Costa Rica újra
Udvozelt innen Costa Ricabol! New Yorkban volt meg egy dolog, ami nekem nagyon tetszett. Az egesz hipermodern cuccos harmadik vilagbol ismert elemekkel keveredik kulturalt formaban. Ilyenek pl. az utcai gordulo gyumolcsarus, riksa (jo nem olyan olcso es hangulatos mint Vietnamban), forro kutya es kulonbozo sulthus elarusito standok. Az ehhez hasonlokat nalunk a takonypoc latszat intezkedeskent kitakaritotta, pedig itt a jo pelda, hogy lehet kulturaltan is uzemeltetni oket. Milyen jo dolgok is ezek.
Mint kozben kiderult sikerult kozvetlenul tobb kart is okoznom new yorki hazigazdaimnal, mert az oregur a kutyaeledelbe es vizbe zuhant illatos levelmaszzat a WC-ben probalta eltuntetni, ami egy instant dugulaseelharito kihivasahoz vezetett es 175 dollarba kerult. Ezt az utolso napon tudatta velem, de kozolte azt is, hogy 1 millio dollar koruli bankszamlaja van es a fianak meg van vagy 20, ugyhogy ne aggodjak emiatt. Tovabbra is szivesen latnak vendegeket a hazban a tortentek ellenere. De ezt utobbit csak viccnek szanta.
Szoval bucsut vettunk es megerkeztem ide masodik hazamba szombat keso este. A sok gojofeju bajszos mar nagyon hianyzott nekem. Az elso ujoncok szamara meghokkento elmeny, hogy 2 ora alatt lehet kijutni a repterrol, ami az ugyintezes tempojara vezetheto vissza. Mire az 1 oras sort vegigallom a hataratkelon, kb. addigra teszi meg a csomagom a 200 meteres utat a repulo gyomrabol a kiado futoszalagra… Azt nem merem ezekrol feltetelezni, hogy ez profi idozites, inkabb azt, h a tokuket vakarjak ez ido alatt. Tegnap Attilaval megallapitottuk, hogy napi 3 nagy Xanax-szal egy atlag magyar is konnyen elerheti ezt a szintet.
Sporolos tipus vagyok, ezert autobusszal zotykolodtem haza a 45 kilos menetfelszerelesemmel. Aki eloszor erkezik ide, annak ezt nem javaslom, kulonosen este 9 utan, ahogy en tettem.
Ismerek attetelesen egy gringot, aki az elso nap 8000 dollaros buvar es fenykepezo felszerelessel alsonadragig raboltak ki (meg a cipojet is elvettek), amint havajingben beszallt egy olyan jeloletlen taxiba, amibe kesobb meg mas is beszallt. Hogyhogy nem az uticel helyett az itteni egyik fekete lyukba erkezett meg (La sagrada familia, Leon XIII). Ezek olyan negyedek, ahova nem minden taxis szall ki. Bandahaboruk vannak molotov koktellal, meg ha nem is minden nap. Es ez egy tobb honapos allomnyaralas
kezdete lett volna.
En is csak addig fogok ezekben a barriokban mozogni, mig le nem nyomnak egy magnumot (marmint nem vaniliasat) a torkomba, de eddig semmi razos elmenyem nem volt. A hetvegen a megerkezesem kapcsan indult buli fizikai es anyagi faradalmait pihentem ki. Eloszor rendes helyre mentunk, de kesobb kodosen felsejlenek elmenyek egy itteni kaszinorol, ahol kalapos gringok es szilikonmellu kolumbiai profik amolyan huspiac szintjen gyulnek ossze. Kiirhatnak a kepre, hogy Saigon, Vietnam 1969. Tevednek be ide rendesebb lanyok is neha, de ezeket ki kell tudni vallogatni.
-Mond azt, hogy „Hola, mi amor”!
-Holaaa mi amooor
-Szoval kolumbiai vagy
-Sii mi amooor.
Ez nem a rendes lany kategoriajaba tartozik. Viszont azzal probal kompetitiv elonyokhoz jutni egy rendes lannyal szemben, hogy azt mondja 5 percen belul nem csak nezhetem a melleit. A kulcsszo kitartas es ellenallas.
