent politikai okokbol bortonben ult, vegigvezetett lakotelepeken, bemutatott titkos politakai szervezetuk kulonbozo sejtejeinek. Az utcan fennhangon meselte, h milyen akciokat tervez, hogyan keszul szamizdat jellegu iratokat terjeszteni. Tobbszor ra kellett szolnom, h halkuljon el, mert mindkettonket elvisznek, amit meg is koszont, mondvan, h nagyothall. A gyerek egyebkent valami csunya szabotazs akcioban vett reszt, amelynek soran meghalt egy rendor es csak hajszal valasztotta el a kivegzestol. Kesobbi hazigazdaim erre azt mondtak, h nem kell rendoroket gyilkolaszni es a neni meg nyugodtan elmehet egy oregek otthonaba, ahol alanyi jogon jar neki az ellatas. Ez valoszinuleg igy is van, mert Kubaban mindenkinek jar az oktatas, egeszsegugy, sot egeszen mostanaig kivalo volt a kozbiztonsag. Itt egy hurrikanban senki sem hal meg, mert jon a katonasag es tehenestul televiziostul kikoltoztet felmillio embert, majd mikor elment a ciklon mindenki vissza. Aki meg ilyenkor esetleg fosztogatni probal, az beul 20 evre gondolkodni.

Mar megerkezesemkor reprezentativ kepet kaptam a kubai tarsadalom eletvitelerol. Ezek az emberek isznak, dohanyoznak es szexelnek keresztbe kasul, kozben az atlag magyarnal majd 10 evvel tovabb elnek. Az eroteljes afrikai vonalat kepviselo elso vendeglatomnal a csalad 14 eves buszkesege mar delutan 3-kor rummal tompitott. Itt volt az, h a nappaliba logott a labam, amivel a testkozelseget probaltam csak erzekeltetni. Ezekert a nelkulozesekert az elso napokban hatalmas dorbezolasokkal karpotoltuk magunkat Robbal, amit kesobb, mikor magamra maradtam bojt kovetett a tervezett budzse tartsasanak eredekeben.

Ekkor sikerult talan megkozelitenem azt a szinetet, amit egy atlag kubai rutinbol kovet. Furdes melegitett vodros vizbol, eves es ivas az utcan, altalam beazonosithatlan fajtaju edessegek, disznohusos szendvics es lokalis pizza forgyasztasa, valamint helyi uditok es csapviz ivasa, ami meresz valalkozas.Kb. ez az a repertoar, amit a helyi penzbol meg lehet venni. A havannai csapviz elso bevitele utan egy egynapos WC kozeli elmeny kovetkezett, miutan lassan beallt a gyomrom a kesobbi terhelesre. Ha ott is ezt isszak az emberek es 76 evig elnek, akkor nem lehet az olyan rossz.

A kubai eletmodhoz szorosan hozzatartozik a varosban torteno mozgas gyalog, gyujtotaxival, busszal vagy tevevel. Ez utobbi egy nyerges vontatora szerelt szornyszulott busztest, ahol az emberek a ter minden iranyaban csungnek, lognak es egyszeruen vannak, h gyufat leejteni nem lehet. Ide szalltam en be a fotosfelszerelesemmel minden elozetes figyelmeztetes ellenere. Itt a tomeg kifejezes uj jelentesevel ismerkedtem meg. A vegtagjaim mozgaskeptelenne merevedtek, es eloszor csaknem egy negernek a vesszejebe kapaszkodtam onkentelenul, majd kesobb egy kover no feneket tapiroztam. Ez utobbi egy picit jobb volt, bar ez mind fejben dol el csak. Felszallas, leszallas olyan dinamikaval zajlik, mintha konygazt dobtak volna az utasterbe. Inkabb szorakoztato, mint felelmetes, de bavallom a leszallas is jo erzessel toltott el. Ez aztan annyira bejott, h kesobb tobbszor is nekimentem, mire a costa ricai kubai ismerosom is elszornyulkodott. A gyujtotaxi kicsit nehezkesebben megy, mert kulfoldiek szallitasat buntetik, ezert vagy szerencse kell hozza, vagy egy segitokesz kubai, aki helyettunk beszel. Barmilyen jo is a spanyol kiejtesunk, olyan nehezen lesz, mint az ovek. Ehhez az kene, h a szotagok felet es ezek utan meg a hangok jelentos reszet lenyeljuk a spanyolbol. Valaki azt mondta, h ha a kubaiak mar ennel egy kicsit tobbet tartananak magukban, akkor szotlanna valnanak. Erre mondok egy peldat; a rovidnadragot Costa Ricaban ugy ejtik, h “csort”, amit mar eleve meg kell szokni, mert az angol short-bol indult, na ebbol Kubaban lesz a “cso”.