Tegnap hormonhaztartasom impulzusainak engedelmeskedve megprobaltam felkutatni egy ismerosomet, akit elozo tartozkodasom soran futolag ismertem meg. Csak a keresztnevet tudtam es hogy hol lakik. Telefonszam csak egy rokone, aki sosincs otthon. Ez nekem testhez allo elfoglaltsag, ilyenkor erik az embert meglepo szocialis elmenyek. Cim sincs, csak ugy zarojelben jegyzem meg, mert itt nincsenek cimek. Ezert sajnos nehezen toleralom mar, ha valaki olyan szerencsetlen, h keptelen megtalalni egy helyet egy olyan varosban, ahol utcanevek es hazszamok vannak anelkul, hogy 5-szor telefonalna.
Rutinosan esernyo nelkul indultam el az esosevszak legesosebb honapjaban. Ez mielott mindenki 24 oras esofuggonyt kepzelne el azt jelenti, hogy delutan 2 utan megerkezik az eso, addig neha sut a nap. Ezt kovetoen viszont szemerkelotol zuhogo eso plusz neha kod. Santa Barbaraig, 3 buszszal kell 2 oran at pofogni, ami nem jelenti azt, hogy messze van. Megerkezem zuhog, esernyoarus sehol a celpont ajtajan lakas kiado felirat. A szomszed nincs kepben, de elkuld a tulajdonoshoz, aki a varos masik vegen lakik. A cim a kovetlezo:
A hid utan 50 meterre keletre a Sifuente (vagy mi) lakonegyed orbodeja utan a masodik haz jobbra. OK, 2 sarok utan mar a tokom is vizes, de taxiba csak a kenyelmesek szallnak. Az emlitett helyen se kepp se hang, az ember beszelni is alig tud. Megyek vissza es megkerdezem a masik szomszedot, mert ezek meg a csalad vezeteknevet sem tudjak. Kiderul, hogy a tulajdonos anyja itt lakik 2 haznyira. Mama nagyon kedves telefonalgat, leirja a nevet es a cimet is. Menjek taxival a csirkeutcaba (ez a hely gunyneve), mert veszelyes. Mikor kiszallok mar ertem miert. Lepukkant nyomornegyed bodegakkal. Az egyik sarkon valami bekrekkelt hajlektalan szedeleg. Ekkor mar korom sotet van. A sofor vegigkiabalja nekem a kornyeket, hogy ki ismeri ezt a csaladot. Senki. Elkuldom es kezembeveszem a nyomozast. 5 perc mulva osszeszalad a kornyek, mindenki az ismeroseimet keresi. Az egyik hazikoban megsajnalnak, hogy nincs ernyom es a kezembe nyomnak egy viszonylag hasznalhatot. Penzt nem fogadnak el, pedig vastag penztarcat veszek elo. Mar ezert az elmenyert erdemes volt ezt megcsinalni. A vegen a pulperiaban (bolt) kotok ki, itt sem tud senki semmit, de van csokolade. Elkerem a telefont, mert az utcai beazott es utoljara megprobalkozom a rokonnal. Na ez a latszat ellenere szep elmeny volt.
Vegezetul kuldok par fotot a hazbol, ahol most sikerult berendezkedni. Az Enterprise urhajo szintu foto mutatja az irodat, ahol a fejlesztesek zajlanak, t.i. ebbol elunk. A masik ketto a bejarono-szobalany atmenet, nikaraguai Aszuzannat abrazolja munka kozben. 2 eve ismerem, de ulni meg csak egyszer lattam. Amint elovettem a fenykepezot menekulni kezdett, csak nagy nehezen birtam ravenni az alvasalasra. 4 gyereke van, 15 ev alatt mind, ebbol 3 Nicaraguaban. Evente 2 hetig latja oket. Innen kuld haza penzt a 200 dollaros fizetesebol. Mivel ott a lakossag nagy resze napi par dollarbol tengodik, vannak olyan 5-6 eves gyerekek, akik csak akkor latnak cipot, mikor az utcan a klienset pucoljak. Na ezutan sirjon nekem barki, hogy Magyarorszagon szegenyseg van es ehezik a nep.
Most ennyi, lehet, h nagy szunet lesz…
J
Comments
About The Author