Azert itt is vannak turista alapszabalyok. Ha fenykepzotaskaval az oldalamon szallok be vagy fel, a tarifa a ketszeresere ugrik. Ebbol csak az derult ki, h kellekek nelkul szinte barkit kubainak neznek. Vannak ezen kivul normalis buszok is, ahol az emberek mindig megkerdezik, h ki az utolso. Ez kepezi a sorbanallas erkolcsi illuzioit, majd mikor jon a busz megrohanjak mindenfele sorrendre valo tekintet nelkul. Voltam mar olyan tomegben buszon, h az ablakon kellett kiadnom a csomagjaimat, ugy h kozben majdnem 2 mulatt no oleben ultem, majd az utasok felett atmaszva hagytam el a jarmuvet. A leszallasi jelenetetemet a busz kozonsege integetessel jutalmazta.

Az utikonyvet olvasva mar felkeltette az erdeklodesemet a tavolsagi utazas varazsa. A vonatra felnapos sorbanallas, kiabalas, tomeg, a jegyek kaotikus kiosztasa. Johet! Turistak csak turistabuszokkal utazzanak felszolitast figyelmem kivul hagyva szalltunk fel a Havanna Matanzas vonatjaratra, ami mar indulaskor 2 orat, erkezeskor pedig mar 4 orat kesett alig 100 valahany kilometeres tavon. Az utazas fenyet tovabb novelte, h mar az elso kocsiban az “itt jonnek az imperialistak” cimket akasztottak rank. A kocsiban csak fekak es mulattok, a mellekhelysegben vallatni lehetne, bar meg kell hagyni, h legalabb van noi es ferfi vallato is. Osszesegeben egy Budapest Szerencs jarat utan semmi meglepot nem talaltam. Kicsit megkesve tehat mindenfele tomegkozlekedes hianyaban gyalog indultunk be celallomasunk, Matanzas kozpontjaba, ami “Diosgyor a 80-as evek elejen” hangulattal toltott el bennunket.

Alapveto filozofiam, h minden rendelkezesre allo mozgasi eszkozt igenybe kell venni a teljes kulturalis kep kialakitasa erdekeben. Ezert ezutan jott az ejszakai vonat, aminek meg megvan az az extraja, h amolyan szocialista moral szerint a kalauz hajnali kettokor felkapcsolja a villanyt a kabinban. Ezek melle meg kaptam egy kenyszeres atultetest is, amit felalomban a “szemet diktatorok, nem megyek innen sehova, hivjatok rendort” felhaborodassal fogadtam, ami utastarsaimban mely elismerest valtott ki, ellenben 2 perc mulva en mar a masik kocsiban ultem. A 4 oras keses miatt emberi idopontban, reggel 8 fele erkeztem a palyaudvarra, ahol lovasszekerrel hajtattam at a varoson a buszmegalloba. Ekkor meg ugy gondoltam, h busszal megyek, de szerencsere az udvarban parkolo platos marhavagon hamarabb indult Trinidadba. Itt rovid targyalas utan kaptam is helyet. Ez a szerkezet ugy nez ki, h egy Zil vagy hasonlo teherauto platojat befedik minden iranybol. Ablak nincs, csak egy resen lehet kibamulni. Europaban felhaborodas lenne, ha allatokat ilyen korulmenyek kozott szallitananak. Belul ket sor fapad van, kozepen vastag sorban allnak az emeberek. En ultem es meg kell mondjam, h belulrol nem is olyan szornyu, ha eltekintek attol a kis eselytol, h felborulunk es valoszinuleg mindenki meghal vagy sulyosan serul. Dehat akkor eddig tartott es a B oldal elejen jart le a lemez. Az arkulonbsegekre jellemzo, h en 3 Eurot fizettem a helyiek meg 5 pesot, ami valami nevetseges osszeg. A helyi kozlekedes preferalasa mellett visszafele egy szegregalt turista busz is becsuszott idotakarekossag okan, pedig 5 meterre igyekeztem kerulni az ilyet.

Trinidadban aztan megtanultam, h turista Kubaban szinte csak celiranyos nokkel erintkezhet. Eloszor voltak meg illuzioim. A spektrum szeleskorben mozgott, de ket alapveto csoport letezik atfedesekkel. Az elso a lehuzo, a masik a direkt tipus. Az elsobe tartozik gyakorlatilag szinte mindenki, ha turistat lat. Ebbe beleertve a kis negrita baratnomet is Havannaban, akit bemutattak nekem, grantalva, h rendes lany, ezek utan elvitt egy olyan helyre vacsorazni, ahol annyit rendelt, h nem birtam kifizetni a szamlat. Azt a 30 eurot, ami a resze volt elkolthette volna esszerubben is, pl. a gyerekenek vett volna orvossagot, mert azzal kezdte, h milyen szegeny a csalad es beteg a kislany. Costa ricai kubai ismerosom megerositette, h az orszagaban ez a normalis es o is ezt tette volna a lany helyeben. Hat mindent leckevel kell megtanulni.

Alapvetoen az volt a benyomason, h a nok nem esnek ki a bugyijukbol az europai “gringo” lattan. Van egy kis lefitymalo felsobrenduseglatszat a levegoben, ami vegulis imponalo. Az emberek nem is gringoznak, ami pozitiv elmenykent ert. Inkabb olasznak es hala az egnek nem nemetnek neztek. Na de a lenyeg, h szinte mindenki a penzre megy. Naivan indultam el szombat este szorakozni, h egy videki negritaval szinesitsem a tapasztalataimat. Na persze nem kell semmire se gondolni, csak szocializalodunk. Kovetkezo tipusokat terkepeztem fel. Az elejen volt egy szegyellos kislany, akit majdnem tanitgatnom kellett tancolni. Ez kiutotte a biztositekot egy idore nalam, tobb ilyet nem is talaltam. A tobbiek igy alakultak:
a) azonnal visszautasit hidegen
b) atlagos nonek nez ki, de egybol arat mond
– Tancoljunk.
– Meg akarsz dugni?
– Suave, egyelore csak tancolni akartam.
– Minek akarsz tancolni, ha nem akarsz megdugni. 20 Euro lesz papi!
c) tomor bemutatkozas kereten belul kezembe adja a mellet (ezt az eljarast otvoznem az idealis diszkoban a costa ricai fenekdorgolessel es a kambodzsai masszazzsal)

Autentikus elmeny is akad neha. Matanzasban fenykepezgetve az erkelyen egy fiatal lany elkezdett kibujni a melltartojabol, h fotozzam le. Bevallom oszinten megszeppentem a lehetosegtol ott a foutcaban a templom elott, tudvan pl. hogy Kubaban hianyos oltozeku nok fotozasaert elkobozhatjak a gepemet. A nagyi meg vihogott fogatlanul, h miert nem megyek mar akkor inkabb fel az unoka szobajaba.

Havanna Regla negyedeben setalva osszeismerkedtem egy fazonnal, aki eppen a gyerekeire vart az iskola elott. Elvitt engem egy Palo Monte samanhoz, aki elmodasa szerint Santeria bemutatot tartott. Lehet, h itt keverek dolgokat, mert ebben nem merultem tulzottan el. Mindenestre elokerultek osok csontjai es koponyak meg lekulonbozobb amulettek es rontas uzo dolgok. Persze adakoznom illett a vegen, de nem halltam bele.

Tobb ev Latin-Amerikai utan szamomra meggdobbento volt, h ismerik a szemeteskukat, tehat van szemetszallitas kukakkal es nem a zacskot kell kihanyni a haz ele. Ezen kivul van csengo! Utcanevek es hazszamok termeszetesek, de ezek csak ebben a toketlen orszagban hianyoznak, ahol en lakom.

Tovabbi esti szorakozasaim koze tartozott a forradalmi baloldali csatornak bongeszese, koztuk pl. a venezuelai Telesur. Ezen jokat szorakozik antiimperialista lelkem. Eleve a keszulekek egy resze forradalmi uzenettel jelentkezik be bekacsolas utan. Nem emlekszem mi volt az enyemben, de ilyeneket tudok meg elkepzelni, h pl. “gyozni fogunk” (venceremos). Az igazi csemegere a szakallas beszedere napokat kellett varnom. Ez utobbit 3 oraig birtam hallgatni es kb. ott aludtam el, h: “Hogy is hivjak azt a not, valaki segitsen… Condoleezza Rice”. Amugy az oreg Castro jol birja magat meg mindig, bar az egyik rendezvenyen nemregiben leesett a podiumrol es ez nagy riadalmat kelltett. Egy 5 oras beszed mindenfele interakcio nelkul meg sem kottyan neki, de lattam olyan programot is, ahol egyetemistakkal folytatott diskurzust, es ez is egesz estes programnak bizonyult, bar en hamarabb feladtam. Az emberek, mikor Fidelrol beszelnek sokszor csak szakallas palikent emlitik (tipo de barba), vagy papanak hivjak esetleg csak mutatjak a szakallat kezzel.

Furcsa nekem, h Magyarorszagrol ebben a tersegben miert Kubaba mennek az emberek leginkabb nyaralni. Latin-Amerikaban csak olcsobb orszagok vannak es temerdek a latvanyossag. Valami perverz nosztalgiat sejtek emogott a volt rendszer iranyaba, bar ami nalunk volt es ami itt van, annak sok koze nincs egymashoz. Az erdekes az, h amennyire nem ereztem jol magam sokszor, annal inkabb visszavagyom.
Kubáról utólag

Comments

comments

One Comment

Add a Comment